9.9 C
Budapest
2021, október 28,

Friss

Programajánló – Bíbor Birtok – ÉlménySzüret

Jól esik a napsütés, simogat. Van, aki sálat teker a nyaka köré. Pedig nincs messze az idő, amikor még égetett. Most a...

Miért pont október 12-én cserélték le Kolumbusz Kristóf szobrát Mexikóvárosban?

Először azt gondoltam, hogy egy úti beszámolóval készülök nektek a gyönyörűszép Palenquéről. Aztán közbeszólt a sors, amit nem bánok, mert október 12-...

Egy életre szóló élmény, azaz soha nincs késő, még 40 felett sem

Mindannyian - vagy legalábbis a legtöbben - felfelé ívelő karrierről, meleg családi fészekről és elismerésről álmodunk. Aztán eljön egy pont, amikor ezt...

Mi kell a nőknek? A megbízhatóságot keresik az egészségük kapcsán is!

Ma már nem számít ritkaságnak, sőt inkább egyre általánosabbá válik, hogy szakember megkérdezése mellett a világhálóról is igyekszünk tájékozódni, bármiről is legyen szó. Nincs ez...

Így mondj nemet a műanyagra – megoldások kicsiben és nagyban

Az előző cikkben végig vezettem milyen problémák kapcsolódnak a műanyagok témaköréhez, a jelen cikk célkitűzése pedig az, hogy számba vegyük, milyen megoldási lehetőségek vannak egyéni és globális szinten.

Alapvetően a megoldási, mérséklési stratégiák között el kell különíteni azokat, amikhez kisebb hatás kapcsolódik, azoktól, amik nagyobb pozitív hatást lehetnek képesek gyakorolni a kialakult helyzetre.

Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a megoldási lehetőségek mérlegelése közben mindig maradni kell a realitás talaján.

Ha azt mondanám (már ha megtehetném), hogy holnaptól senki nem gyárthat a világon műanyagot, az kétségkívül viszonylag gyorsan, viszonylag nagy pozitív hatással járna, viszont rengeteg ezzel foglalkozó cég hirtelen lehúzhatná a rolót, és a mi életünkre is kihatással lenne, mivel rengeteg eszközünk műanyagból készül.

Tehát a megoldást mindig több szinten kell elemezni, hogy valóban megoldási lehetőség-e, vagy jelenleg csak egy utópia.


Az említett „kisebb” hatás elsősorban az egyénekhez kapcsolódó tevékenységeket foglal magában, olyanokat, amiket bárki meg tud tenni a helyzet javításáért, még ha ezzel egymagában nem is fogja megváltani a világot.

Sok kicsi sokra megy alapon például az áruházakban a zöldségeket nejlonzacskó helyett, általunk vitt kis zsákba tegyük, amit utána még számtalanszor fel tudunk használni újra. De hasonló például, amikor otthon a frissen tartó fólia helyett méhviaszos vászonnal csomagoljuk be az ételeinket. Az ilyen kis praktikákból már sok van, sokak által ismertek, így a továbbiakban rátérek a ritkábban hangoztatott lehetséges megoldásokra.

Fotó: Plasticbank.com


Az előző rész végén említettem, mint lehetséges megoldást a kukorica keményítő alapú (PLA) műanyagok használatát, mint „félmegoldás”.

A hagyományos műanyagokkal kapcsolatos egyre nagyobbá váló probléma a szétesés során keletkező mikroműanyag. Ez a gond a PLA-ból készült anyagoknál természetesen nem jelentkezne, így, ha amit csak lehet, valóban lebomló műanyagból készítenénk, jókora probléma halmaztól szabadulhatnánk meg. Ha mindent, amit lehet PLA-ból készítenének, az pozitív hatás szempontjából már kétségkívül a nagyobbik kategóriába esne, de egyén szintjén nem nagyon lehet megvalósítani (PLA-ból még kevés termék készül, de javuló tendenciát mutat).

A tudósok többféle módszertant is kidolgoztak, és többféle stratégiával kísérleteznek, hogy mi oldhatná meg hosszútávon is a műanyag problémát.


A problémának csak az egyik fele, hogy a műanyagok keletkezését csökkentsük, sajnálatos módon már nagyon sok műanyag szemét úszkál a tengerekben nekünk hála, és ezzel is kezdeni kell valamit.

A képen Boyan Slat. Fotó: Getty Images

A csendes óceáni szemétsziget eltüntetésére már folynak kísérletek, hatalmas hálók segítségével, amik felfogják a vízfelszínen, és a vízfelszín alatt úszó darabokat, és így képesek eltávolítani a vízből. A Boyan Slat által megálmodott szerkezet már működésben van, a tengeráramlatokat kihasználva gyűjti be a tengeri szemetet. Napenergia segítségével működik, jelzi a helyzetét a hajóknak, amik időnként eltávolítják az összegyűjtött műanyagokat. Hasonló módszerrel már egyes folyókat is takarítanak, még mielőtt a műanyagok elérnék a tengert.

Ha sikerülne összegyűjteni a nagy óceáni szemétsziget anyagát, abból lehetne mondjuk préseléssel utat készíteni. Hollandiában már van belőle egy kis szakasz, és a készítői szerint ellenállóbb, mint az aszfalt, kevesebb gép kell a lerakáshoz és rövidebb idő alatt elkészül. A préselés miatt egy kemény anyag keletkezik, amiből utána jó ideig nem keletkezik mikroműanyag.


De sajnos a tengerek mellett a szárazföldön is jócskán van szemét

Erre a problémára a pakisztáni Quaid-i-Azam Egyetem mikrobiológusai találtak egy okos megoldási lehetőséget: megetetik a műanyagot gombákkal. A gombák heterotróf (kész szerves anyagot fogyasztó) élőlények, akárcsak mi. Képesek olyan enzimeket kibocsátani, amik a poliuretán műanyagokat képes lebontani, ezután pedig egyszerűen felszívja a feloldott műanyagot. Bár a műanyag nem található meg a természetben, de alapvetően szénhidrátokból áll, mint mondjuk a növények vázanyaga, a cellulóz is. A gomba által kibocsátott enzim, ami egy biokatalizátor, meg tudja bontani a műanyag szerkezetét, amire a baktériumok nem képesek.


A PET-palackok helyett például lehetne használni agar-agarból készült flakont is

Az agar-agar egy tengeri vörösmoszatból előállított, teljesen környezetbarát zselésítő anyag, ami megfelelően elkészítve alkalmas lehet rövid ideig használt tárgyak elkészítésére. Az agar-agart amúgy használják az élelmiszer-iparban is, akár még meg is lehetne enni, miután kiittuk belőle a vizet.


A műanyag újrahasznosításának egyik fő gátló tényezője az, hogy annyira olcsó, hogy az újrahasznosítás egyszerűen nem éri meg jelenleg (bár tény, hogy törekvések vannak, de még nem kellő mértékű).

Erre a gondra próbál megoldást találni a Plastic Bank nevű szervezet, aki a piaci ár felett fizet a műanyag hulladékért, ezzel szegény országokban jövedelemhez jutnak az ott élők, és közben a környezetük is tisztul. Ez még csak a világ néhány országában működik, de mindenképpen támogatandó ötlet.

Egyéni szinten tehát minimálisra érdemes csökkenteni a hagyományos műanyagok használatát, és inkább áttérni olyan valós megoldásokra, amikkel nem növeljük a már amúgy is tetemes gondokat.

Fontos kiemelni, hogy a valódi környezettudatossággal együtt jár a megfelelő mélységű tájékozódás is, mert a felületes informálódás könnyen csak a lelkiismeret megnyugtatására lesz jó.

Például, ha „lebomló”, hagyományos műanyagot használunk, ugyanúgy nem fog lebomlani, csak szétesni. Tegyük fel, ha mindenki átállna a valódi alternatívákra, az nyomás alá helyezné a gyártókat is, hogy csökkentsék a hagyományos műanyagból készült, rövid élettartamú tárgyak részarányát a piacon, és ezzel párhuzamosan biztatnánk azokat a gyártókat, akik környezettudatos termékeket gyártanak. Rajtunk (is) múlik.

Latest Posts

Programajánló – Bíbor Birtok – ÉlménySzüret

Jól esik a napsütés, simogat. Van, aki sálat teker a nyaka köré. Pedig nincs messze az idő, amikor még égetett. Most a...

Miért pont október 12-én cserélték le Kolumbusz Kristóf szobrát Mexikóvárosban?

Először azt gondoltam, hogy egy úti beszámolóval készülök nektek a gyönyörűszép Palenquéről. Aztán közbeszólt a sors, amit nem bánok, mert október 12-...

Egy életre szóló élmény, azaz soha nincs késő, még 40 felett sem

Mindannyian - vagy legalábbis a legtöbben - felfelé ívelő karrierről, meleg családi fészekről és elismerésről álmodunk. Aztán eljön egy pont, amikor ezt...

Mi kell a nőknek? A megbízhatóságot keresik az egészségük kapcsán is!

Ma már nem számít ritkaságnak, sőt inkább egyre általánosabbá válik, hogy szakember megkérdezése mellett a világhálóról is igyekszünk tájékozódni, bármiről is legyen szó. Nincs ez...