Nemrég elhunyt híres vállalkozó, Klapka György halála előtt elárulta, hogy mennyi nyugdíjat kap. Az összeg pedig annyira alacsony, hogy még a nyugdíjminimum szintjét sem éri el, ez többek között valószínűleg Klapka külföldi munkavállalásának köszönhető. Klapkának persze nem kellett nyomorognia, idős korában is szép jövedelemre tett szert a vállalkozásaiból.
Bár ma már vannak olyan nyugdíjasok Magyarországon akiknek nyugdíját a legtöbb aktív korú magyar megirigyelné, azért a ma aktív korúak többsége joggal nyugtalankodhat, ha a jövőbe néz. Nemrégiben erről írtunk „A magyarok 80%-a arra számít, hogy szegény nyugdíjas lesz” című cikkünkben. Most a jelenlegi minimálnyugdíj kérdését vesszük górcső alá.
A nyugdíjrendszerben az 1980-as években – ekkor kezdett jelentősebb bérkülönbség kialakulni a gazdaságban – vezették be a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset összegének korlátozását, ez később a degresszív számítási szabály többsávosra bővülésével folytatódott. A járulékfizetési felső korlátot 1992-től vezették be, vagyis ekkortól korlátozta a törvény a nyugdíjjal helyettesítendő kereset nagyságát. A korlát feloldásával az aktív életszakaszban elért tényleges jövedelem pótlásához közelít a rendszer. A nyugdíjminimum szerepe a nyugdíjrendszerben, hogy aki legalább 20 év szolgálati időt igazol, és a nyugdíj alapjául szolgáló kereseteinek átlaga a nyugdíjminimum összegét eléri, az ennél kevesebb nyugdíjat nem kaphat.
Mekkora a minimálnyugdíj?
A minimálnyugdíj már 2008 óta 28 500 forint, ennyi pénzből szinte lehetetlen kijönni egy hónapban. Az elmúlt években, éves átlagban száz embernek állapítottak meg ekkora öregségi nyugdíjat. Sajnos Vannak azonban olyan nyugdíjszerű ellátásban részesülők, akiknek – nyugdíjminimum ide vagy oda – még ennél is kevesebb pénz jut. Mintegy ötezren vannak, akiknél ez nem éri el a 10 ezer forintot, és további 13 417 embernél ez meghaladja, de nem éri el a 28 500 forintot.
A minimálnyugdíj 28 500 forintos összege 2008 óta nem változott, így nem is csoda, hogy már szakmai szervezetek is javasolják ennek emelését. Az egyik ilyen, napokban felröppent javaslat szerint 80 ezer forintra kellene emelni a minimálnyugdíjat, ezzel még mindig a létminimum alatt maradnának, de sok idősnek jelentene enyhülést (a létminimum a társadalom által elfogadható életszínvonalhoz szükséges összeget jelenti).
Érdemes megnézni, hogy a bérek és az átlagos nyugdíj mennyit emelkedtek 2008 óta, persze nem árt az adatokat összevetni az inflációval sem, így kiderül az, hogy mekkora volt az egyes jövedelemtípusok tényleges, reálértékének növekedése. 2008-ban a minimálnyugdíj az átlagos nyugdíj valamivel több mint harmadát, az átlagkeresetnek pedig 23 százalékát tette ki, irja a Pénzcentrum.
Ezek az arányok jelentősen romlottak 2016-ra, amikor az átlagnyugdíj alig több mint negyedét (26 százalék), az átlagkeresetnek pedig 16 százalékára csökkent a minimálnyugdíj összege.
Míg az átlagos jövedelmek nőttek, addig a minimálnyugdíj változatlan maradt, ez okozza az elmaradást. A 2008-as, 122 ezer forintos átlagkereset és a 83 ezer forintos átlagnyugdíj 2016-ra 174 ezer forintra, illetve 122 ezer forintra emelkedett. Ez az átlagkeresetek 32 százalékos, az átlagos nyugdíjak 22 százalékos növekedését jelenti.
Ha viszont reálértéken nézzük meg a növekedést, akkor azt láthatjuk, hogy az átlagnyugdíj reálértéke jelenleg megegyezik a 2008-as reálértékkel, az átlagkeresetek reálértéke pedig 17 százalékkal nőtt.
Mennyit is kellene emelni a minimálnyugdíjon?
Valószínűleg a minimálnyugdíj 80 ezer forintra való emelésére még akár évtizedeket is kell várni, azonban ha csak az inflációt vesszük alapul, akkor 34 673 forintra kellene emelni a legalacsonyabb nyugdíj értékét.
Ez egyébként megegyezne a 2008 óta tapasztalat nyugdíjemelkedés ütemével is, havonta valamivel több mint 6 ezer forinttal több maradhatna ezzel a kisnyugdíjasok zsebében.
Ha az átlagbérhez igazítanánk a növelést, akkor 37 483 forint lenne a minimálnyugdíj, vagyis közel 9 ezer forinttal több pénzből gazdálkodhatnának a legalacsonyabb nyugdíjon tengődők.
