Segít lezárni a múltat és felépíteni az embereknek önmagukat. Nagyinterjú dr. Váradi Éva coachcsal, aki éppen franchise rendszert épít, nemzetközi akkreditáción dolgozik, tanít, lovagol és gyermeket nevel.
A papír alapú névjegykártyák kimennek a divatból. Egyre inkább a digitális térben mutatkozunk be egymásnak. Ha most létrehozzuk a digitális névjegyed, mit írjunk rá, mit érdemes tudnunk rólad?
- A hagyományos emberi értékek híve vagyok. Megbecsülés és becsületesség, tisztelet, hit-remény-szeretet, tartás, etika-morál, őszinteség, egyszerűség, ésszerűség.
- Szeretem a munkám és büszke vagyok arra, hogy bármivel foglalkoztam idáig, igényesség és lelkesedés kísérte. Önmagában a pénzért semmit nem csináltam még idáig, és remélem, soha nem is szorulok rá később sem.
- Igyekszem megélni az életem különböző területeit, beleértve saját magamat, mint feleséget, anyát, szüleim gyermekét, de a tanárt, a coachot és a lovast is.
„Őszintén akarok élni, Minden utam végig járni, hinni abban, amire vágyom, S ha hiszek benne küzdeni érte bármilyen áron.” (Piramis) Ez a mottó az egyetem óta kísér.
Ha a mottód a munkádra vetíted és meg kéne egy mondatban fogalmaznod a lényegét, hogyan összegeznéd?
Lezárni a múltat és felépíteni az emberekben önmagukat. Nem csak azt, amilyennek látni szeretné magát, hanem aki ő valójában. Beleértve a hibákat, hiányosságokat, amelyek elfogadásából és szeretetéből lehet erőforrást kovácsolni. Egészben látni magát, összeszedve, szervezetten, rendezetten. Coachként ezt mondanám.
Mi jellemzi a coaching szemléleted lényegét?
A pszichológiában megkülönböztetik a klinikai, az elméleti és az alkalmazott pszichológiát. A coaching, mint körülbelül 30-40 éves tudomány, most érkezett el oda, hogy elkezdjen különbséget tenni az alkalmazhatóság nézőpontjából. A tapasztalatom, hogy vannak remek módszerek, amik a gyakorlatban már nehezebben kivitelezhetők, emellett rugalmatlanná tehetik az ülés menetét, amitől az ügyfél nem biztos, hogy elég komfortosan érzi magát, ami a folyamat megakadásához vezethet. Ezeknek azonban komolyan igazolt elméleti háttere van, ezért jogosan lehetne ez az elméleti coaching. Klinikai coaching alig hiszem, hogy valaha kialakulna, hiszen nem a gyógyítás a célja a coaching folyamatoknak, mi egészséges emberekkel foglalkozunk, tehát nem releváns.
Az elméleti coachingtól viszont jogosan elválhat a gyakorlati, avagy alkalmazott coaching, hiszen alkalmazhatónak, avagy gyakorlatinak azt nevezem, ami szinte minden körülmények között működik a gyakorlatban és bizonyíték alapú, vagyis nem a coach megérzései, hanem a jól megtanult elméletre alapozott, az ügyfél elmondásából többszörösen kihallatszó bizonyítékokra alapozza a soron következő kérdést, beleillesztve azt a coaching keretekbe és összefésülve a coaching etikával.
Mi a véleményed a most divatos személyiségfejlesztő és önsegítő megoldásokról?
A személyiség fejlődés témaköréhez először is érdemes megismerkedni a személyiség-témakörével. Értem ezalatt, hogy tudjuk-e pontosan honnan ered és hogyan épült fel a személyiségünk, vagy csak lekaptunk egy szimpatikus könyvet a polcról? Tudjuk-e, hogy minden addigi információ a helyén van a fejünkben, mielőtt újakkal terheljük? Tudjuk-e, hogy mit jelent az „értelmezés” fogalma és azt, hogy az értelmezésünknek van egy szűrője, ami szorosan kapcsolódik a gondolkodási képességeinkhez és folyamatainkhoz? Ha ezekre megvan a válasz, jöhetnek az új könyvek. 🙂
Szét vagyunk esve a személyiségfejlesztő megoldásoktól, pedig az apróbb lépésektől élünk normális életet.
Mindenkinek van egy hulláma, amire fel lehet ülni -mondod. Te milyen hullámokra ültél fel eddig?
- álmok hulláma – amikor jogász akartam lenni
- realitás hulláma- amikor rájöttem, nem akarok a jogi pályán maradni és vállalkozó lettem
- naivitás hulláma- amikor azt gondoltam, a vállalkozás azonnal szabadságot hoz
- tudatosság hulláma- amikor megértettem, mi hogyan működik és megtanultam, hogyan építhetem fel az életem úgy, hogy elégedett legyek benne
Mit jelent az, hogy hagyományos emberi értékeket skandálsz? Miért tartottad fontosnak rögtön a beszélgetésünk elején kiemelni?
Nem tudom. 🙂 Így éreztem. Szeretem az egyszerűséget és szeretem, ha tudják az emberek, mit várhatnak tőlem. 🙂
Hajkurásszuk a sikert, mert a siker a zálog a túléléshez, a létfenntartás elfogadható szintjéhez. Mit jelent a siker a 21. században? Hogyan viszonyulunk hozzá szerinted?
Egyedi, kinek mit jelent. Előfordulhat, hogy túl dimenzionáljuk, ha a siker annak eszköze is, hogy a tükrében értelmezzük saját magunkat. Ha már ilyen funkciója nincs, akkor is befolyásolhatja a képet saját magunkról. Ha „csak” sikeresek vagyunk és ezen kívül nincs más az életünkben, ugyanúgy megélhetjük az ürességet, mint sikertelenül és reménytelenül.
A saját siker fogalmad szerint sikeresnek tartod magad? Mi alapján ítéled meg a saját fejlődésed, az eddig bejárt utad?
Nehéz szerényen kifejezni ezt, de igen, sikeresnek tartom magam. Számomra a siker, hogy kihozom a legtöbbet valamiből, amiért elkezdtem. Az alapján ítélem meg az eddig bejárt utam, hogy elértem-e, amiért ráléptem az ösvényre. Idáig a válaszom: igen.
Mitől kerek az életed? Mitől érzed, hogy a ’helyemen vagyok…?’
Az én olvasatomban a különböző életterületek stabilitása, fejlődése és egyensúlya a fő cél, beleértve magamat, mint nőt, feleséget, anyát, coachot, tanárt, vállalkozót és a lovast.
Vágy és cél. Melyik szóról mi jut eszedbe? Vágyaid vagy céljaid vannak? Van különbség közöttük? Fontos különbséget tenni?
Van mindkettő és igen, érdemes különbséget tenni. Az iskolámban azt tanítom, hogy vágy bármi lehet, amit a képzelet ki tud találni magának. A cél azonban az a konkrétan megfogalmazott, releváns, megtervezett, elérhető dolog, aminek az elérésére cselekvéssel törekszünk. Ha a vágy mögött csak érzés van, akkor még nem formálta a tulajdonosa céllá.
Milyen megvalósításra váró vágyaid – céljaid vannak jelenleg?
Az Alkalmazott Coaching Akadémia nemzetközi akkreditációja, ami éppen folyamatban van. Emellett szeretném hivatalosan is elérni az alkalmazott coaching fogalom elismerését. Az iskolám franchise rendszerré formálásán is dolgozom éppen, valamit szeretnék másoddiplomát szerezni Angliában alkalmazott coaching pszichológiából és pozitív pszichológiából. Dolgozom a saját egyéni nemzetközi akkreditációmon is. Szeretnék az iskolámhoz kötődően egy jótékonysági rendszert felépíteni és rászorulóknak kis csoportos coaching foglalkozásokat tartani. Ezek a szakmai célok.
Magánéleti célom is van természetesen, de az „magán”, megtartom a saját titkomnak… 🙂