3.4 C
Budapest
2022, december 23,

Életből épített festészet

Molnár Sándor Festőjóga című kiállításáról A nyáron elhunyt Munkácsy - díjas festőművész, Molnár Sándor alkotásaiból nyílt kiállítás szeptember...

Friss

40 Plusszos karácsony

Egész évben azon dolgozunk, hogy olyan tanácsokat adjunk nektek, amelyek segítenek eligazodni a munka világában, a párkapcsolatok néha zűrzavaros érzelmi hálójában,...

Életből épített festészet

Molnár Sándor Festőjóga című kiállításáról A nyáron elhunyt Munkácsy - díjas festőművész, Molnár Sándor alkotásaiból nyílt kiállítás szeptember...

A karácsony margójára

Sokszor megbotránkoznak, amikor azt mondom, jobban szeretem az állatokat, mint az embereket. Először is miért kéne szeretnem...

Élet-építők – tenni, vagy nem tenni…ez itt a kérdés

Az áldozatok még SOSEM tartottak össze semmit. Csak rántották magukkal a többieket

Miért hívjuk karácsonynak a karácsonyt?

A karácsony szavunk eredete ősi időkre nyúlik vissza, ráadásul több elfogadott eredet-verzió is létezik. A legelterjedtebb verzió szerint a szó szláv eredetű, és bolgár közvetítéssel honosodott meg nálunk, az eredeti szláv kracsun szóból módosulva.

Létezik egy albán eredetet feltételező verzió is, mely szerint a szlávok is az albán karcun elnevezést vették át.

A szó maga átlépést, napfordulót, fordulónapot jelent, s ezek fejlődésével jutott el a mai, karácsonyt jelölő tartalomhoz.

Az 1267-es Kassai kódex egyenesen magyar eredetűnek tekinti a karácsony szavunkat, melyet a kerecsen, kerecseny szavakból eredeztet, utalva ezzel a karácsonyi időszak régi népszokására, a sólyomröptetésre.

Karácsonyi szokások, ételek

Miért pont december 25-én van karácsony?

A feltételezések szerint legnagyobb valószínűséggel azért 25-e karácsony napja, mert a régi római birodalom két legfontosabb ünnepe is erre a napra esett. 25-én fejeződött be a római szaturnália ünnepe, melyet az őszi vetési munkák befejezésekor tartottak, és ezen a napon ünnepelték Szaturnusz, a Napisten születését is.

December 25-e nem Jézus születésének időpontja

A témát kutatók többsége egyet ért abban, hogy a korai keresztények nem ünnepelték Jézus születésének napját, ezért nem is határozták meg ennek idejét. Az egyiptomiak Jézus születését tavaszra tették, de számos vallás ma is január 6-át tekinti Jézus születése napjának. I. Gyula pápa nyilvánította először december 25-ét hivatalosan is Jézus születésnapjává 350-ben, s ez a dátum terjedt el számos kultúrkörben, így nálunk is.

A korai kereszténység nem ünnepelte Jézus születését

A keresztény vallás új jelentést adott a régi pogány ünnepnek Jézus születésének misztériumával: Jézus egy pajtában született meg, ahol szülei, Mária és József menedékre leltek. A kisded Jézus jászla előtt a Napkeleti Bölcsek hódoltak, aki felismerve Jézusban a megváltót, a „fényes csillagot” követve jutottak el a pajtában fekvő Messiáshoz.

Karácsonyi népszokások

A finomságoktól rogyadozó, szépen terített asztal ugyanolyan fontos eleme volt a karácsonyoknak a régi időkben is, mint ma. Azonban az asztal díszítésének és az ünnepi étkezésnek igen szigorú előírásai voltak. A karácsonyi asztalterítőbe gabonát tettek, és abból szórták szét vetéskor a magvakat, ezzel biztosítva a bő termést.

Miért terjedt el a gyertya, mint a karácsony kelléke?

A gabonamagvak a terített asztalról sem hiányozhattak, később ezekkel etették meg a tyúkokat, hogy sokat tojjanak. A szalmának is nagy jelentőséget tulajdonítottak, ha az asztal alá tették, akkor Jézus születésére utaltak, amikor pedig az állatok alá helyzeték, vagy a fákra kötözték, akkor egészséget, bőséges szaporulatot és jó termést reméltek a rituálétól.

A hagyomány szerint a ház asszonya semmiképpen nem állhatott fel vacsora közben, mert a tyúkjai nem tojtak volna jól.

A karácsony legfontosabb jelképei

Az angyalok az Úr küldötteként jelennek meg az emberek között. Az angyalok fejedelme a hét arkangyal, közülük is talán a legismertebb Gábriel, a hírhozó arkangyal.

A gyertya a keresztény szimbolikában Krisztus jelképe. A magyar néphit szerint a mennyországban minden embernek ég egy gyertyája, ami addig lobog, míg az ember földi élete tart. A gyertya jelen van a jelentős ünnepeken, de megtalálható a születésnapi tortán, a keresztelőn és a ravatalnál is, tehát valóban végigkíséri életünket.

Az angyalok és a gyertya lobogó lángja a nem vallásos körökben is állandó kellékei a karácsonyi ünnepeknek. Sokan vonzódnak az angyalfigurákhoz, egész kis gyűjteményt halmozva fel belőlük, s a gyertyák fénye is nélkülözhetetlen hangulati elem a téli esték megszépítésében, nem csak ünnepek alkalmával.

A karácsony a szeretet ünnepe

Az év vége az elmúlást, de egyben az új esztendő kezdetét is jelenti, megtartva a hagyományos jelentését. A rövid nappalok, a borúsabb időjárás, a hideg és a kevés fény okozta negatív hatások kivédésére ösztönösen fénnyel és szeretettel vesszük körbe magunkat. Ezért is az egyik legfontosabb ünnepünk a karácsony. Aki csak teheti, együtt tölti ezeket a napokat a családjával az ünnepi díszekbe öltöztetett otthonokban.

Latest Posts

40 Plusszos karácsony

Egész évben azon dolgozunk, hogy olyan tanácsokat adjunk nektek, amelyek segítenek eligazodni a munka világában, a párkapcsolatok néha zűrzavaros érzelmi hálójában,...

Életből épített festészet

Molnár Sándor Festőjóga című kiállításáról A nyáron elhunyt Munkácsy - díjas festőművész, Molnár Sándor alkotásaiból nyílt kiállítás szeptember...

A karácsony margójára

Sokszor megbotránkoznak, amikor azt mondom, jobban szeretem az állatokat, mint az embereket. Először is miért kéne szeretnem...

Élet-építők – tenni, vagy nem tenni…ez itt a kérdés

Az áldozatok még SOSEM tartottak össze semmit. Csak rántották magukkal a többieket