A Karácsony ünnepkörét feldolgozó anyagunk után úgy gondoltam, miért is ne írjam meg a Szilveszteri vigasságok eredetének nemkülönben mesés történetét.
December 31. A nap, amikor véget ér egy esztendő. Nevét I. Szent Szilveszter pápáról kapta, aki szegény éppen december 31-én hunyt el 335-ben.
Amikor a rabszolgák egy asztalnál ültek uraikkal
Az ünneplés szokása a római kori Szaturnáliák ünnepségsorozatból maradt ránk. Ezeken a hajnalig tartó féktelen dorbézolásokon még a rabszolgák is leülhettek az urak asztalához. A világ számos pontján mulatni szerető emberek között hamar elterjedt ez a szokás, így vált általános szilveszteri hagyománnyá. Európában sokáig Vízkeresztre esett az Újév ünnepe, egészen addig, amíg XII. Ince pápa 1691-ben kihirdette, hogy az Újév kezdete mindig január 1-jére essen.
No, és a magyarok?
Honfoglaló őseink leginkább a tavaszi és őszi évszakváltásokat tartották az új év, a megújulás ünnepének, mert ilyenkor hajtották az állatokat ki és be a legelőkről.
A magyarok sok babonával rendelkező népként, a Szilveszter köré is felfűztek néhányat: dudával, csengővel, kolompokkal és ostorral csaptak éktelen zajt, hogy az alvó állatok felébredvén átforduljanak a másik oldalukra, így garantálva a bőséges szaporulatot. A nagy zaj ráadásul elijesztette az ártó és rontást hozó erőket a háztól, ami lássuk be, igencsak kívánatos szempont. S hogy mi marad ebből a modern kor emberére? A dudálás, a trombitálás, a petárda-durrogtatás néha veszélyes mutatványa. Vajon tudjuk, hogy a zajongásunkkal éppen a rossz szellemeket űzzük el magunktól?
Mit tegyél Szilveszterkor, és január 1-jén, ha szerencsés új esztendőt szeretnél magadnak?
Egyél lencsét, hogy sose ürüljön ki a pénztárcád!
Egyél rétest is, s minél sűrűbb a tésztában a töltelék, annál gazdagabb évnek örülhetsz majd!
Légy az első, aki friss, hideg vízben megmosakszik! Jutalmad bőség, szerencse és egészség lesz!
Disznóhúst is érdemes enned, mert a disznó előretúrja a szerencséd, sőt, ha teheted, éjfélkor húzd meg egy malac farkát, hogy bőség és szerencse várjon rád egész évben!
Mit ne tegyél meg Újév napján, mert elillan a szerencséd:
Ne falj be minden finomságot, hagyj az újév első napjaira is, így nem fogsz szükséget szenvedni egész évben!
Ne egyél baromfihúst, mert a baromfi elkaparja a szerencsédet!
Ne adj kölcsön és te se kérj kölcsön ezen a napon, mert elszáll a szerencséd!
Ne veszekedj, mert egész évben viszálykodásban lesz részed!
Ezen a napon ne menj orvoshoz, mert betegségekkel teli év vár rád!
Véletlenül se ezen a napon törjön ki rajtad a rendmánia! Még a szemetet se vidd ki, mert kidobod vele együtt a szerencsédet is!
Mit tegyenek azok, akik az igaz szerelmet szeretnék az új évben megtalálni?
Főzz a lencsébe mandulát, vagy más magvast, aki megtalálja, a párját is megleli még az év során!
Süss egy szerencsehozó érmét a szilveszteri pogácsába, s kínáld körbe még éjfél előtt, had fogyjon el, mert csak akkor hozza meg a párját annak, aki ráharap az érmére.
Házasulandóknak kötelező teletölteni a méztartót, majd éjfélkor kenjétek be ajkatokat mézzel, s így csókoljátok meg egymást. Boldog és hosszú házasság vár így rátok!
Ökör iszik magában – tartja a régi mondás
Fogadjátok meg utolsó tanácsunkat is; azért, hogy hátrahagyd minden bánatod és fájdalmad, ünnepeld az óév utolsó napját – s köszöntsd az új esztendőt társaságban, meglátod, egész évben boldog leszel! Nem csak fogadkozni, de bulizni is jó társaságban érdemes!
