Aktív éveinkben sok olyan pénzügyi döntést hozhatunk, amiket nyugdíjas éveinkben megbánhatunk. Annak érdekében, hogy ez Önnel ez ne történhessen meg, olvassa el hibagyűjteményünket.
Fiatalabb korunkban hozhatunk olyan rossz pénzügyi döntéseket, amivel nyugdíj megtakarításunk egy részét, vagy akár az egészet el is veszíthetjük. Ilyen hibás döntés lehet a korai visszavonulás, vagy ha nem vagyunk, elég figyelmesek egy trükkös befektető kicsalhatja az összes megtakarítatott pénzünket.
Íme, a hét kapitális hiba:
1. „Túl szép, hogy igaz legyen”
Az ilyen esetek onnan ismerhetőek fel, hogy magas hozammal kecsegtet az ajánlat és a legtöbb esetben nincsen mögötte fedezet. Ha egy ilyen átverés áldozatai leszünk, könnyen lehet, hogy a 10-20 éves spórolás során összegyűlt pénzünket elveszítjük. A nyugdíjra félre tett pénzt mindig tartsa biztonságos megtakarításokban, még akkor is, ha ezek csak szerény hozammal járnak. Például ilyen „túl szép, hogy igaz legyen” ajánlattal ált elő Marcsika, akit a hírekből már jól ismerünk.
2. A nyugdíj korhatár elérése után is folytatja a munkát
A 40 Plusz nyugdíj témával foglalkozó rovatában már beszámoltunk arról, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is érdemes munkát vállalni, és ezt most is így gondoljuk. De senkinek nem javasoljuk, hogy csupán erre a gondolatmenetre építse fel a nyugdíjstratégiáját.
Sokan úgy gondolkoznak, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is tovább dolgoznak, vagy a nyugdíj mellett vállalnak munkát. Így szeretnék a nyugdíjra összegyűjtött pénzt növelni, plusz azt gondolják, hogy az állami nyugdíj is magasabb lesz a több szolgálatban eltöltött év után. Ez idáig rendben is van.
A probléma ott kezdődik, hogy ez nem csak az egyénen múlik. Ha a munkáltató úgy dönt, hogy nem alkalmaz minket tovább, akkor sokszor nem lehet mást tenni, nyugdíjba kell vonulni. Ebben az esetben, ha nincsen nyugdíj megtakarításunk, akkor bizony hiányozni fog a tervezett, ám kiesett jövedelem. Ebből kiindulva érdemes tehát a nyugdíjkorhatárral kalkulálni a számítások során, és a továbbfoglalkoztatást B tervként kezelni.
3. Nem kezdjük el időben a nyugdíjcélú megtakarítást
A hazai lakosság zöme későn kezd neki a nyugdíjcélú megtakarításnak. Sokan a 40-es éveik előtt nem is gondolják hogy ez fontos lenne. Bár a helyzet javulni látszik, ugyanis a fiatalok ebből a szempontból tudatosabbak, mint a korábbi generációk.
Az biztos, hogy akik nem kezdenek el félretenni már a 30-as éveik elején, a nyugdíjazáskor könnyen rosszul járhatnak.
4. A korhatár elérése előtt vonulunk nyugdíjba
A korai nyugdíjazás csábító lehet. Viszont ebben az esetben a havi járadék elég komoly mértékben csökkenni fog. Ha ragaszkodunk a korai nyugdíjba vonuláshoz, érdemes a végső döntés előtt egyezetni az OEP-el arról, hogy mennyi lesz a havi juttatásunk. Csakis ennek ismeretében döntsünk arról, hogy megéri-e nyugdíjba vonulni.
5. A nyugdíjra félretett pénzt ne használjuk fel más célra.
Csábítónak hathat hozzányúlni a nyugdíjra félretett pénzünkhöz, azonban ezzel jövőbeni önmagunktól vonjuk el a pénzt. Ez különösen akkor nagy probléma, ha nyugdíjcélú megtakarításhoz nyúlunk hozzá (önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás vagy nyugdíj elő-takarékossági számla), ilyen esetben termékenként eltérő mértékben büntetést kell fizetnünk, mert idő előtt hozzányúltunk a megtakarításhoz.
6. Felsőoktatási intézményben tanuljon a gyerek?
A gyerekekért sok mindent hajlandó megtenni az ember, és természetesen a legtöbb esetben ez érdemes is. Azonban létezik egy olyan jelentős kiadás, amit nem érdemes magunkra vállalni, ha ezzel veszélyeztetjük a nyugdíjunkat. Ilyen jelentős kiadás a felsőoktatási tanulmányok finanszírozása abban az esetben, ha gyermekünket nem vennék fel államilag támogatott képzésre. Ennek a fedezésére kiváló megoldás a Diákhitel2 konstrukció. Ennek fix, 2%-os kamata van, és csak a tandíj finanszírozására fordítható. További fontos szempont, hogy a nyugdíjcélú megtakarítások ennél jellemzően magasabb hozammal kecsegtetnek.
7. Nyugdíjba vonulás után olcsóbb helyre költözzünk?
Van aki úgy gondolja, hogy a nyugdíjas évekre olyan városba – vidékre költözik, ahol olcsóbb a megélhetés mint ahol jelenleg él, vagy vonzóbbnak tűnik például egy Balaton melletti nyaraló. Ezt a döntést viszont nagyon át kell gondolni: elképzelhető, hogy a közszolgáltatások színvonala rosszabb, mint amit megszoktunk, így például az egészségügy helyzete kétséges lehet, ami idős korban kiemelten fontos kérdés.
Természetesen az olyan egyértelmű (nem anyagi) kérdések is felmerülhetnek, mint, hogy a családunkat, barátainkat hátra hagyjuk-e. Döntéshozatal előtt nem árt hosszabb időt (akár pár hónapot) eltölteni a városban vagy a vidéki településen, amit kinéztünk magunknak.
