22.3 C
Budapest
2024, június 29,

KertAkadémia a fenntartható és egészséges kertekért

Most, hogy egyre nagyobb az igény a saját termelésű zöldségekre és gyümölcsökre, így életre hívtunk egy olyan nagyszabású rendezvényt, mint a KertAkadémia...

Friss

A férfinak mindegy, csak szex legyen

Nagyjából hat éves lehettem, amikor először volt részem szexuális megaláztatásban. Illetve - mivel nem vagyok szakember - nem tudom mi a szakmai...

KertAkadémia a fenntartható és egészséges kertekért

Most, hogy egyre nagyobb az igény a saját termelésű zöldségekre és gyümölcsökre, így életre hívtunk egy olyan nagyszabású rendezvényt, mint a KertAkadémia...

Másfél óra – társasjáték a végzetről

Életkérdések, mindennapi szituációk, mindent megváltoztató fordulatok. Évszázadok óta a drámairodalom legfontosabb színterei. A fókuszban többnyire a főhős és a többi szereplő dilemmái...

Picasso sci-fi főhős akart lenni

Régóta foglalkoztatja az embereket a gondolat, hogy megváltoztatható-e a sors. Hiszen vannak élethelyzetek, amelyek bár alakítják a jövőt, mégis a múltban dőlnek...

Sikersztorik I rész: Hogyan lett naggyá a McDonald

Dick és Mac McDonaldnak, köszönhetjük a futószalagon gyártott hamburgereket és a pár perces kiszolgálást. Furcsa fintora a sorsnak hogy az étteremláncot nem a McDonald testvérek, hanem Ray Kroc tette naggyá. A történetnek két olvasata létezik: Ray Kroc kisemmizte az alapító és ötletgazda McDonald testvéreket, vagy másképp nézve a történetet, a cég naggyá tételéhez ki kellet vásárolni az alapító testvérpárt, mert akadályozták a fejlődést.

Nemrégiben a „Kisokos: A GDP-ről, a világ háztartásainak összvagyonáról, a részvénytőzsdékről” című cikkünkben a világon megtermelt összes GDP nagyságáról, a világ országainak egy főre eső GDP-jéről, a legnagyobb tőzsdékről, a Budapesti Értéktőzsdéről írtunk, valamint arról, hogy az emberi történelem során, egy adott időben, a fejlődéshez milyen mértékben járultak hozzá az egyes régiók. Most egy mini sorozatot kezdünk el, amelyben sikeres emberekről, illetve cégekről írunk. Az sorozat első részében a népszerű gyorsétteremlánc, a McDonald’s történetét foglaljuk össze.

 

A világ 7 milliárd lakosából ki nem ismeri McDonald nevet?

Naponta 68 millió embert szolgálnak ki a McDonald’s éttermeiben világszerte, nehéz elképzelni, hogy az egész történet egy kaliforniai kisváros családi hamburgerezőjéből indult, írja a Portfólió.

Richard McDonald és testvére, Maurice még nem tudhatták, hogy több milliárd ember étkezési szokására lesznek hatással, amikor 1940-ben megnyitották első hamburgerezőjüket a kaliforniai San Bernardinóban. A róluk elnevezett gyorsétteremlánc alapítójaként mégis egy Ray Kroc nevű úriembert tart számon a történelem, aki étterem-menedzseri karrierje előtt jazz zongorista volt és – többek között – papírpoharak értékesítésével foglalkozott.

Az első étterem

Richard és Maurice McDonald, becenevükön Dick és Mac egy szegény vidéki családba születtek, skót bevándorlók gyermekeiként, édesapjuk cipőgyárban dolgozott. A középiskola után költöztek el Kaliforniába az 1920-as évek végén nem kisebb céllal, minthogy még 50 éves koruk előtt keresnek 1 millió dollárt. Próbálkoztak egy hot dogos standdal Los Angeles északkeleti részén, majd 1940-ben jött az ötlet, hogy az egyre növekvő munkásosztállyal büszkélkedő San Bernardino városában nyitnak hamburgerezőt.

Mi volt az üzleti modell?

Az ötlet egyszerű volt. Olcsó ételt kell kínálni, gyorsan kell elkészíteni és nagy volumenben, azaz a konyhájukat tulajdonképpen futószalagos gyárakká alakították.

A régi modell „kimegyek és megkérdezem a feleségem” nagyban nem működik

Ahogy Richard McDonald annak idején magyarázta a dolgot: képzeld el, hogy egy férfi bejön az étterembe, megkérdezed, hogy mit kér, erre pedig a válasz, hogy „kimegyek és megkérdezem a feleségem”. Ez így nem működött volna.

Bevált a modell, dőlt a pénz

És a gyorsétel ötlete forradalminak bizonyult, az üzlet pörgött, jött a pénz. A konyhákban minden mechanikusan működött, az ételek többsége úgy elő volt készítve, hogy minimális időbe telt a kiszolgálás és a „szakácsok” a két csúcsforgalom közötti időszakot arra használták ki, hogy felkészüljenek a következő rohamra. Miközben a munkaerőköltségek csökkentek az időszakban, az értékesítések felfutottak, a testvérek pedig hamarosan éves szinten 350 ezer dollár bevétel mellett 100 ezer dolláros profitot csináltak.

Hamburger.jpg

A testvérek nem elég hatékonyan terjeszkedtek

A alapító testvérek rájöttek, hogy a terjeszkedéshez nem feltétlenül maguknak kell üzleteket nyitniuk, megteszik majd ezt mások helyettük. Ezért 1948-ban elkezdték megreformálni az üzleti modelljüket és franchise-rendszer kiépítésébe kezdtek. 1954-ben már 21 franchise-üzlet jogdíját adták el.

Ekkor bukkant fel a színen Ray Kroc

Ray Kroc akkoriban turmixgépeket értékesített, nem túl nagy sikerrel, szinte McDonaldék voltak az egyetlen ügyfelei. Ő maga sem értette hogy miért veszik a testvérek ilyen szorgalmasan a turmixgépeket, ezért San Bernardinóba utazott, hogy saját szemével is meggyőződjön a helyzetről. A gyorsétteremlánc annyira lenyűgözte, hogy egyből felajánlotta, hogy franchise-ügynökként dolgozik a cégnek.

Az eredeti megállapodás az volt, hogy a franchise-üzletek bevétele után Ray Kroc 1,9 százalékot kap, a McDonald-testvérek pedig 0,5 százalékos jogdíjat szednek be. De minden megváltozott, amikor 1955-ben Ray Kroc megalapította saját cégét, Franchise Realty Corporationt és megnyitotta az első saját éttermét Des Plaines városában.

Nehéz volt az alapító testvérekkel együtt dolgozni

Az egykor szinte baráti kapcsolat gyorsan megromlott, Ray Kroc szerint nagyon nehéz volt együtt dolgozni a testvérekkel. Szerinte nem vették figyelembe, hogy minden centjét beletette az üzletbe. Minden apróság miatt leveleznie kellett a testvérekkel, bármilyen kis változtatást akart a dizájnon, vagy akár azon, hogy a krumplit hogy tárolják. Ray Kroc szerint McDonaldék azt akarták, hogy belebukjon a feladatba. De nem adta fel, helyette eldöntötte, hogy tárgyalni kezd a teljes cég megvásárlásáról.

McDonaldék kiszállnak a bizniszből

Ettől a ponttól a történet már attól függ, hogy ki meséli a sztorit. Az egyik verzió szerint Dick és Mac végül belementek a vállalat eladásába mert megunták, hogy 50 százalékos nyereségadót kell fizetniük. Aggódtak amiatt is, hogy ha esetleg eltávoznának az élők sorából, hatalmas adófizetési kötelezettséget hagynának a családra, ezért a további nyugodt élet reményében inkább megváltak életük művétől. A másik verzió pedig az, hogy az agresszív Ray Kroc valósággal elüldözte őket és nem csak a McDonald’s-tól, de az egész étterem-biznisztől elvette a kedvüket.

A tárgyalások az árról már meglehetősen fagyos légkörben teltek, Ray Kroc úgy érezte, hogy indokolatlanul magas árat kérnek érte a testvérek és ráadásul a legelső, San Bernardino-i üzletüket megtartanák, ami még akkor is éves szinten 100 ezer dolláros profitot termelt. Ez különösen fájt Ray Krocnak, ezért végül nyitott egy McDonald’s üzletet az utca túloldalán, ami végül csődbe vitte a Big M-re átkeresztelt éttermet (mondjuk ehhez hat év kellett).

Ray Kroc úgy emlékszik erre az időszakra, hogy miután beszélt a testvérekkel, annyira feldúlt volt, hogy bezárta az irodája ajtaját, fel-alá járkált és elmondta mindennek őket, még egy vázát is kidobott az ablakon.

Megkezdődik a globális terjeszkedés

Ray Kroc 1960-ban McDonald’s Corporationre változtatta a vállalat nevét, majd egy évvel később az egész üzletet megvette a testvérektől 2,7 millió dollárért. Mivel a nagy globális terjeszkedés ezután kezdődött, és hozzá fűzi mindenki a franchise-rendszer kiépítését (pedig már felbukkanása előtt volt a McDonald-testvéreknek néhány franchise-partnere), így ő vonult be végül a világ egyik legnagyobb gyorsétteremláncának alapítójaként a történelembe. Ez annyiban biztosan jogos, hogy az igazi nagy sikereket már Ray Kroc neve alatt érte el a cég és vált egy globális szinten is meghatározó vállalattá. 22 év alatt 1 milliárd dolláros éves árbevételű vállalat lett.

Mi lett a McDonald testvérekkel?

A vitákért mindenesetre nagy árat fizetett a McDonald-család. Maurice 1971-ben szívinfarktusban elhunyt, nehéz lehetett végignézni, ahogy a több tízmilliárdosra hízó vállalatot kevesebb, mint 3 millió dollárért adták el. Richard 89 éves koráig élt, de 1998-ban már csak mindössze 1,8 millió dolláros vagyonnal rendelkezett. Bár nem szegénységben halt meg, de ahhoz képest, hogy a gyorsétteremlánc mennyit ér, ez aprópénz.

Latest Posts

A férfinak mindegy, csak szex legyen

Nagyjából hat éves lehettem, amikor először volt részem szexuális megaláztatásban. Illetve - mivel nem vagyok szakember - nem tudom mi a szakmai...

KertAkadémia a fenntartható és egészséges kertekért

Most, hogy egyre nagyobb az igény a saját termelésű zöldségekre és gyümölcsökre, így életre hívtunk egy olyan nagyszabású rendezvényt, mint a KertAkadémia...

Másfél óra – társasjáték a végzetről

Életkérdések, mindennapi szituációk, mindent megváltoztató fordulatok. Évszázadok óta a drámairodalom legfontosabb színterei. A fókuszban többnyire a főhős és a többi szereplő dilemmái...

Picasso sci-fi főhős akart lenni

Régóta foglalkoztatja az embereket a gondolat, hogy megváltoztatható-e a sors. Hiszen vannak élethelyzetek, amelyek bár alakítják a jövőt, mégis a múltban dőlnek...