A magnézium fontos szerepet játszik az energia-anyagcserében, valamint az izom- és idegműködésben.

Egy 25 év feletti felnőtt napi szükséglete 300 milligramm (nők) és 350 milligramm (férfiak) között van. A 15-25 évesek esetében akár 400 milligramm magnézium is szükséges lehet. Alapvetően a magnézium viszonylag sok növényi élelmiszerben megtalálható.

Miért olyan fontos a szervezet számára?

A magnézium számos testi funkcióhoz szükséges. A szervezet körülbelül 60 százalékát a csontokban, 29 százalékát az izmokban tárolja, egy százaléka pedig a vérben kering. Ennek megfelelően a magnézium mindenekelőtt az egészséges csontszerkezethez, az egészséges fogakhoz és az erős izomzathoz szükséges. Fontos szerepet játszik az energia-anyagcserében és az idegrendszerben is.

Magnéziumhiány

A kiegyensúlyozatlan étrend, a stressz vagy a fokozott szükséglet (például versenysportolóknál, várandós nőknél, szoptató anyáknál, cukorbetegeknél) néha magnéziumhiányhoz vezethet. Ennek tünetei nagyon változatosak. Ilyenek például az izomgörcsök, a depresszió, a fáradtság, a koncentráció hiánya, a fej- és migrén, a hátfájás, a legrosszabb esetben a szívritmuszavar és a vérnyomás emelkedése is.

Vannak, akik genetikai hajlamuk miatt hajlamosak a magnéziumhiányra. Ilyen esetekben az étrend-kiegészítő hasznos lehet az orvossal folytatott konzultációt követően.

Általános szabály, hogy egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozással biztosíthatjuk magunknak az elegendő magnéziumot, és ne terheljük feleslegesen a vesét ilyen készítményekkel.

Mivel a szervezet nem tudja önmagában előállítani ezt az ásványi anyagot, a magnéziumot megfelelő táplálékkal kell bevinni. A magnéziumban gazdag étrend általában elegendő a szükséglet fedezésére és a magnéziumhiány ellensúlyozására.

A következőkben megmutatjuk, mely élelmiszerekben találhatunk bőséges magnéziumot.

1. Kakaó

Csoki rajongók figyelem! A kakaó 420 milligramm magnéziumot tartalmaz 100 grammonként, így ezzel a magnéziumban gazdag élelmiszerek éllovasa. Emellett káliumot, antioxidánsokat és élelmi rostot is biztosít. A legjobb, ha magas kakaó tartalmú (70 százalék vagy afeletti) étcsokoládét választunk. Több kakaót és kevesebb cukrot tartalmaz, mint a tej vagy a fehér csokoládé.

2. Diófélék

A dióféléket nem hiába tekintik szuperételnek. Rengeteg vitamint, ásványi anyagot és nyomelemet, fehérjét és egészséges telítetlen zsírsavat tartalmaznak. A kesudió, a mandula, a mogyoró és társai is magasak magnéziumtartalmuk tekintetében, 100 grammonként körülbelül 260 milligramm magnéziumot tartalmaznak.

Akár uzsonnaként, akár változatos saláta kiegészítőjeként, akár levesek és desszertek finomításához – a dió szinte minden ételtípusba jól illik.

Folsav, B- és E-vitamin, cink és kálium is található benne. Ráadásul nem tartalmaznak koleszterint, ellenben a fontos omega-3 zsírsavakat igen. A diófélék sokfélesége nagyszerű: mogyoró, kesudió, mandula, fenyőmag, földimogyoró, pekándió.

3. Hüvelyesek

A hüvelyesek is viszonylag nagy mennyiségű magnéziumot tartalmaznak. Ide tartozik a bab, a lencse, a borsó vagy a csicseriborsó. Főzelék, leves vagy fasírt formájában is készülhet, de akár salátákba is tehetjük.

4. Spenót

A (zöld)zöldségek közül a spenót tartalmazza a legtöbb magnéziumot (100 grammonként 79 milligramm). A póréhagyma, a brokkoli, a burgonya még mindig több mint 20 milligrammot tartalmaznak.

A feldolgozás és a főzés során azonban gyakran előfordul vitamin- és ásványianyag-veszteség, ezért lehetőleg kerüljük a hosszú főzési időt, és részesítsünk előnyben olyan kíméletesebb főzési módokat, mint a gőzölés és párolás.

A legjobb, ha a főzőfolyadékot használjuk például ízletes szószok és levesek készítéséhez is. Vagy egyszerűen fogyasszunk spenótot nyersen, például csicseriborsóval és avokádóval készült salátában.

5. Szárított gyümölcsök

Szárított formában a füge, a datolya és a kajszibarack 50-70 milligramm magnéziumot tartalmaz 100 grammonként. A szárított gyümölcs természetesen nem helyettesítheti a friss fajtát. Az aszalt gyümölcsök remek nassolnivalók útközben, és müzliben is nagyon népszerűek.

6. Magvak

A magvak az egyik legértékesebb magnéziumforrások. Ezek a szuperételek rengeteg fehérjét és omega-3 zsírsavat is tartalmaznak. Magnéziumban gazdagok: tökmag, napraforgómag, lenmag, chia mag, szezám, mák.

7. Zabpehely és gabonák

A gabonák és a zabpehely jó magnéziumforrások, 100 grammban 120 mg magnézium található. Ideális müzli, turmix vagy kenyér elkészítéséhez. Az amaránt, a hajdina és a quinoa megjelenésében, ízében és felhasználásában nagyon hasonlítanak a valódi gabonákhoz, de különböző növénycsaládokba tartoznak. Ezenkívül gazdagok magnéziumban, és egészséges és gluténmentes alternatívát jelentenek a rizs és társai mellett.

8. Banán

A legnépszerűbb gyümölcsfajták közé tartozik, tökéletes reggelire vagy akár edzés közben. A magnéziumon kívül C-vitaminnal és káliummal látja el a szervezetet. 100 gramm banánban 36 mg magnézium található.

9. Mángold

Szerves savtartalma miatt élénkítő hatású, magnéziumban gazdag növény. Magas az A-és C-vitamin tartalma. Pektintartalma miatt könnyen emészthető. Zöld leveleit a spenóthoz hasonlóan készíthetjük el. Zöldsalátákhoz keverhetjük nyersen is.

10. Hal

A hal nemcsak egészséges omega-3 zsírsavakat, hanem magnéziumot is tartalmaz. A legmagasabb magnéziumtartalmú halfajták: hering, ponty, lazac, pisztráng

Az ételek magnéziumtartalmát befolyásolhatja az elkészítés módja.

A hús/hal sütésénél például az ásványi anyagok 20-30 százaléka elvész. Zöldségek, például spenót vagy brokkoli főzésekor a veszteség 25-40 százalék. Párolásnál a zöldségek csak kis mennyiségű vízzel érintkezzenek, így a vízben oldódó összetevők, például ásványi anyagok, vitaminok nem mosódnak ki.

The post A magnézium fontossága appeared first on 40plusz.

Szervezetünk körülbelül egy kilogramm kalciumot raktároz el, főleg a csontokban és a fogakban, így ez az ásványi anyag a legerősebben képviselt ásványi anyag az emberi szervezetben.

E viszonylag nagy mennyiség ellenére naponta körülbelül 1000 mg kalciumot kell elfogyasztanunk ahhoz, hogy a szervezet számos funkcióját fenntartsuk. Ez az anyag számos folyamatban fontos szerepet játszik, mint például:

• Stabilitást biztosít a fogaknak és a csontoknak
• Támogatja az izmokat
• Részt vesz a véralvadásban és a sejtképzésben

De mit tehetünk, ha nem fogyaszthatunk tejet, ami viszonylag sok kalciumot tartalmaz?

Valójában sok növényi alapú élelmiszer tartalmaz annyi kalciumot, mint a tehéntej, és mindegyik könnyen beépíthető az étrendbe. Mielőtt felsoroljuk ezeket, nézzük meg, miért is olyan fontos a szervezet számára.

A kalcium funkciói

A kalcium fontos tápanyag, amely megőrzi a csontok és a fogak egészségét. Emellett központi szerepet játszik az izmok és idegek működésében, valamint a véralvadásban és a hormonfelszabadulásban.

A testünkben lévő kalcium 99%-a csontjainkban és fogainkban található.

A táplálékkal bevitt kalcium a gyomor-bél szakaszon keresztül kerül a véráramba. Mivel nagy része a széklettel, a vizelettel és az izzadsággal ürül, elegendő kalciumot kell bevinni táplálékkal.

Mennyi kalciumot fogyasszunk naponta?

Sajnos arra a kérdésre, hogy egyáltalán mennyi kalciumra van szükségünk, nem olyan egyszerű a válasz – ennek megfelelően eltérőek a szakemberek és a különböző szakmai társaságok véleményei és ajánlásai.

Az alapvető probléma az, hogy a kalciumhiányt nem lehet vérvizsgálattal megállapítani. A szervezet a szérum kalciumszintjét mindig állandó szinten tartja, és gyakorlatilag kimeríthetetlen kalciumkészlettel rendelkezik a csontokban, amit szükség esetén onnan képes felszabadítani.

Az emberi kalciumszükségletet tehát az úgynevezett kalciummérleg határozza meg. Azt méri, hogy mennyi kalcium kerül be a táplálékkal, és mennyi ürül ki egyidejűleg.

A különbség (azaz a szervezetben maradó mennyiség) a feltételezett minimális szükséglet. Az életkortól, nemtől és egyéb tényezőktől függően az emberek kalciumszükséglete eltérő lehet. Egy átlagos felnőtt napi szükséglete 1000 milligramm.

A csontnövekedés időszakában jelentkező magasabb igény miatt a 10-12 éves gyermekek és serdülők számára akár 1100, 13-18 éves kor között pedig 1200 milligramm ajánlott. A referenciaértékek azonban nem minden országban azonosak.

10 természetes kalciumforrás

1. Mák

Az egyik kalciumban leggazdagabb élelmiszer a mák. 100 gramm 1460 milligramm kalciumot tartalmaz. Három-négy evőkanál a nap folyamán elfogyasztva elegendő lenne a napi szükséglet fedezésére. A kalciumvezérrel például mákos kalácsot, mákos zsemlét vagy kenyeret süthetünk, vagy akár müzlibe is szórhatjuk.

2. Lenmag

A sokrétűen felhasználható, regionálisan beszerezhető lenmag kalciumtartalma magas, 100 grammonként 230 milligramm körüli. Az egészséges magvak emellett számos olyan fontos létfontosságú anyagot is tartalmaznak, mint az omega-3 zsírsavak és rost, amelyek ezért hosszú ideig jóllakottság érzetet is adnak.

A lenmagot használhatod müzlibe, turmixba, tojáshelyettesítőként vagy kenyérsütéshez.

3. Mandula

A diófélék és a magvak is gazdagok kalciumban, a mandula például akár 260 milligrammot is tartalmaz 100 grammonként, amit étkezések között rágcsálhatunk, vagy mandulavaj formájában fogyaszthatjuk kenceként. A házi készítésű mandula ital ízletes alternatívája a tehéntejnek.

4. Szezámmag

A szezámmag 100 grammjában akár 750 milligramm kalciumot is tartalmazhat. Az olyan kenhető krémekkel, mint a szezámvaj, vagy más néven tahini, vagy a házi készítésű szezámmagos müzliszeletekkel könnyen beilleszthetők ezek a puha magvak az étrendedbe.

5. Kelkáposzta

A kelkáposzta hihetetlenül egészséges, olcsó, kalciumtartalma 100 grammonként 210 milligramm körüli, az ásványi anyagokban gazdag káposzta, mint téli zöldség, a hideg évszakban is frissen kapható szezonális és tájjellegű ételekhez. Az egyik kedvencem a ropogós kelkáposzta chips.

6. Csalán

Szintén magas kalcium tartalmú, immunerősítő, méregtelenítő hatású, hatásos a felső légúti megbetegedések, a szénanátha vagy más allergiás tünetek esetén, emellett vastartalma is magas.

7. Bab

A bab is kiváló kalciumforrás, 100 grammban 110 mg található meg belőle. Ezen kívül magas a vitamin- és rosttartalma sok benne a B-, C-, E-vitamin, és nagyon jó fehérjeforrás, igazi alapélelmiszer. Foszfort, krómot, cinket és magnéziumot is tartalmaz, és a többi hüvelyeshez hasonlóan a babban is vannak olyan vegyületek, amelyek védenek a bélbe kerülő rákkeltő dolgokkal szemben. 

8. Csicseriborsó

Csaknem 110 milligramm kalciumot tartalmaz 100 grammonként, és többféleképpen elkészíthető. Készíthetünk belőle hummuszt, ami kenyérre kenhető finomság, vagy tehetjük salátába, akár mézbe forgatva megsüthetjük, és így egy finom és egészséges nassolnivalót kapunk.

9. Füge

A szárított füge 193 mg kalciumot tartalmaz 100 grammonként. Szárított fügét egész évben vásárolhatunk, majd egyszerűen hozzáadhatjuk müzlihez. Friss fügét kókuszjoghurtba rétegezhetünk vagy süthetünk belőle muffint, főzhetünk belőle lekvárt.

10. Brokkoli

A brokkolival megtapasztalhatod a zöld csodát: nem csak jól néz ki, hanem 58 mg kalciumot is tartalmaz 100 grammonként. A legjobb az egészben, hogy a brokkoli alacsony oxaláttartalmú. Ez azt jelenti, hogy a brokkoliban lévő kalcium könnyen felszívódik a szervezetben. Sütve-főzve is isteni.

Érdemes tehát odafigyelni a kalcium bevitelre, mert ahhoz, hogy szervezetünk megfelelően működhessen, erre nagy szükség van.

The post Kalciumpótlás természetesen appeared first on 40plusz.

Mi is pontosan a tejallergia?

Tejallergia fennállása esetén az érintett allergiával reagál a fehérjére, amit a tehéntej tartalmaz. Pontosabban szólva az immunrendszer a tejben lévő fehérjéket ellenséges alkotóelemnek tartja és harcolni kezd ellene, jóllehet azok teljesen ártalmatlanok.

Ezáltal a testben gyulladásos reakciók alakulnak ki, amelyek különböző szervekben fordulhatnak elő. A tehéntejben összesen 25 féle különböző fehérje található, amelyek allergiát válthatnak ki, leggyakrabban a kazein és a β-Lactoglobin.

Gyakran az érintett nem csak egy fehérjére reagál allergiával, hanem akár többre is. Más állatok teje is (mint pl. kecske, juh, ló) képes ételallergiát okozni. Gyakran előfordul, hogy a gyermek, aki tehéntejallergiában szenved, allergiás a kecsketejre is.

Hogy miért van az, hogy ez az allergia egyes emberekben kialakul, másokban pedig nem, mai napig nem egyértelműen tisztázott tudományosan. A kutatás feltételezi, hogy a hajlam öröklődik. Ha az egyik szülőnél előfordult már allergia, akkor a gyermeknél magasabb a rizikó, hogy szintén kialakuljon az ételallergia.

Mi a különbség a tejallergia és a laktózintolerancia között?

A tejfehérjeallergia és a laktózintolerancia közötti fő különbség annak okaiban rejlik, hogy az allergiát az immunrendszer túlzott reakciója váltja ki, a laktózintolerancia ellenben akkor alakul ki, ha a szervezetben egy bizonyos laktáz nevű enzim hiányzik vagy nagyon csekély mennyiségben található meg. Ez az enzim bontja le a tejcukrot (laktózt), és lehetővé teszi annak emésztését.

Tej fogyasztása után azoknál az embereknél, akik nem tudják lebontani a tejcukrot, emésztési problémák lépnek fel.  (hasfájás, puffadás vagy hasmenés) Felnőtteknél egyértelműen gyakrabban fordul elő laktózintolerancia, mint tejfehérjeallergia, csecsemőknél és gyereknél viszont ritkább a laktózintolerancia.

Tejallergia csecsemőknél

A 3 év alatti gyermekek leggyakoribb allergiafajtája a tejallergia, melyben körülbelül a csecsemők 10 %-a érintett. Talán az idegen fehérjével való korai találkozás váltja ki, ami a tehéntejben vagy a hozzátáplálás során kapott fehérjében található. (mert ez a fehérje más, mint az anyatejben található fehérje)

A tejfehérjeallergia a babáknál különböző tüneteket mutathat: bőrtüneteket, megváltozott székletet (hasmenés, székrekedés, véres széklet) vagy hányást.

A tünetek meglehetősen gyorsan jelentkeznek, gyakran pár percen belül, de kialakulhatnak néhány óra vagy akár nap után is. Hogy a tünetek mögött álló esetleges egészségügyi problémát kizárják, a gyerekorvosok egy úgynevezett provokációs tesztet végeznek.

Hogy az allergia kialakulását megelőzzük, azt tanácsolják a szakértők, hogy legalább az első hat hónapban kizárólag anyatejjel tápláljuk a csecsemőt. (de lehetőleg 4 hónapig mindenképpen!) Az anyatej nem csak minden fontos tápanyagot tartalmaz, de más betegségek elleni küzdelemben segítő antitesteket is.

Ha a baba nem kaphat anyatejet, akkor hidrolizált vagy aminosav alapú csecsemőtápszert kell kapnia. Ezek csak apró darabokra bontott tejfehérjét tartalmaznak, amik az allergizáló hatásukat csökkentik.

Ezután lépésről lépésre megkezdődhet a hozzátáplálás. Hogy mikor kaphat a gyermek tehéntejet, arról a gyerekorvossal kell egyeztetni. Általánosságban nagyon fontos, hogy a szülő először ne tisztán kínálja a tejet, ehelyett pl. feldolgozva, pékárukba rejtve. A tejfehérje ezáltal kevésbé allergizál, és a gyermeki immunrendszert gyengédebben szoktathatjuk hozzá. Más kérdés, hogy mikor enyhülnek a tünetek.

A tehéntejallergiát a kisiskolás kor elejéig a gyermekek 80%-a kinövi.

Tejallergia tünetei

A tejallergia tünetei különböző szervekben léphetnek fel, a bőrön, a gyomor-bélrendszerben és a légutakban. Megjelenhetnek azonnal (azonnali reakció) vagy akár órákkal, napokkal később is (ún. késői típus)

Az azonnali reakciónál az immunrendszer antitesteket termel a tejfehérje ellen. Ezek kapcsolódnak az immunrendszer sejtjeihez és ennek következtében kiváltják a gyulladásos hírvivők felszabadulását.

A késleltetett típusú tünetekért a test T-sejtjei felelősek. Ezek aktiválódnak. Mivel itt nem termelődnek antitestek, a tehéntejallergia ezen formája vérteszttel nem kimutatható.

A testi tünetek egyenként is felléphetnek, vagy ami gyakoribb, kombinálva is. Megjelenhetnek enyhén vagy hevesebb reakció formájában is. A legrosszabb esetben anafilaxiás sokkot is kaphat az allergiában szenvedő, melynek következtében légszomj és a keringés leállása léphet fel.

A tejfehérje allergia a következő tüneteket mutathatja:

Bőrreakciók: bőrpirosság, viszketés, bőrkiütés és ekcéma, egy már meglévő atópiás ekcéma rosszabbodása. Csecsemőknél mindenek előtt a hajas bőr, arc, kar és a lábak érintettek.

Emésztőrendszeri panaszok: hányinger, hányás, émelygés, hasfájás (kólikává fajulhat), puffadás, gyomorégés, hasmenés, véres-nyákos széklet, székrekedés

Légúti problémák: hörgők szűkülete, légszomj, asztma, gégeduzzanat, nátha

Pszichikus tünetek: nyugtalanság, vigasztalhatatlan sírás gyermekeknél, fáradékonyság/levertség

További ritka tünetek: vérkeringés problémák, allergiás anafilaxiás sokk

Tejallergia teszt

A tejallergia diagnosztizálásához általános orvoshoz, ételallergiára szakosodott gyermekorvoshoz vagy gasztroenterológushoz forduljunk. Mindenekelőtt egy részletes beszélgetés és vizsgálat szükséges, milyen tünetei vannak a páciensnek, mikor léptek fel ezek először, és hogy néz ki az érintett étrendje.

Tejfehérje-allergia gyanúja esetén az orvos azt javasolja, hogy a felnőtt beteg vagy a szülők 2-4 hétig tehéntej nélkül táplálják a gyermeket, ezt a szakemberek eliminációs diétának nevezik.

Ha a testi tünetek már nem jelentkeznek, ez egyértelműen jelzi a tehéntej-allergia fennállását. Ezenkívül az orvos úgynevezett provokációs tesztet is végezhet az allergia megállapítására. A betegnek orvosi felügyelet mellett tehéntejet adnak, majd megvizsgálják, hogy az érintettnek nincs-e allergiás tünete.

A következő vér- és bőrvizsgálatok is használhatók a tejallergia diagnosztizálására:

Antitest teszt: Vérmintát használnak annak meghatározására, hogy a szervezet képzett-e IgE antitesteket a tejfehérje ellen. Ez tehéntej-allergiára utal.

Prick-teszt (Bőrszúrásos teszt): Ebben a vizsgálatban az orvos különféle oldatokat csepegtet (lehetséges allergiát kiváltó tényezőkkel) a beteg karjára vagy hátára. Ezután tűvel megszúrja az érintett bőrfelületet. Ha egy idő után (kb. 20 perc) bőrpír vagy duzzanat jelentkezik, az allergiateszt pozitív.

Intracutan vizsgálat: Az orvos allergéneket tartalmazó tesztoldatokat fecskendez a páciens bőrébe. Ezenkívül hisztamint és sóoldatot alkalmaz a bőrön, hogy jobban értékelje az allergiateszt hatását. Ha körülbelül 20 perc elteltével bőrpír és duzzanat jelenik meg az injekció beadásának helyén, akkor allergiáról van szó.

A tejallergia kezelése

A tehéntejallergia gyógyítására nincs gyógymód, de étrendi változtatásokkal a testi tünetek enyhíthetők és elkerülhetők. Ez azt jelenti, hogy teljesen kerülni kell a tehéntejtermékeket. Ha az immunrendszer már nem szembesül a tejfehérjékkel, nem lesz allergiás reakció.

Tehéntej allergia diéta

Az étrend megváltoztatását kezdetben 6-18 hónapra kell korlátozni gyermekeknél. Az ok, ez idő alatt a gyermek immunrendszere gyakran toleranciát alakít ki az allergiát kiváltó anyagokkal szemben, és már nem veszi fel velük a harcot. Ezért ezen időszak után a gyermekorvosnak ellenőriznie kell, hogy az allergia továbbra is fennáll-e.

Mit nem szabad enni?

Ezek az élelmiszerek tabuk az érintettek számára: nyers tej, lefölözött tej, teljes tej, UHT tej, valamint az összes tejtermék, mint a joghurt, sajt, túró, sűrített tej, író, kefir, tejszín és vaj.

De a tejfehérje számos élelmiszerben is el van rejtve, például: kenyér, sütemények, felvágottak, kekszek, ketchup, szószok, stb.

Ha biztosak akarunk lenni abban, hogy tejmentes élelmiszert vásárolunk, alaposan meg kell néznünk a felsorolt ​​összetevőket: kazeint, tejfehérjét, tejsavót és állati fehérjét tartalmazó élelmiszert tehéntejre allergiás ember nem fogyaszthat!

A laktóz nélküli tejtermékek (ezek „Mínusz-L” jelöléssel rendelkeznek) szintén nem alkalmasak, mivel ugyan nem tartalmaznak laktózt, de a tehéntej fehérjéit tartalmazzák.

Mit ehet egy tejfehérje allergiában érintett?

Bármit, ami nem tartalmaz tejfehérjét. Azok az ételek, amelyek készítéséhez általában tehéntejet használnak, gyakran olyan helyettesítőkkel is elkészíthetők, mint a mandulatej, rizstej vagy zabtej. A szójatejtermékeket viszont legkorábban az első születésnapjuk után érdemes adni a gyerekeknek, mert hormonszerű anyagokat tartalmazhatnak, ezért csecsemőknek nem alkalmasak.

Az úgynevezett aminosav alapú tápszer különösen alkalmas a tehéntejallergiás babák cumisüveges táplálására. Ez a tápszer teljesen tehéntejmentes, és csak a legkisebb fehérje építőelemeket (aminosavakat) tartalmazza, amelyek nem okoznak allergiát.

Különös figyelmet kell fordítani a kalciumra. Az étrend megváltoztatásakor azt is szem előtt kell tartani, hogy a tejtermékek számos fontos tápanyagot tartalmaznak, például kalciumot, B12-vitamint és jódot. Az érintett gyermeknek ezt alternatív élelmiszereken keresztül kell megszereznie.

Például a máj, a hal és a tojás gazdag B12-vitaminban és jódban. Mivel azonban a kalcium főként a tejtermékekben található, és a gyerekeknek nagy szükségük van az ásványi anyagra a növekedésükhöz, fontos gondoskodni arról, hogy az étrend valóban elegendő kalciumot biztosítson.

A szülőknek mindenképpen táplálkozási tanácsokat kell kérniük, és együtt kell dolgozniuk a szakértővel, hogy kiegyensúlyozott étrendet készítsenek. Kétség esetén a gyermekorvost is meg kell kérdezni, hogy az érintett gyermek számára tanácsos-e étrend-kiegészítő adása.

A focus-arztsuche.de magazin cikke alapján magyarra fordította: Vincze-Pintér Mónika

The post A tejallergia appeared first on 40plusz.