Pedagógusnapra készülve az jutott eszembe, hogy milyen jó lenne kézzel készült ajándékkal meglepni az online oktatásban megfáradt tanárainkat.
A fenntarthatóság jegyében az egyik legegyszerűbb, de mégis személyes kézműves ajándékot, a gyertyaöntés ötletét dobtam be a szülőknek. Az egyik anyuka rögtön kikelt magából, hogy mégis, miért akarok kőolajszármazékot égetni? Szerencsére, szójaviaszból és természetes illóolajokból szoktam készíteni ezeket az ajándékokat, így garantált a környezet védelme.
Ennek a történetnek a hatására gondolkoztam el azon, hogy elég-e, ha a saját kis világomban teszek a környezet védelméért valamit?
Manapság ugyanis egy vállalat sikerességében egyre nagyobb szerepet játszik a társadalmi felelősségvállalásban elfoglalt helye és magatartása. Mit is jelent pontosan ez a fogalom? Miért fontos a különböző társadalmi csoportoknak, a vállalat részvényeseinek, de főleg a vállalat termékeit, szolgáltatásait megvásárló végfelhasználóknak?
A válasz egyszerű. Sokan vagyunk, akiknek igenis fontos a tudatos élet. Nem csak saját magunkra, hanem a gyerekeink jövőjére is gondolunk. Minden fellengzős gondolat nélkül teszünk azért, hogy csökkentsük a környezetre gyakorolt káros hatásunkat a közvetlen életterünkben.
Munkavállalóként akár részesei lehetünk a szélesebb kört lefedő fenntarthatósági törekvéseknek és a környezeti értékeink megvédését célzó aktivitásoknak. Ez nem csak jó érzéssel és a megbecsülés érzésével tölt el minket, hanem használhatjuk azt az erőt és kapcsolati hálót, ami a vállalatunknál rendelkezésre áll.
Tehát a kérdés az, hogy mit tanulhatunk a vállalatoktól, akik nagyban csinálják?
Kreatív és jó példákat hozok majd a CSR, azaz a vállalati társadalmi felelősségvállalás sikeres megvalósításáról. A cél az, hogy közösen fedezzük fel, hogy egyéni szinten mit tudunk ezekből a történetekből tanulni és hogyan tudjuk a fenntarthatóság jó példáját a mindennapjainkba beépíteni.
Kihívásokkal is készülök és örülnék, ha minél többen csatlakoznátok. Figyeljünk még jobban a környezetünkre és változtassunk együtt!
Mielőtt belevágunk, érdemesnek tartom először a fogalmat tisztázni. Mit is értünk társadalmi felelősségvállalás alatt?
A társadalmi felelősségvállalás olyan etikai keretrendszer, ahol az egyén a közösség érdekeit tartja szem előtt. Egy olyan ökoszisztéma, ahol a gazdasági döntések környezeti hatásai nem bontják meg a kényes egyensúlyt.
Nyilván egy vállalat fő célja, hogy pénzt termeljen. A kérdés csak az, hogy milyen áron teszi. Mennyire károsítja a természetet vagy a közösségeket a túlfogyasztás és a profit maximalizálás nyomasztó kényszeréből adódó túltermelés? Hol vannak a jólét határai?
A problémakör megértéséhez nézzünk egy kicsit a múltba
A jólétre való törekvés 3 fő kihívásba ütközött az emberiség történetében a 20. század közepéig bezárólag. Izgalmas korszakot élünk, mert az évezredekig fennálló 3 problémára – éhínség, járványok és háborúk – megtaláltuk a megoldásokat közösségi szinten. Bár a jelenlegi járványhelyzetnek is számos áldozata van, mégis megvannak az eszközeink és a tudásunk arra, hogy rövid távon előállítsuk a védettséget biztosító vakcinát.
A második világháborút követően egy új korszak, a globális béke korszaka indult el. Hiszen a nagyhatalmak is belátták, hogy a jólétet már nem kizárólag a javak és területek birtoklása, hanem az információ birtoklása is jelenti. A digitális korszakban ugyanis nincs értelme az országok határait feszegetni.
Eljött a “világbéke,” amiért a szépségkirálynők kampányolnak?
Bizonyos régiók erőforrásainak kiaknázásáért és azok birtoklásáért folyó politikai konfliktusokon és harcokon kívül tényleg békében élünk. A szegénység és éhínség sem fenyeget globálisan minket. Ezért új győzteseket hirdettünk. A környezetvédelem és a fenntarthatóság, az örök élet és a boldogság keresése veheti át az évezredekig tartó 3 toplistás helyét. Ezért élünk egy igazán izgalmas világban.
Rengeteg inspiráló változás zajlik, aminek nemcsak szemtanúi, de alakítói is lehetünk. Kétfajta módon is részesei lehetünk a változásoknak. Passzív megközelítésről akkor beszélünk, amikor valaki megpróbálja elkerülni a társadalom számára káros tevékenységeket. Aktívról pedig akkor, amikor az egyén a saját egyéni érdekeit háttérbe szorítva a társadalom számára hasznosan cselekszik.
Akár csak szemlélői vagy aktív részesei vagyunk ennek a transzformációnak, 4 altéma mentén érdemes kapcsolódni: gazdaság, környezetvédelem, filantrópia és emberi jogok.
A következő hetekben ezekre a területekre kalandozunk majd. Tartsatok hát velem!