Hogyan érdemes gazdálkodni az idővel, mennyibe kerülnek a tanszerek és milyen bevált praktikái vannak a szülőknek? Ezekről olvashatsz ebben az anyagban.
Tuti, hogy bármennyire is készülünk, kapkodás mindig van az utolsó napokban is. Pont azoknak szeretnénk most néhány tanácsot adni, akik az most intézik a tanévkezdési teendőket.
A legfontosabb talán az, hogy tudatosítsd magadban és a családtagokban is, hogy akkor is eljön a szeptember eleje, ha rágörcsölsz és egész nyáron frusztrál, meg akkor is, ha halogatod a teendőket. Új tanév, új időszak kezdődik. Érdemes azzal kezdeni a felkészülést, hogy megnézzük: mi változik az eddigiekhez képest, mi okozhat ezekből nehézséget, hogyan tudunk ezekre a nehézségekre felkészülni, milyen erőforrásokra támaszkodhatunk. Erdélyi Boróka időgazdálkodás és hatékonyság tanácsadót kérdeztem, hogyan látja az idei tanévet.
Furcsa tanévkezdetre számíthatsz
A mostani, az eddigiekhez képest meglehetősen furcsa és aggasztó évkezdésben több olyan paraméter is van, amelyekkel számolnunk kell: a szorongás (sokan tartanak attól, hogy a gyerekük megfertőződik az iskolában), a bizonytalanság (egyáltalán meddig járunk majd suliba?) és a biztonsági tényezők.
A családi időbeosztás és logisztika szempontjából úgy kezdjük a szeptembert, mint máskor. Amiben azonban mégis változtatást javasolnék, az a reggeli rutin, valamint a délutánok szellősebbé tétele. A szorongásból és a bizonytalanságból adódóan jóval stresszesebb ez az ősz, mint a korábbiak. Ezt tetőzni az egyébként is kapkodós reggelekkel nem szerencsés.
Nem egyszerű kialakítani egy nyugodtabb, ráérősebb reggelt, főleg több gyerek mellett, mégis a mostani időszakban nagyon ajánlom. Legyen idő arra, hogy a megszokottnál kicsit hosszabb reggelivel kezdjük a napot, hosszabb öleléssel búcsúzzunk egymástól, ezzel kicsit simábbá téve az indulást; délután pedig legyen lehetőség átbeszélni, hogy kivel mi történt. Utóbbi máskor is fontos, de ebben a lelkileg gubancos időszakban még inkább.
Készüljünk fel, hogy ismét bezárhat az iskola
A másik, amit tehetünk, ha mentálisan igyekszünk felkészülni arra az eshetőségre, ha ismét bezár az iskola. Erről is érdemes beszélgetni a családban és közösen átbeszélni a lehetőségeket. Kerüljenek elő olyan kérdések, hogy mi volt az előző karanténban kihívás a munka és a tanulás szempontjából, kinek milyen megoldási ötletei vannak egy esetleges újabb karanténra és szükségesek-e előkészületek ezekkel kapcsolatban. Legyetek nyitottak az új vagy formabontó ötletekkel szemben! A tavaszi hónapok élményei mindenkiben munkálnak, könnyen lehet, hogy szuper megoldásokra bukkantok a vacsoraasztalnál.
Biztonság és egészség
A logisztikába mindenképp bele kell kalkulálni a személyes biztonsághoz, valamint az egészségünk megőrzéséhez szükséges teendőket is. Sokan nem fizetnek be a menzára, félve a fertőzésről, így számolni kell azzal, hogy a megszokottnál tartalmasabb tízórait kell készíteni, ami időigényes feladat. A közlekedés is sarkalatos pont: lehet, hogy a megszokott tömegközlekedési útvonal helyett biciklire vagy sétára, netán autóra váltotok, vagy más idősávban indultok útnak, elkerülendő a tömeget. Ennek az idővonzatával szintén számolni kell.
Az immunrendszerünk, valamint a lelki egyensúlyunk érdekében ezen az őszön mindenképp legyen prioritás kicsi és nagy számára is az elegendő pihenés, mozgás -amíg lehet, a jó levegőn- ezek helyét is biztosítsuk az időbeosztásunkban, akár más tevékenységek kárára is.
„Az időbeosztásunk akkor működik jól, ha tükrözi a prioritásainkat, és jelenleg nem nagyon van fontosabb, mint az egészségünk megőrzése.”
-emeli ki Erdélyi Boróka.
Ha a logisztikával megvagy, nézzük, mi mennyibe kerül
Himer Csilla pénzpedagógus és pénzügyi coach segítségével néztük át, hogy nagyjából milyen átlagos kiadással kell kalkulálni egy általános iskolás, középiskolás, egyetemista gyerek esetében.
„Nehéz átlagos számot mondani, hiszen a családok anyagi lehetőségeitől és igényeitől, valamint az adott oktatási intézmény előírásaitól is sokban függ ez az összeg”.
-kezdi Csilla az összegzést
Egy első osztályos iskolába indítása ott kezdődik, hogy a legnagyobb tétel valószínűleg az iskolatáska lesz. Ennek elég nagynak, teherbírónak kell lennie, de a gyerek hátát se tegye tönkre. Ha ezeknek az igényeknek megfelelő táskát keresünk, akkor máris egy kb. 15-20 ezer forintos kiadással szembesülünk – és ez még csak a kezdet. Innentől fogva márkától és igénytől függően határ a csillagos ég. Vannak persze ennél olcsóbb táskák is, de azok valószínűleg nem fognak megfelelni valamelyik alapkövetelménynek: vagy nem lesz eléggé strapabíró, vagy nem lesz elég nagy, hogy a könyvek elférjenek benne, vagy a gyerek hátára nem lesz jó hatással.
Az iskolák általában már a beiratkozáskor, májusban a szülők kezébe nyomják a listát, mi mindent kérnek. Tolltartó, vonalzó, ilyen-olyan ceruza, kisolló stb. Ez azért jó, mert így több hónap áll rendelkezésre, hogy a legnagyobb kiadásokon túlessünk, és nem egyszerre kell megterhelni vele a családi kasszát.
Ezt a gyakorlatot érdemes fenntartani a későbbiekben is, ha nem akarjuk, hogy földhöz vágja a családi költségvetést az iskolakezdés.
Ha nagyon meg kell saccolni, akkor egy általános iskolába készülő elsős beiskolázása alsó hangon is 50-70 ezer forint között mozoghat. Iskolatáska, tornaruha, tornacipő, váltócipő, mint a legnagyobb tételek, aztán a sok kis apróság, ami sokra megy, mint pl. rajzlap, mappák, füzetek, tollak, filcek, ragasztó, olló, gyurma, betűkészlet, logikai készlet stb. A nagyobbaknak már kevesebb, de ha tényleg csak a minimummal számolunk, akkor is körülbelül 20-30 ezer forint körül mozog.
A tankönyvek ingyenesek
„Ma már szerencsére a tankönyvek ingyenesek minden korosztálynak a közoktatásban, így ez a kiadási tétel megszűnt” -emeli ki Csilla.
Kivéve az egyetemeket, főiskolákat, bár a felsőoktatásban jellemzően ma már inkább előadásvázlatokból dolgoznak a hallgatók, illetve kutatnak a könyvtárban, az interneten, így a legtöbb helyen szintén nem kerül nagyobb összegbe a jegyzetek beszerzése. Akadnak kivételek, de azok értékükben is kivételesek. Ilyen pl. az orvosi egyetem, ahol egy anatómiai atlasz akár több tízezer forintos tétel is lehet (bár hallottam százezres összegről is), illetve egyéb felszereléseket is kell vásárolni.
Vagyis akinek a gyereke az orvosit vette célba, kezdjen el időben tartalékolni, szüksége lesz rá. Ezért már amikor a gyerek orientációja kiderül a középiskolában, ajánlom a szülőknek, hogy kezdjenek el utánanézni a szóba jöhető egyetemek, főiskolák követelményeinek, hogy tudják, mi mennyibe kerül.
Az egyetemisták költségei jelentősek lehetnek
Az egyetemi, főiskolai hallgatók esetében szintén jelentős tételek a megélhetési költségek. Mégpedig azért, mert ezentúl egy másik városban kell általában ezt a megélhetést biztosítani. Ahová utazni kell, ahol lehet, hogy drágább a szórakozási lehetőség, a lakhatás (albérlet), nem biztos, hogy lesz lehetősége (ideje, helye), vagy képessége a gyereknek, hogy főzzön, tehát akkor az étkezést is biztosítani kell. A ruházkodás is nagyobb kiadásként jelenik meg, mert ebben a korban már ez is számít.
Ha tandíjat is kell fizetni, akkor egy tanév minimálisan 2-2,5 millió(!) forint körül mozoghat. Ez már akkora szám, hogy csak simán a családi költségvetésből nem gazdálkodható ki, csak a középszinttől magasabb színvonalon élő családok esetében.
„Ilyenkor azt szoktam ajánlani a családoknak, hogy indítsanak a gyerek számára valamilyen hosszú távú megtakarítást, amiben akár 18 éven keresztül gyűjthetik a diplomáztatás költségeinek fedezetét.„
Annak ellenére, hogy minden évben megjelenik az iskoláztatási kiadás, mégis mintha nem lennénk rá felkészülve.
„Ezt sajnos csak megerősíteni tudom” -mondja Csilla. „Mindig csak azt a problémát oldjuk meg, ami éppen szembe jön velünk. Pedig a beiskolázás visszatérő kiadás, és ez jó. Hiszen pontosan lehet tudni, mikor merül fel, és még nagyjából a keretét is jó közelítéssel meg lehet becsülni.„
Ezért is nagyon fontos, hogy legyen családi költségvetés, ahol nem egyszerűen csak lekövetjük, hogy mikor mennyi pénz jött be, és ment ki. A nagy truváj az, amikor már tervezünk – vagyis az előrelátható és ismétlődő kiadásokkal előre számolunk, amit meg nem tudunk még, hogy mennyi lesz, csak azt tudjuk, hogy lesz, akkor arra egy meghatározott keretet állítunk be, amiről még úgy érezzük, hogy belefér. Ilyen előrelátható kiadások pl. a helyi adók, amikről minden évben megkapjuk, hogy mennyi az annyi, és mikorra kell befizetni, és ilyen évről évre ismétlődő kiadások a születésnapok, a karácsony, de az iskolakezdés is. Ezek mind tervezhetők, mert tudjuk, mikor merülnek fel, és nagyjából mekkora összegben – ezért azt is meg tudjuk tervezni, hogy mennyi idő alatt tudjuk összegyűjteni a rávalót. Egy Excel-tábla, vagy egy kockás füzet kérdése.
A magazinunk a 40 pluszosokról és hozzájuk szól. Vannak olyan korosztályos jellemzők, amelyeket pro és kontra érdemesnek találsz kiemelni pénzügyi tudatosság tekintetében? Egyáltalán milyen tartalom van a fogalom mögött ma?
A pénzügyi tudatosság manapság felkapott fogalom lett, de sajnos még sok a félreértés körülötte. Bármilyen meglepő ugyanis, nem csak ész kell hozzá, nemcsak „gógyiból” kell megoldani a kérdést. A pénzügyek területe ugyanis legalább annyira mentális-érzelmi is, mint amennyire racionális. Nagyon sokat számít a gondolkodás, de legalább annyit a hozzáállás, a gondolati sémák – tehát az, hogy mit hozunk magunkkal kiskorunkból.
A 40 pluszos korosztály ebből a szempontból talán egy kicsit szerencsésebb helyzetben van, mint a fiatalabbak: ők még láttak valamiféle rendszert gyerekkorunkban a szüleiktől. Az egy másik kérdés, hogy amióta ez a korosztály felnőtt, annyit változott az életmódja, hogy az akkor megismert rendszerek sok esetben inkább akadályoznak, mint segítenek. De maga a rendszer iránti igény már nagy előnye ennek a generációnak.
Cserében viszont mindenkinek magának kell kiizzadnia a saját rendszerét. Ez ma ugyanis a legnehezebb, és ezért beszél mindenki a pénzügyi tudatosságról: mindenkinek magának kell kicsiszolnia a saját pénzügyi rendszerét, amit a leghatékonyabban, tehát a legkisebb erőfeszítés mellett a legnagyobb hozadékkal képes működtetni. Ezt nem tudjuk megúszni. Ez komoly munka – de kell hozzá a rendszerszemlélet. Talán ebből is látszik, hogy miért kezdtem azzal, hogy akadnak komoly félreértések a pénzügyi tudatosság körül: észmunka, mire a rendszert felállítom, de a működtetése már sokkal inkább mentális természetű -attitűdöt, gondolkodásmódot igényel-, mert csak így válhat rutinná, azaz minimális erőfeszítéssel működtethetővé.
A szakemberek véleménye után megkérdeztem egy szakmabeli ám gyakorló anyukát is, náluk hogyan indul a tanév. Bócsi Rita coach és pedagógus asszisztens, két kamasz gyermek anyukája.
Az idei tanév kezdést talán jobban várják a szülők és a gyerekek is. Túl hosszúra nyúlt az otthonlét, még akkor is, ha a nyár programokkal teli is volt. Bár ez a nyár sem olyan volt, mint a korábbiak, mert sokan nem utaztak külföldre és a 2-3 hetes egybefüggő nyaralás helyett inkább többször mentek el néhány napra a családok kirándulni, várost nézni. A Balaton volt a legnagyobb sláger, ott is az apartmanok, ahol jobban el tudtak szeparálódni a családok a tömegtől.
Nem csoda, ha ki vannak éhezve a szülők és a gyerekek is a március előtti életritmusra. Tehát az igény talán nagyobb a rendszerre, mint a korábbi években, de elképzelhető, hogy a nagy kihagyás után most ezt nehezebb lesz megvalósítani.
Szervezni, de nem túlbonyolítani az életet
„A tapasztalatom szerint beválik, ha az utolsó szabis héten már az esti lefekvést és a reggeli felkelést tudatosan korábbra hozzuk”
-emeli ki Rita
Ezt lehet például a kütyük lerakásával egy megállapodott esti időpontban, reggel pedig egy ínycsiklandozó reggelivel inspirálni, aminek az illata bekúszik a gyerek szobájába. Néhány hasznos tevékenységgel is hangolódhatunk a kezdésre. Ilyen például az íróasztal rendbe tétele: a tavalyi füzetek, könyvek elrakása (ne túl messze, mert néhány iskola a szeptembert a tavalyi anyag ismétlésével kezdi), íróeszközök átnézése, selejtezése, valamint az őszi ruhatár szortírozása.
Hogyan érdemes felkészülni -ha fel lehet egyáltalán- arra, hogy akár otthontanulás is várható?
Nyolcadikos gyermekem van, akire izgalmas időszak vár. Egy új törvény szerint a középiskolák nem szervezhetnek térítés ellenében felvételi felkészítést, így maradnak az egyéb megoldások, ahol készülnek az online átállásra, illetve magántanár felkérése. Itt számomra fontos szempont, hogy hajlandó legyen a tanár az online oktatásra. Azt tapasztalom, hogyha megvan erre a nyitottság, az időpont tekintetében is rugalmasabb a felkészülés.
Fejben, előkészületekben az új tanév hamarabb indul, mint szeptember 1. A füzeteket, írószereket már augusztus elején meg szoktuk vásárolni, akkor még a szélesebb választékból lehet mazsolázni, az augusztus 20-a utáni időszakban pedig folyik a gyermek szobájának, íróasztalának, ruhatárának felkészítése, néhány nappal a kezdés előtt pedig az ebédrendelés szeptemberre, a bérletek megvásárlása és néhány tízóraira becsomagolható egészséges nasi beszerzése.
Ha ezzel megvagyunk, indulhat az év!
Most azt érzem, hogy a legkritikusabb a reggeli felkelés és időben történő elindulás lesz, hisz ennek őrületét már március óta nem kellett megélnünk. Itt a rendszerető, pedáns anyukáknak-apukáknak üzenem, hogy fontosabb az időben történő iskolába, munkahelyre érés, mint az, hogy a díszpárna szépen áll-e a nappali ülőgarnitúráján. Van, amit el kell tudni engednünk, ezzel gyermekünk és magunk számára sok izgalmat tudunk megspórolni.
Mi van akkor, ha egyszerre két gyereknek kell ugyanaz?
Weinecker Andrea egy ikerpár anyukája, a számára bevált tippek minden bizonnyal nagy segítséget jelenthetnek a szülőknek. Andi tippjeit listába rendeztük, hogy könnyen összevethesd akár a saját csekklistáddal:
- A vásárolandó tanszerek listáját előzetesen megfuttattam az interneten, hogy hol mi mennyibe kerül, mert bizony jelentős a különbség.
- Rendszerezni kellett a tavalyi maradékot, azaz ceruzahegyezés, tolltartó és táska kimosása stb.
- Diákigazolványt kell csináltatni, mert nem az életkorra van, hanem iskolára (is), így suliváltáskor újra kormányablak, fotózás stb.
- Az osztályfőnök segítségével regisztrálni kellett az új suli rendszerébe, belépni a szülői és osztályközösségekbe és rendszerezni a jelszavakat, könyvtárakat.
- Mindezek mellett már bejött a képbe a fogászat, a logopédus, a matek gyakorlása a szomszéd tanító nénivel, csupa olyan dolog, amely ismét a saját időbeosztásomra van komoly hatással. Emellett pl. a fiamnak speciális logopédiai gondja van, amelyre nehezen találok olyan szakembert, aki ezzel foglalkozik. Rengeteg utánajárással jár, ami megint csak időigényes.
- Nagy munka a gardróbszekrény átrendezése, hiszen az ő korukban még évente kétszer kell ruha- és cipőméretet váltani, így az ősz kezdetével minden tél végi, tavaszi ruha már kicsi. Egyrészt az új ruhák beszerzése indul, hiszen a reggelek már hűvösek. Másrészt ilyenkor adom el a kinőtt ruhákat pl. téli overál, csizma stb. és mivel ennek ilyenkor van piaca, ezzel is kell foglalkozni.
- El kellett kezdeni a nyáron későbbi fekvéshez szokott gyerekeimet a korai fekvéshez szoktatni, hogy kedden simán tudjanak ébredni korán a sulikezdéshez…ez egy esti türelem szeánsz, hiszen még fenn akarnak maradni.
- Az időterven agyalás egy folyamatosan jelenlévő komoly kihívás. Jelenleg azért, mert még nem látom mikor milyen szakkörök lesznek, hova hogyan tudunk odaérni, mit kell hozzá beszerezni. És ami a legnagyobb kihívás, hogy hogyan tudom hozzátervezni a saját munkám időbeosztását, főleg azért, mert többnyire egyedül nyomom a gyerekprojektet.
Hogyan hatnak a teendők a családotok időbeosztására?
99 százalékban az enyémre hat, mert én intézem a fentieket. Rengeteg időt elvesz. Az időnyerést a kombinálással tudom elérni, azaz a telefonokat főleg vezetéskor intézem (kihangosítással), így hasznosítom az időt.
Látjátok, nem egyszerű. Az évenként ismétlődő rutin ugyan hoz rengeteg tapasztalatot, de a fentiekből is látszik, hogy muszáj előre is tervezni és szervezni. Sok sikert nektek a tanévkezdéshez!
