A Karácsony talán akkor a legszebb, ha gyermek is van a családban. Izgatottan vártuk, milyen lesz az idei ünnepünk Gergővel.
A Szenteste ebédjét hagyományosan anyósoméknál, a vacsorát az én szüleimnél töltjük. Könnyű dolgom van, ilyenkor ismét gyerek lehetek egy kicsit.
A legtöbb ajándékot természetesen Gergő kapta. Játszószőnyeget, banánt kergető, zenélő majmokat, könyveket, és egy angolul éneklő Teddy macit, a Londonban élő nagybácsitól. (Már kívülről fújom az összes angol gyerekdalt, amit a maci kezének, lábának, orrának, pocakjának megnyomásával lehet elővarázsolni a játékból.) A karácsonyfa nem nagyon izgatta, 3 hónapos lévén még minden újdonsággal bír.
A vacsora is késett, mert időközben Gergő megéhezett, úgyhogy hangos üvöltéssel jelezte, kéri az ünnepi lakomát. A Mennyből az angyal éneklése is elmaradt, az 50 csillagszóróból is csak egyet sikerült meggyújtani, mert az egész család a gyerekre koncentrált. A karácsonyi fotók azért elkészültek, ehhez én ragaszkodom mindig, pedig mindenki utálja.
Karácsony első napja (számomra elég szerencsétlen módon) egybeesik az én születésnapommal. Hajnalban Gergő illő módón fel is köszöntött. Nem voltam elég elővigyázatos, így a pelenkázáskor lepisilt. Persze nem először. A kórházban is felhívták a figyelmemet, hogy erre a fiúknál különösen vigyázni kell.
Már első éjszaka ízelítőt kaptunk a tudományából. Akkor sikerült engem, a ruháját, és még a frissen festett falat is lepisilnie. A férjem ijedtében akkorát ugrott, hogy leverte a légzésfigyelőt, ami azóta se működik tökéletesen.
Ha már a témánál tartunk, Bébi Bogyó még nagyobb meglepetéssel készült az újévre. A Szilvesztert hármasban töltöttük otthon. Bár kaptunk meghívást egy ismerősünkhöz, az egész család lebetegedett. Én kezdtem, a férjem folytatta, és sajnos Gergő is elkapott valamilyen légúti fertőzést. Ő heverte ki a leghamarabb. Két éjszaka belázasodott, kicsit meg is ijedtünk, de hamar túljutott a betegségen. Stramm, alföldi paraszt gyerek – szokta mondani rá az Apja. Szóval 2016. első napja is csendesen telt. Ismét pelenkázáskor kaptam az ajándékot. Gergő sugárban lekakilt! Színét és állagát nem részletezném, mindezt az olvasók fantáziájára bízom, de a ruhám két napig ázott. Még szerencse, hogy nem az arcomra és a hajamra célzott.
Azt mondják, szerencsét hoz, ha január elsején elsőként férfi köszönti az embert. A tavalyinál már nem nagyon lehet jobb évünk, hiszen több mint 10 év várakozás után megszületett Gergő. Talán, csak ha még egy baba érkezik a családba…
