A 21. század egyik legnagyobb kihívása a Föld fosszilis energiakészletének végessége és az azok használatából eredő környezetkárosító hatások kiküszöbölése.
Ebben az írásban megnézzük a károsanyag kibocsátással kapcsolatos magyar helyzetet az EU elvárások tükrében, illetve bemutatunk egy egyre inkább terjedő környezetbarát alternatívát is.
Az Európai Uniós trendekről a datacoaching csapata által összeállított anyagból hozunk egy aktuális körképet.
Az EU arra ösztönzi a tagállamait, hogy minél nagyobb mértékben integrálják a megújuló energiaforrásokat az energiaszolgáltatási rendszereikbe.
A célkitűzések között szerepel, hogy 2050-re nettó zéró legyen a légkörbe kikerülő széndioxid mértéke. Mivel a tagállamokban jellemzően a fosszilis energiahordozók, illetve a földgáz és nukleáris energia használata a jellemzőbb, ezért a kihívás igencsak nagynak mutatkozik.
Mediterrán klíma Magyarországon?
Mára már nem az a kérdés, hogy van e klímaváltozás, hanem az, hogy milyen gyorsan tudunk működő alternatívákat bevezetni. A legfrissebb tanulmányok szerint 2050-re Magyarországon a Skopje vonalában jelenleg érezhető időjárási viszonyok lesznek az uralkodók, Budapest időjárását pedig a stockholmiak „élvezhetik”. A probléma akut és igen összetett. A legnagyobb jószándék mellett sem egyszerű kivezetni a hagyományos energiahordozókat. Nem csak a lakossági fogyasztás zöme alapul rájuk, de a legfontosabb iparágak többsége is ezek használatával tevékenykedik.
Magyarország teljesíti az uniós kvótát
Az EU által kitűzött célérték 20 százalék, melyen belül a tagországok önállóan határozzák meg a célértékeiket. Magyarország a 13 százalékos értéket tűzte ki célul, amit teljesítünk is.
A vezető és a sereghajtó
Az uniós országok közül Málta vállalása a legalacsonyabb, 2020-ra mindössze 10 százalékos célértéket vállalt, míg Svédország messze kimagaslik a mezőnyből: 49 százalékos célértéke egyedülállóan magas.
A fenti adatok még érdekesebbek, ha a napenergia hasznosításának lehetőségét latolgatjuk. Éghajlati tényezőiből adódóan Málta adottságai messze felülmúlják Svédországét a napsütéses órák tekintetében, a svédek mégis beletettek egy olyan csavart a vállalásukba, mellyel nem függenek az éghajlati tényezőktől.
Napenergia, de hogyan?
Nézzük meg az egyik legnépszerűbb alternatív energiaforrásunkat, a napenergiát. Ahhoz, hogy képben legyünk a fogalmakkal és a nyerhető előnyökkel, megkérdeztük Szabó Zoltánt, az Energiamonitoring Kft. ügyvezetőjét.
napelemes rendszer napkollektorok
Napelem és napkollektor. Mi a különbség a két fogalom között?
Mindkettő a napenergiát hasznosítja, csak különböző módon. A napelem elektromos áramot termel oly módon, hogy a nap elektromágneses sugárzását közvetlenül elektromos árammá alakítja.
A napkollektor hőenergiát termel, praktikusan a nap energiáját felhasználva közvetlenül állít elő meleg vizet.
Felhős időben és éjszaka is termel áramot a napelemes rendszer?
A napelemeknek napfényre van szükségük ahhoz, hogy villamos energiát állítsanak elő. Felhős napokon nem teljesítenek olyan mértékben, mint teljes napsütésben. Sötétben viszont egyáltalán nem termelnek áramot. Villamos energiára természetesen folyamatosan szükségünk van, ilyenkor az áramszolgáltató hálózatából jutunk többlet-energiához.
Honnan „tudja” a rendszerem, hogy többlet energiára van szükség, vagy többet termelek, mint amit elfogyasztok?
A napelemes rendszer és az áramszolgáltató által működtetett elektromos hálózat együttműködik. Ha a napelem kevesebbet termel, mint amire szükségünk van, akkor vételezünk a hálózatból, ha többet termel a napelemes rendszerünk, mint amit elhasználunk, akkor a felesleges áramot a külső hálózatba termeljük meg.
Érdemes nagyobb rendszert telepíteni, mint amennyi a felhasználásom, hogy értékesítsem a felesleges energiát?
A jelenlegi szabályozások ismeretében az a véleményem, hogy nem. A kereskedő az éves szaldóelszámolás keretében csak a saját fogyasztást meg nem haladó energiamennyiséget köteles teljes egészében átvenni, és a többletenergiáért csak az átlagos villamosenergia-termékárnak megfelelő összeget kell kifizetnie. Ez jelenleg a villamos energia árának (37,5 Ft/kWh) -a rendszerhasználati díjakkal együtt- kevesebb, mint 50 százaléka.
Az áramszolgáltató felé történő számlázás esetén a magánszemély számlát is köteles kiállítani, az értékesítésből történő árbevétel után pedig adóznia szükséges.
A napelemes rendszer utólag is felszerelhető a házunkra?
Igen, amennyien teljesíthetőek a technikai feltételek. Hogy milyen esetekben lehet, illetve nem lehet telepíteni napelemes rendszert, kérdezd bátran a szakértő véleményét.
