27.8 C
Budapest
2024, június 7,

Friss

Másfél óra – társasjáték a végzetről

Életkérdések, mindennapi szituációk, mindent megváltoztató fordulatok. Évszázadok óta a drámairodalom legfontosabb színterei. A fókuszban többnyire a főhős és a többi szereplő dilemmái...

Picasso sci-fi főhős akart lenni

Régóta foglalkoztatja az embereket a gondolat, hogy megváltoztatható-e a sors. Hiszen vannak élethelyzetek, amelyek bár alakítják a jövőt, mégis a múltban dőlnek...

Talán a sors akarta, hogy író legyek

Sári Edina azon szerzők közé tartozik, akik bátran nyúlnak „kényes” témákhoz, tabu-határokat feszegető történeteket tárva az olvasók elé. A társadalomkritika sem hiányzik...

Kézzelfogható segítség a senioroknak

Családtagjaink biztonsága talán a legfontosabb vágyunk. Ezen a téren jelent segítséget a Gondosóra Program. A 65 év felettiek számára alanyi jogon,...

A velünk élő Petőfi

„A velünk élő Petőfi” címmel nyílt kiállítás március 16-án a szentendrei MANK Galériában. Nemzeti költőnk alakja most kortárs képző- és iparművészek interpretációjában elevenedik meg; Petőfi mai szemmel.

A MANK Nonprofit Kft. 2021-ben hirdetett nyílt alkotói pályázatot a 2022-2023-as Petőfi emlékév kapcsán. A felhívás célja, hogy a művészek alkotásaikkal „járuljanak hozzá Petőfi Sándor kortárs recepciójához”.

Milyen kép él képzeletünkben a költőről? Milyen benyomások határozzák meg látásmódunkat vele kapcsolatban? Petőfi alakján az elmúlt 200 év történelme, társadalmi, ideológiai változásai sokat formáltak. Címkéket kötünk hozzá, mint „a hazafias forradalmár”, „a szerelmes ifjú” vagy „a zseniális költő”, melyek ugyan helytállóak, de talán nem teljesek.

A kiállítás megnyitóján mondott beszédében Feledy Balázs művészeti író és műkritikus arra hívta fel a figyelmet, hogy a 21. század lehetőséget kínál Petőfi újbóli megismerésére.

A kiállítást szemlélve megállapítható, hogy számos művészt megihletett az a felvétel, avagy dagerrotípia, melyet feltehetőleg a költő jó barátja, Egressy Gábor készített 1844 vagy 1845 nyarán. 

A nagyon erőteljes, sokat mondó fotógráfia megdöbbentően őrzi azt a forradalmi erőt és lelkesedést, mely jellemezte Petőfit, így nem véletlen, hogy a kiállítás legtöbb alkotásán visszaköszön.

Egressy Gábor: Petőfi Sándor portréja (dagerrotípia) 1844 vagy 1845. Escher Károly retusált és a dagerrotípiához képest oldalfordított reprodukciója. Fotó: maimanohaz.blog.hu

A tárlat érdekessége, hogy a művek mellett elolvashatjuk azokat az idézeteket is, melyek ihletésül szolgáltak az adott mű elkészítéséhez; hiszen mi más tudná a zseniális költőről alkotott képünket jobban formálni, és visszavezetni annak valóságához, mint Petőfi saját versei.

Különösen tetszettek azok a lírai érzékenységű alkotások, melyek megragadták és vizualizálták Petőfi költeményeinek is ezen finom rezdüléseit.  Mikáczó Alexandra fotósorozatának fekete drapériája érzékletesen ábrázolja az „özvegyi fátyol eldobásának” fájdalmas jelentését.

Mikáczó Alexandra: „Ha eldobod egykor…” fotósorozat, 2021. fotó: MANK

Szarka HajnalkaEmlékművek című munkájában ugyan felhasználja Egressy dagerrotípiáját, de a sziluett éles kontúrvonalával Petőfi önmagával szemben is viaskodó énjét hangsúlyozza ki. A háttér halvány színeiből a magyar zászló tűnik elő homályosan, az ábrázolás sima és érdes felületeinek váltakozásai Petőfi belső harcait hivatottak megjeleníteni, lazítva ezzel a költőről alkotott szigorú sztereotípiákon.

Garay Nagy Norbert olajfestménye a kiállítás egyik különlegessége.  A klasszikus, romantikus jegyeket hordozó portrét a gesztusszerű ecsetkezelés, a modern, street art jellegű háttér, illetve az absztrahált részletek keverése teszik időtlen ábrázolássá. A szoborszerű alak, melynek mozdulatlan, békés magatartása által a madár megérinthető, alaposan megfigyelhetővé válik, gyakorlatilag képivé formálja azt a „kíváncsiságot”, mely Petőfi versében olvasható:

„Minek nevezzelek,
Ha rám röpíted
Tekinteted,
Ezt a szelíd galambot,
Amelynek minden tolla
A békeség egy olajága,
S amelynek érintése oly jó!
Mert lágyabb a selyemnél
S a bölcső vánkosánál –
Minek nevezzelek?”

(Petőfi Sándor: Minek nevezzelek? 1848. január)

Garay Nagy Norbert: Minek nevezzelek? 2022. olaj, vászon. Fotó: a szerző felvétele

Sziráki Katalin iparművész alkotásán a „Tisza”, mint a természeti erők kiszámíthatatlanságát szimbolizáló erő jelenik meg. A diptichon egyik oldala a rendezett sorokat, a szabályosan funkcionáló erőket érzékelteti, míg a másik oldal a felborult, megbomló szerkezetre és az abból kialakuló diszharmóniára reflektál.

„A folyó oly simán, oly szelíden
Ballagott le parttalan medrében,
Nem akarta, hogy a nap sugára
Megbotoljék habjai fodrába

Mint az őrült, ki letépte láncát,
Vágtatott a Tisza a rónán át,
Zúgva, bőgve törte át a gátot,
El akarta nyelni a világot!”

(Petőfi Sándor: A Tisza. 1847. február.)

Sziráki Katalin: A Tisza arcai (diptichon) 2021. sodrott gyapjúfonal, lenvászon. A szerző felvétele

A 33 győztes pályázatot bemutató kiállítás április 23-ig látogatható.

Kezdőkép: Szarka Hajnalka: Emlékművek. 2022. vegyes technika, vászon. Fotó: MANK

Latest Posts

Másfél óra – társasjáték a végzetről

Életkérdések, mindennapi szituációk, mindent megváltoztató fordulatok. Évszázadok óta a drámairodalom legfontosabb színterei. A fókuszban többnyire a főhős és a többi szereplő dilemmái...

Picasso sci-fi főhős akart lenni

Régóta foglalkoztatja az embereket a gondolat, hogy megváltoztatható-e a sors. Hiszen vannak élethelyzetek, amelyek bár alakítják a jövőt, mégis a múltban dőlnek...

Talán a sors akarta, hogy író legyek

Sári Edina azon szerzők közé tartozik, akik bátran nyúlnak „kényes” témákhoz, tabu-határokat feszegető történeteket tárva az olvasók elé. A társadalomkritika sem hiányzik...

Kézzelfogható segítség a senioroknak

Családtagjaink biztonsága talán a legfontosabb vágyunk. Ezen a téren jelent segítséget a Gondosóra Program. A 65 év felettiek számára alanyi jogon,...