Az öngondoskodásról nem szeretnék egy tudományos és nagyon hosszú statisztikákkal ellátott cikket írni, azokból nagyon sok olvasható az interneten. Inkább közérthető módon elmagyarázom a jelenlegi helyzetet és annak következményeit, amiből mindenki részesül.
A lényeg a cím mögött álló igazi mondanivaló… azaz több, mint egy évtizede sokkal több a halálesetek száma, mint az élveszületések száma év/év alapon. Azaz, természetes értelemben fogy a lakosság. Ezt tetézi a szabad munkaerőpiacon észlelhető mechanizmus (elvándorlás a munka, vagy a jobb élet reményében).
Ergo, fogy a magyar lakosság. Köznyelven szólva, elfelejtettek gyermeket nemzeni… amíg déd- és nagyszüleink esetében 6-10 gyermek volt egy családban, most az 1-2 a gyakori. Igen ám, de egészen 2 gyermekig a szülők csak önmagukat reprodukálják, és a 3. lenne a nettó növekedés a társadalom szempontjából. Mindig voltak gazdasági, politikai és egyéb körülmények, ahogy most is vannak. Megállapítható, és az okok most teljesen indifferensek, hogy a lakosság fogyóban van.
Közgazdasági értelemben sokkal kevesebb a járulékfizető!
Miért fontos téma az öngondoskodás?
Mert a nyugdíj típusú és az egészség típusú állami kifizetések (a TB két fő pillére) alapja a járulékfizetés. Ha kevesebben fizetnek és sokkal többen vesznek igénybe, ráadásul nemcsak 1-2 évig tartó folyamat, hanem előreláthatólag sokáig így fog menni, akkor ennek előbb – utóbb fizetésképtelenség lesz a vége, vagy sokkal kisebb értékben fognak ilyen típusú ellátásokat fizetni.
