Nem vitás, a nyugdíjas évekre muszáj spórolni. Szakértők úgy vélik, hogy a nyugdíjcélú megtakarítások növekedéséhez hozzájárulhatnak az állami ösztönzők is.
Horváth Gyula, az Aegon Magyarország Biztosító Zrt. pénzügyi vezérigazgató-helyettese, az Aegon Prémium Üzletág Ügyfélklubjában tartott konferencián kijelentette, hogy sajnos a nyugdíjcélú megtakarítás még mindig alulértékelt a befektetési lehetőségek között, továbbá a hazai lakosság felkészültsége az időskori évekre nem megfelelő. – írta meg a Pénzcentrum.
Milyen körülmények befolyásolják a nyugdíjhelyzetet?
A vezérigazgató-helyettes objektív és szubjektív befolyásoló tényezőket állapított meg.
Objektív tényezők:
1980 óta csökken a népesség, folyamatosan öregszik a társadalom. Ezen tényezőkből kifolyólag, ha nem következik be változás, 2050-re 20-ról 30%- ra fog nőni az időskorúak aránya, és egy aktív korú dolgozóra már egy nyugdíjas fog jutni. Ezekből kifolyólag 2050-re a GDP 13%- át kell majd nyugdíjra fordítani hazánkban, ez a szám jelenleg 9%!
Ha ezt a különbözetet nem tudja a társadalom adóemeléssel átfedni, úgy a nyugdíjak átlagos szintje a jelenlegi kétharmadára fog csökkeni.
Az objektív tényezőket több eszközzel is lehet kezelni, de azt be kell látni, hogy ezek önmagukban nem elegendőek a rendszer ellentmondásainak kiküszöbölésére. Ezek az eszközök a következők lehetnek:
- nyugdíjkorhatár emelése
- helyettesítési ráta csökkentése
- felosztó-kirovó rendszer módosítása.
A felosztó-kirovó rendszer módosításának alapja lehetne az alapnyugdíj bevezetése. Ennek, lényege, hogy az alacsony összegű, ám alanyi jogon járó nyugdíjon felüli részt a munkáltató, illetve a munkavállaló feladata biztosítani. A gyermekvállalás és a bevándorlás ösztönzése szintén a rendelkezésre álló alternatívák lehetnek.
Szubjektív tényezők:
Az Aegon 4 évvel ezelőtt megkezdett nyugdíjkutatása szerint, a nyugdíjfelkészültségi index (ARRI) értékét figyelembe véveamely 15 országból hazánk az alsó harmadhoz tartozik. Az ARRI index értéke Magyarország tekintetében csak 5 pont, a maximális pontszám 10. A legjobb országok 7 pont feletti értékeket értek el. A megvizsgált 15 ország átlaga 5,8. A hasonló paraméterekkel rendelkező országokat a szakemberek csoportokba rendezték, és sajnos hazánk nagyon kilóg a sorból.
Az alacsony pontszámot kulturális különbségek okozzák:
- a személyes felelősség érzése alacsony
- nyugdíjtervezési ismeretekben hiányosságok vannak
- a megtakarítások mennyisége szintén nem túl magas.
A magyar emberek 55%-ban az államtól várják a nyugdíjat, 19%-ban a munkáltatói programoktól, és 29%-ban a saját nyugdíjcélú megtakarításokból szándékozzák megoldani a nyugdíjas évek anyagi jellegű kihívásait. Hazánkban alacsonyabb az átlagnál azoknak az aránya, akik elfogadhatónak tekintik a nyugdíjkorhatár, vagy az adók megemelését, illetve az állami kifizetések csökkentését.
A nyugdíjcélú megtakarítások területén a következő a helyzet:
Hazánkban csak 25% azoknak az aránya, akik rendszeresen tesznek félre nyugdíjas éveikre, és 19% azoké, akik időnként tesznek nyugdíjcéllal félre. Ugyanakkor bizalomra ad okot, hogy növekszik azoknak száma, akik ugyan még nem tettek félre, de tervezik nyugdíjcélú megtakarítás indítását
