A napokban videótelefonon egyeztettem egy nagyon kedves ügyfelemmel. 55 éves hölgy, aki egy komoly közös képviseletet visz Budapesten. Nagyon elfoglalt, sok teendője van, ettől függetlenül mindig örömmel veszi az egyeztetéseinket.
Beszámolt arról, hogy náluk is visszaesés van, és arra számít, hogy az év további részében is fennmarad ez a helyzet. Kitértünk arra, hogy a biztosításait érdemes tovább fizetni, és fenntartani, amikor váratlanul ezt mondta:
„János, szerintem válságban nem az az első, hogy felszámoljuk a biztosításainkat. Akkor van rájuk a legnagyobb szükség!”
Nagyon igaza van, és jól esett a kijelentése.
Szakértők szerint nagy gazdasági válság várható, ilyenkor megváltozik az ember fontossági listája.
Akinek van megtakarítása, tartsa meg, és ha tényleg nagyon nagy szükség van rá, akkor nyúljon hozzá. Akinek van biztosítása, tartsa meg és fizesse, mert a baj nem jár egyedül. Ha válság van és még történik egy káresemény is, akkor könnyen teljes csőd lehet a vége, aminek egy jó biztosítás elejét tudja venni.
Az öngondoskodás ebben az olvasatban azt is jelenti, hogy az ember elfogadja a tényt, hogy nem látja a jövőt, csak feltételezi. Ezt elfogadva tesz olyan lépéseket, amik mentőövet jelentenek azokra az időkre, amit nem látott előre.
