Van persze harmadik út is, ami pont az elkötelezettséggel bíró, 40-50 feletti korosztályhoz kapcsolódik: ők azok, akik az első munkahelyükről mennek majd nyugdíjba. Persze ehhez kellhet(ett) egy adag szerencse is, mert lehetnek közöttünk olyanok, akik még szívesen dolgoznának az első munkahelyükön, de az vagy átalakult már, esetleg beleolvadt egy nemzetközi cégbe vagy a legrosszabb esetben megszűnt.

Aki a jelenlegi feszes munkaerő-piaci helyzetet ügyesen használja ki, jól tárgyal, az többszöri munkahelyváltással akár jelentősen magasabb fizetést alkudhat ki magának, mintha kitartott volna lojálisan a cége mellett.

A munkaerőhiány lehetővé teszi, hogy a munkavállalók könnyebben váltsanak, hiszen többségükre van kereslet, sőt egyes munkakörökben, pozíciókban a cégek egymásra licitálva versengenek értük, csábítják el őket egymástól.

A hűtlenek többet keresnek

A Számvető.hu kiszámolta, hogy 10 éves távlatban akár 50%-kal is többet kereshet az, aki ez idő alatt többször is munkahelyet vált, mintha ezt nem teszi meg. Az oldal a helyben maradók esetében átlagosan évi 4%-os béremelkedéssel számolt, a munkahelyet váltók esetében pedig tíz év alatt öt váltással, és minden alkalommal az előzőnél 15%-kal magasabb kialkudott bérrel.

A cikk következtetése tehát az, hogy a hűség nem igazán kifizetődő, akkor sem, ha nem könnyű a komfortzónából egy váltásnál kilépni. Ha pedig valaki nem akar kilépni, akkor merni kell kérni és alkudni a jelenlegi munkahelyén is a munkavállalónak.

Ezek szerint csak a pénz motiválna mindenkit és ez a legfontosabb a fentebb feltett kérdésre válaszolva? Ezt mindenki maga tudja eldönteni. Az tényként kezelhető, hogy a Y és Z generáció tagjaiban sokkal könnyebben érik meg egy ilyen döntés, mint a Baby boom vagy az X generációkat képviselőkben.

Érdemes a juttatási csomagon kívül még néhány dolgot a mérleg serpenyőibe tenni, mielőtt egy ilyen fontos döntést meghozunk. Mik lehetnek ezek? Melyik a fontosabb szempont ezek közül?
Ezek inkább egy beszélgetés elindításához megfelelő adatok, mert ahányan vagyunk, annyi érdek és szempont mellett tehetjük le szavazatunkat, munkánkból és élethelyzetünktől függően más-más feltételek lehetnek fontosak vagy kevésbé lényegesek számunkra.

Javaslom, hogy készítsünk egy listát, melyben a munkahelyváltás mellett és ellene szóló érveket sorakoztatunk fel

Amennyiben az egyik rész 70% feletti értéket ér el a válaszaink szerint, úgy érdemes a mérleg nyelve szerinti döntést meghoznunk minél hamarabb.

Írtam néhány kérdést segítségként, melyet én mindig feltettem ilyen esetekben. Remélem segítségetekre lesz, de várom hozzászólásban azokat a kérdéseket is, amelyeket Ti tennétek fel még magatoknak hasonló helyzetben.

• Milyen körülmények között történik a munkavégzés?
• Mennyire kötődöm a kollégákhoz?
• Milyen távolságban van a munkahely lakhelyemhez, óvodához, iskolához?
• Van lehetőség otthonról végezni (home office) a munkát bizonyos esetekben?
• Hogy érzem magamat a jelenlegi munkahelyemen?
• Mennyire stresszes a munkám? Veszélyezteti ez az egészségemet?
• Mennyire korrekt velem a vezetőm/munkáltatóm?
• Mennyire biztos a cég pénzügyi helyzete?
• Milyen a cég megítélése a partnerek részéről?
• Milyen a munkaidő?
• Milyen kihívásoknak és szerepeknek kell megfelelnem?
• Van/lesz fejlődési lehetőségem? Van/lesz lehetőségem a karrierem építeni?
• Meg tudok felelni a kihívásoknak, feladatoknak? Felelősségi köröm megfelelő?
• Mennyire tudom feladataimat összehangolni a munka utáni/előtti tevékenységeimmel?
• Mit mondanak a családom tagjai, rokonaim, barátaim?
• Minden képességemet/képzettségemet hasznosítani tudom?
• Mik a céljaim? Meg tudom ezeket valósítani a szakmai területemen és a magánéletemben?

Mikor jött el a munkahelyváltás ideje?

Philippe Gaud az Apple európai és közel-keleti részlegének HR-igazgatója volt, mielőtt váltott. Az ötvenes évei közepén kezdte el érezni, hogy nem bír már ugyanazon a helyen maradni. 25 éve dolgozott a humán erőforrás területén, amikor rájött, hogy valójában a tanári pályára vágyik. Meg is lépte a dolgot, azóta a párizsi HEC egyetemen tanít menedzsment és humán erőforrás szakon. Gaudnak konkrét válasza van arra a kérdésre, hogy miből tudja az ember, mikor kell megtennie egy ilyen fontos lépést:

„Egészen pontosan meg tudom mondani, mikor jön el egy ember életében a munkahelyváltás ideje. Nem akkor, amikor betölti a 30-at, a 40-et vagy az 50-et, ez abszolút független az életkortól. Az a nap lesz az, amikor a munkából hazaérve megkérdezed magadtól, hogy mit is tanultál ma, és nem tudod megválaszolni ezt az igen egyszerű kérdést.”

A munkahelyváltás vérfrissítést, új látásmódot, lelkesedést, lendületet kreativitást és tudást hozhat a munkavállalónak és a cégnek is. De az is fontos, hogy az akklimatizálódás könnyen és gyorsan történjen meg, megtaláljuk vezetőnkkel és a kollégákkal is az összhangot.

Még mindig kevés a hűséges munkavállaló

Egy külföldön végzett felmérés szerint a cégek éves szinten akár 20–35%-os fluktuációval néznek szembe, ami túlmutat az optimális szinten. Azokon a helyeken, ahol ezt megfelelő keretek között tudják tartani, ott a titok a munkavállalói elkötelezettség – vagyis ezeknél a vállalatoknál olyan emberek dolgoznak, akik tudnak azonosulni az általa képviselt értékekkel, egyetértenek vele és aktívan tesznek a közös célokért.

A munkatársi elkötelezettség, a munkavállalói élmény (employee experience) fejlesztése egy sokrétű, erőforrás igényes és hosszú távú folyamat. Vagyis nem elég, ha szervezünk néhány jó hangulatú csapatépítőt és veszünk pár babzsákfotelt az irodába.

Ha ilyen egyszerű volna, már minden cég megoldotta volna a kérdést, és a mi dolgunk is sokkal egyszerűbb lenne…

The post Munkahelyváltás vagy maradás. Milyen szempontokat érdemes figyelembe venni? appeared first on 40plusz.

Előttünk a járványhelyzet második hulláma, és bár nem tudjuk, hogy ez pontosan mit jelent, több szempontból fel kell rá készülnünk. A lehető legtöbb dolgot végig kell gondoljunk, hogy később ne legyen se fejfájás, se kapkodás…

Olvasd el, építsd be, és ha van olyan tétel, amivel kiegészítenéd, akkor tedd meg! Segítsük egymást ötletekkel a felkészülésben!

Én a vállalati HR „szemüvegén keresztül” néztem, de lehetséges, hogy Te marketing, beszerzés, gazdaság, pénzügy stb. szempontból nézed és hozzá tudnál tenni új dolgokat. Szerinted?

1. Munkajogi keretek: Gondold végig, hogy egy esetleges tartósabb második hullám esetén hogyan kezelitek a munkajogi vonatkozású kérdéseket. Például: Mi van, ha az embereknek elfogy a szabadsága? Mi a helyzet a munkaidő-kerettel? Van-e frissített home office szabályzat, amibe beépítettétek a tavaszi helyzet tanulságait? Mi mindent kellhet munka jogilag kezelni, és mivel készültök fel előre?
2. Beszerzések: Honnan szereztek be elég fertőtlenítőt, maszkot, bármi olyan eszközt vagy szolgáltatást, ami a munkavállalók egészségét és fokozott biztonságát szolgálja? Egészségügyi szolgáltatóval sikerült egyeztetni?
3. Vezetők felkészültsége: Felkészültek-e a vezetők a második hullámra? Megvannak-e azok az eszközök, erőforrások, amik ahhoz kellenek, hogy szükség esetén a tavaszhoz képest jobban/könnyebben menedzseljék a csapatukat?
4. Munkavállalók motivációja: Összegyűjtöttétek-e azokat a módszereket, eszközöket, amikkel extra motivációt adhattok abban az esetben, ha újra a bizonytalanság lesz jellemző a közhangulatra?
5. Home Office 2.0 – Ha ez titeket érint, akkor szükség esetén hogyan tudjátok ezt jobban csinálni, mint eddig? Mivel tudjátok támogatni azt, hogy az otthoni munkavégzés kényelmesebb, gördülékenyebb legyen a munkatársak számára, és ha szükséges, produktívabb is?
6. Rendezvények: Mi a helyzet az év hátralévő részére tervezett céges eseményekkel? Mikulás ünnepség, Halloween, karácsony stb. – Helyszínbérlet, szolgáltatási szerződésekkel mi a helyzet? Kicsi a valószínűsége az év végi nagyszabású élő rendezvényeknek, van ‘B’ tervetek?
7. Jövő évi tervezés: Most azt sem tudjuk, mi lesz 2 hónap múlva, nem, hogy jövőre! De azt például érdemes megnézni, hogy az irodabérlet mikor jár le, és hogy mi az új iroda-koncepciótok, ha például egyre többet home office-oltok. A képzési büdzsé kérdőjel, de azt már most érdemes betervezni, hogy 2020 tanulságai alapján milyen új tudásra és készségekre lesz szükség a pandémiát követően. Ugyanígy érdemes a juttatási rendszeren is elgondolkodni. Min változtatnátok? A munkavállalók egészsége, a wellbeing egyre fontosabb lesz, esetleg be tudtok vezetni ilyen tételeket?
8. HR folyamatok „hullámbiztossá tétele”: Interjúztatás, beléptetés, onboarding stb. – Hogyan tudjátok a lehető legtöbb lépést online megoldani?
9. Üzletmenet folytonossági terv: Kik a cég kulcs emberei és mi történne, ha ők hosszabb-rövidebb időre nem tudnának bemenni a cégbe? Ki a helyettes, fel van-e készítve a helyettesítésre? Ugyanez a folyamatok felől nézve: Mik a cég kulcs folyamatai, és mi történne, ha ezek hosszabb-rövidebb időre hirtelen nem működnének? Mihez kezdenétek? Készítsetek üzletmenet folytonossági terveket!
10. Kommunikáció Milyen csatorná(ko)n és kik kommunikálnak majd?

10+1 A csapat energiaszintje: Hogyan biztosítjátok a saját motivációtokat, a szükséges energiát a munkához? Ahhoz, hogy másokat tudjunk támogatni, motiválni, nekünk is kell a plusz energia! Én úgy vagyok vele, hogy amit tudunk, azt gondoljuk végig előre, készüljünk fel (max. nem lesz rá szükség), de persze legyünk menet közben is rugalmasak, ha kell, reagáljuk le gyorsan és bátran a változásokat.

The post Biztosítsd az üzletmenet folyamatosságát a Covid-19 második hullámának idejére appeared first on 40plusz.

The post Mobbing, azaz a munkahelyi pszichoterror appeared first on 40plusz.

Zboray Balázs humánerőforrás operatív igazgató a koronavírus terjedése kapcsán, a mai napi állás szerinti munkajogi helyzeteket vázolja fel, tényszerűen. Kérjük, ezekből a hiteles forrásokból tájékozódj.

Közegészségügyi vészhelyzet esetén (magyarán, ha az állam rendel el karantént egy cégnél) jár a 7-es kódú betegállomány.

Amennyiben az iskolákat, óvodákat, bölcsődéket bezárják, a tanárok, iskolai dolgozók, óvónők, ottani dolgozók, stb… részére ugyancsak jár a 7-es kódú betegállomány.

Amennyiben az iskolákat, óvodákat, bölcsődéket bezárják, az otthon maradni kénytelen szülők nem mehetnek el betegállományba, kártérítés jelen állás szerint nem jár nekik. Szabadságot kivehetnek, az viszont a munkáltatón múlik, hogy kiadja e az éves keret terhére ezt vagy csak a részarányos időszakra. Mindenképpen egyeztetést igényel, hogy a munkavállaló által rendelkezésre álló szabadsággal hogyan sáfárkodik.

Állásidőt a munkáltatónak nem kell fizetnie – elméletileg. Persze lehet jó fej, akár kifizetheti, vagy kiadhatja az éves szabad terhére ezt az időszakot. A szabadság előre történő kifizetése azonban nagy kockázatot jelent a munkaadó számra, mert utólag nem lehet visszakérni a kiadott szabadságok értékét egy esetleges kilépés vagy elbocsátás alkalmával.

Természetesen kiírathatja magát a háziorvossal, akinek ez fontos, de ezt valószínűleg valamilyen formában megnehezítik majd. Erre is készülj fel.

Összességében azon szerencsések, akik rá tudják bízni nagyszülőkre, rokonokra, egyéb tagokra a gyermekeket, azokat ez nem érinti. Ez valószínűleg nem nagy arányt tehet ki a mostani állományokból, de nekünk nem ez a lényeg.

Ahol két dolgozó szülő neveli a gyermeket, még mindig a szerencsésebb kategória lehet, mert a bezárás hosszától függően talán meg tudják osztani egymás között a felügyeletet. Itt az eltérő műszakokban dolgozók is szóba jöhetnek, de az ő pihenésük valószínűleg egy kisebb poronty esetében lekorlátozódik, ami kihathat a munkájára is, de még így is egy variáció lehet ez akár a munkavállalóknak, akár a munkáltatóknak.

Akik legrosszabb helyzetben vannak a gyermekesek közül, azok a kisebb gyermeküket egyedül nevelők, nekik lesz a legnehezebb megoldani mindezt.

The post Munkajogi helyzetjelentés a karanténról innen appeared first on 40plusz.

A Magyar Közlöny 2020. március 18-i számában jelent meg a Kormány azon rendelete (47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet), amely a járványügyi helyzettel összefüggő munkajogi és járulékfizetési enyhítéseket fogalmazza meg, az alábbiak szerint.

A jogszabályok részletezik azokat az intézkedéseket, amelyek a lakossági és vállalkozói szektort hogyan, milyen intézkedések segítségével igyekeznek támogatni. Fontos, hogy a jogszabály már a megjelenését követő napon hatályba lép, azaz március 19-től már hatályosak is.

1. A Munka törvénykönyve eltérő alkalmazása

A Kormányrendelet értelmében a Munka törvénykönyvét a veszélyhelyzet megszűnését

követő harminc napig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy:

a) a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást az Mt-ben meghatározott közlési szabályoktól

eltérően is módosíthatja, azaz értelmezésünk szerint arra bármikor sor kerülhet

(jogkövetkezmény nélkül);

b) a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést

egyoldalúan elrendelheti (ehhez megállapodás szükséges normál esetben);

c) a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges

és indokolt intézkedéseket megteheti.

Ezen tárgykörökben az olyan kollektív szerződéses rendelkezéseket, amely már eleve eltérést tartalmaztak a Munka törvénykönyvétől, a rendelet hatályának tartama alatt (azaz a veszélyhelyzet ideje alatt) alkalmazni nem lehet. Ugyanakkor a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek.

2. Járulékfizetés felfüggesztése, csökkentése

A Kormányrendelet értelmében a turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok működő gazdasági egységekben 2020. március, április, május és június hónapokra a foglalkoztatott:

a) munkavállalók esetében a munkáltató mentesül a munkabér utáni közterhek megfizetése alól;

b) munkavállaló munkabérét terhelő járulékok közül kizárólag a természetbeni

egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn, azzal, hogy annak havi mértéke

nem haladhatja meg az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét, a 7710 forintot.

A fizetési moratórium 2020. december 31-éig tart, melynek időtartamát a Kormány rendeletével meghosszabbíthatja.

A 2020. március 18. napján huszonnégy órakor fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre kell alkalmazni.

Az Mt.-t a veszélyhelyzet megszűnését követő harminc napig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a) a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást az Mt. 97. § (5) bekezdése szerinti közlési szabályoktól eltérően is módosíthatja, b) a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti, c) a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti.

A Kormányrendelet utal arra, hogy a fentiekkel kapcsolatos további részletszabályokat a Kormány további rendeletekben határozza meg

Most ezek a legfrissebb rendelkezések, ennek megfelelően kell mindenkinek eljárnia. Tudjatok róla magánszemélyek is, sok fontos helyzetben ez lesz az etalon további változásig.

The post Friss hírek a koronavírus vészhelyzeti rendelkezésekről appeared first on 40plusz.