28.3 C
Budapest
2024, június 30,

KertAkadémia a fenntartható és egészséges kertekért

Most, hogy egyre nagyobb az igény a saját termelésű zöldségekre és gyümölcsökre, így életre hívtunk egy olyan nagyszabású rendezvényt, mint a KertAkadémia...

Friss

A férfinak mindegy, csak szex legyen

Nagyjából hat éves lehettem, amikor először volt részem szexuális megaláztatásban. Illetve - mivel nem vagyok szakember - nem tudom mi a szakmai...

KertAkadémia a fenntartható és egészséges kertekért

Most, hogy egyre nagyobb az igény a saját termelésű zöldségekre és gyümölcsökre, így életre hívtunk egy olyan nagyszabású rendezvényt, mint a KertAkadémia...

Másfél óra – társasjáték a végzetről

Életkérdések, mindennapi szituációk, mindent megváltoztató fordulatok. Évszázadok óta a drámairodalom legfontosabb színterei. A fókuszban többnyire a főhős és a többi szereplő dilemmái...

Picasso sci-fi főhős akart lenni

Régóta foglalkoztatja az embereket a gondolat, hogy megváltoztatható-e a sors. Hiszen vannak élethelyzetek, amelyek bár alakítják a jövőt, mégis a múltban dőlnek...

Csúcsra járatva, avagy burnout a magánéletben

A burnout, a kiégés fogalmát jobbára a munkához kötjük. A feladatok, a túlterheltség, a stressz azonban csupán egy-egy eleme annak az összességnek, amely elvezet a kiégés állapotához. Amikor a munkavállaló teljesítménye látványosan romlik, az önfegyelme semmivé foszlik, a kollegiális tűrőképessége elillan, mint a felhő a napsütésben, és olyan élmény a munkába járás, mintha a Mount Everest megmászására kellene naponta vállalkozni, akkor eléri azt a pontot, amikor gyökeres változásra kell számítani.

A változás ijesztő is lehet

A változás szó persze sokakat megriaszt, de lássuk be kategóriával jobb, mint egy hagyományos értelemben vett összeomlás.

Az ember testileg és lelkileg is elfárad. Monoton egykedvűséggel igyekszik megoldani a mindennapokat, túlélni a munkaidőt és a munkaidőn túli terepet. Olyan ürességet és kilátástalanságot, véget nem érő szenvedés érzetet képes kelteni ez az állapot, ami egy idő után szó szerint elviselhetetlenné válik. Nem csak a munkatársi környezetben, hanem a magánéletében is elveszíti a talajt a lába alól. Mert bármennyire igyekszik, minden erőfeszítés kevésnek bizonyul a legközelebbi hozzátartozók problémáinak elviseléséhez is. Azonban felmerül a kérdés, hogy van-e kölcsönhatás a magántér és a munkatér között.

A munkahelyi burnout kizárólag a munkahelyi impulzusok következménye?

A munkahelyen viszonylag egyértelműen azonosítani tudjuk, milyen paraméterek vezetnek el a burnout állapotáig. Azonban érdemes elgondolkodni, hogy ez a gyakorta fizikai tüneteket is előidéző állapot tartalmazhat-e magánéleti elemeket is.

Érdemes feltenni a következő kérdéseket:

  • Kapok-e visszajelzést a magánéletemben arról, hogy az aktuális időszakban hogyan hatok másokra, mit váltok ki a környezetemből?
  • Kapok-e bármikor is pozitív visszajelzést, elismerést az úgynevezett „3. műszakban”. Elismerik-e azt, hogy a magán térben végzett tevékenységeim is értékkel bírnak?
  • Van-e bármilyen segítségem, amikor feltornyosulnak a feladatok, esetleg rendszeresen haza kell vinnem a munkát, vagy bent kell maradnom túlórázni. Ezek a tényezők a környezetemben kritikát váltanak ki, ha nem kapják meg a megszokott otthoni „szolgáltatásokat”?
  • Kapok-e a magánéleti környezetemtől olyan mértékű figyelmet, amire szükségem van?
  • Van-e olyan szeretetteli bázis körülöttem, ami megtart a burnout időszakában?
  • Van-e kihez fordulnom, amikor egyértelművé válik, hogy túlságosan elfáradtam az élet kihívásaiban?
  • Vannak-e pozitív érzelmi töltésként szolgáló tevékenységeim a magánéltemben? Hobbim, kedvelt elfoglaltságom, megfelelő baráti köröm a kötelességeimen kívül?
  • Van-e lehetőségem időnként néhány napos pihenést beiktatni, amivel kicsit eltávolodhatok az aktuális helyzettől, érzelmileg és fizikailag is megterhelő tértől?
  • Van-e lehetőségem a munkahelyi szabadságkeretemmel gazdálkodni, a szabadságomat valóban pihenéssel tölteni az általam preferált formában, helyen, módon?
  • Meghallgat-e a környezetem amikor a munkahelyi problémáimról, konfliktus helyzeteimről beszélnék?
  • Amennyiben a családom nem nyitott a munkával kapcsolatos megéléseimre, van-e olyan baráti köröm, akiknek legalább elmondhatom a problémákat egyfajta ventilálásként, ha nem is tudnak feltétlenül segíteni, akikkel megoszthatom a tapasztalataimat?
  • Vannak-e erőforrásaim a megoldás megtalálásáig?
  • Elképzelhetőnek tartom-e, hogy szakemberrel konzultáljak a helyzetemről, aki külső, semleges térben, szakmai és magánéleti kérdésekre is rávilágíthat, a megoldásokon közösen dolgozhatunk?

Ha kiégsz, végtelenül fáradtnak érzed magad

Az az igazság, hogy ezeket a kérdéseket viszonylag higgadtan át kell gondolni. Ugyanakkor a burnout állapotában, érzelmileg és fizikailag végtelenül elfáradva, gondolati és érzelmi térben a teljesítő képességet tekintve egyfajta ijesztő ürességgel, a munkahelyen és a magánéleti térben is kihívásokkal szembenézve higgadtan elemezni a kérdéseket, nos az minden, csak nem egyszerű.

Mégis megéri, mert kilábalni egyedül szinte lehetetlen, azonban a konkrét helyzettel való kritikus szembesülés egyszerűen megúszhatatlan elem, amennyiben valóban a megoldásra törekszünk. Amennyiben a magánéleti térben nincs megfelelő támogatás, kapaszkodó, akkor létkérdés a külső támogatás. Ha a magánéleti kapcsolatrendszer teljes mértékben rendelkezésre áll, a szeretetteli figyelmével segít ebben az élethelyzetben, akkor lényegesen könnyebb kilábalni.

Egy szó, mint száz, a burnout kialakulásához a legtöbb esetben hozzáadódik a munkahelyi állapot mellett a magánéleti térben megélt impulzusok összessége.

Kialakulhat burnout akkor is, ha a munkahelyen kirívó történések nincsenek, azonban van egyfajta monotonitás, van olyan követelményszint amiért nincs elismerés, nincs pozitív feedback, feszültséggel terhes a munkahelyi közösség, túlterhelt a munkavállaló, sosincs kiugrás a mókuskerékből. Főként, ha mindez nem egy adott időszakra korlátozódik, hanem permanensen fennálló állapot. Amennyiben az otthoni, magánéleti térben nincs kioldó szelep, mint kezelési mód, és érzelmi, fizikai feltöltődési lehetőség sincs, akkor a terhelés fokozódik. Eléri a szakítószilárdság mértékegységét, és ennek adott esetben komoly következményei is lehetnek. A munkahely elvesztésének lehetőségétől, a magánéleti konfrontációkon át, súlyosabb esetben akár a magánéleti kapcsolatok, a házasság felbomlásáig bezárólag.

Talán különösen hangzik, de a magánéleti burnout kialakulása is visszahathat a munkára. A munkamánia kialakulásának a hátterében is állhat, mint kiváltó tényező. Amikor az otthoni tér annyira terhelt, hogy a munkahelyen töltött idő elviselhetőbb, mint a magánéleti térben töltendő órák.

Különösen veszélyeztetettek azok, akinek a magánéletében súlyos problémát kell megoldaniuk, és a munka, amit végeznek, sem szakmailag, sem mentálisan, sem anyagi értelemben nem elégítik ki őket, mint felnőtt, önrendelkező, önfenntartó, vagy családfenntartó aspektusok.

Az egyedül élők sincsenek jó helyzetben, amennyiben nem önként választották azt, hogy párkapcsolat, család nélkül éljenek. Az ebből jövő frusztráció, a magány elviselése, a pozitív visszajelzés permanens hiánya, az elvárások elismerés nélküli állapota kifejezetten hozzájárulhat a magánéleti kiégéshez. Amennyiben ez hosszabb időszak, amelyben megjelennek a párkapcsolati kudarcélmények, vagy a magánéleti értelemben vett teljes reménytelenség és önfeladás állapota, akkor ebben az esetben nagyon nehéz a munkahelyen kifogástalanul helyt állni, vidám, mindig 100 százalékosan beleálló csapattagnak lenni.

Egyedül még nehezebb megúszni a kiégést

Gyereküket egyedül nevelő szülőknél is kialakulhat a magánéleti burnout, hiszen munkavállalóként épp úgy 100 százalékban helyt kell állni, mint otthon, szülőként. Azonban a teljes családhoz képest ebben az esetben nincs másik fél, akivel meg lehet osztani a feladatokat, orvosolni a problémákat. Helyt állni a gyermek nevelésében, az óvoda, iskola támasztotta szülői elvárásoknak is eleget téve szinten nehezítő tényező.

Ez még akkor is igaz, ha nem rossz a kapcsolat az elvált szülővel, ha van nagyszülői, vagy egyéb segítség, és a gyerektartás is mindig pontosan érkezik. Mert minden itt említett paraméterrel együtt is kihívás egyedülállóként a gyermeknevelés, az állandó, gyakorlatilag 24 órás figyelem, a fizikai megterhelés, a nem ritkán fellépő alvás problémák okozta fáradtság, a felelősségvállalás mértéke és az, hogy ebben az esetben még inkább hiányzik a pozitív feedback megjelenése a magán szektorban.

Mit tegyek, ha úgy érzem, kiégés fenyeget?

  • Első a valós állapotfelmérés. Érdemes (mint egy könyvelésben) írott formában letisztázni a negatív és pozitív „egyenleget”.
  • Ne hazudj magadnak, ne szépíts. A valóságot kell feltárni, még ha fájdalmas is. Nos ez az a pont, ahol legalább egy alkalommal érdemes szakember segítségét kérni. A mediátor nem csak konfliktuskezelő. Az egyéni konzultáció, akár life coaching is segít a feltárásban, iránymutatásban. Legalább egy megbeszélést jó bevállalni. Olyan megvilágítás, illetve megoldási utak kerülhetnek szóba, amikre az érintett önmagától többnyire nem lát rá. („Fától az erdőt”)
  • Meg kell tudni, kire lehet ebben az időszakban valóban támaszkodni? Ki az, aki segítségként bevonható?
  • Amennyiben a munkahelyen megfelelő a kapcsolat a közvetlen vezetővel, akkor érdemes vele is egyeztetni, hogy ne csak a teljesítménycsökkenésből érzékeljék, hogy valami megváltozott, hanem akár segítséget tudjanak nyújtani például feladatmegosztással, időleges tehermentesítéssel. Jobb ez a megoldás, mintha mindenféle pletyka kezd keringeni, ami minden esetben sokkal kiszínezettebb, mint a valóság. Ráadásul nem ritkán rosszindulatú elemeket is tartalmaz, és alááshatja a munkavállalót.
  • Amennyiben külső szakember segítsége kizárásra kerül, akkor nagyon kemény munkával ki lehet jönni legalábbis egy bizonyos mértékig az állapotból, de valljuk be, ez a nehezebb út.

Bárkinek lehet rossz, vagy rosszabb időszaka. A burnout nem válogat

A kihívások Mount Everestje nem lesz alacsonyabb. Azonban, amennyiben észrevesszük, képesek vagyunk tudatosítani, hogy ez az állapot kialakulóban van, vagy már létre is jött, akkor már nem vagyunk cselekvőképtelenek. Mert a kialakulás gyorsan megtörténik, benne maradni azonban nem kötelező!

Latest Posts

A férfinak mindegy, csak szex legyen

Nagyjából hat éves lehettem, amikor először volt részem szexuális megaláztatásban. Illetve - mivel nem vagyok szakember - nem tudom mi a szakmai...

KertAkadémia a fenntartható és egészséges kertekért

Most, hogy egyre nagyobb az igény a saját termelésű zöldségekre és gyümölcsökre, így életre hívtunk egy olyan nagyszabású rendezvényt, mint a KertAkadémia...

Másfél óra – társasjáték a végzetről

Életkérdések, mindennapi szituációk, mindent megváltoztató fordulatok. Évszázadok óta a drámairodalom legfontosabb színterei. A fókuszban többnyire a főhős és a többi szereplő dilemmái...

Picasso sci-fi főhős akart lenni

Régóta foglalkoztatja az embereket a gondolat, hogy megváltoztatható-e a sors. Hiszen vannak élethelyzetek, amelyek bár alakítják a jövőt, mégis a múltban dőlnek...