2016 első félévében 135 ezren igényeltek nyugdíj és egyéb ellátást. A nyugdíjaknál is komoly emelkedést tapasztaltak, ennek okai a 60-as évekre és a Ratkó rendszerre vezethetők vissza.
Manapság a nyugdíjrendszer fenntarthatóságáról számtalan elemzés készült. A probléma jelenleg nincsen megoldva így még biztosan jó pár elemzés fog készülni. A legtöbb értekezés nyugdíj témában kulcsfontosságúnak értékeli az úgynevezett Ratkó-gyerekeket és Ratkó-unokákat. Az adatokból kiderül, hogy az első körük bejelentkezett a nyugdíjrendszerbe. – írja a Napi.hu.
A növekedés két számjegyű
2016 első félévében nagymértékben megugrott azok száma, akik nyugdíj és egyéb, például rokkantsági vagy rehabilitációs járadékot igényeltek. Több mint 135 ezer esetben hoztak döntést nyugdíjról vagy egyéb ellátásról, amit a szakzsargon új megállapításnak nevez. Ez a szám ötéves távlatban rekordnak számít. Ugyanis 2012 óta minden év első felében ennél jóval kevesebb, 84–111 ezer között mozgott az ellátásmegállapítások száma.
Az összes ellátáson belül a nyugdíj is a csúcson van
A nyugdíj növekedés 15%-os volt, és meghaladja a korábbi évek (2012-2015) első felében mért 22-38 ezret. A 135 ezres összesített rekordot elsősorban nem a nyugdíjkérelmek emelkedése eredményezte, hanem a rokkantsági ellátáskérelmek kiugró növekedése. Hat hónap alatt több mint 50 000 megállapítás történt, ez tulajdonképpen kétszer annyi, mint korábban volt, 2012–2015 között ugyanis 15–32 ezer között volt ez a szám.
Mi okozta a számok növekedését?
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) úgy véli, nincs rendkívüli oka a nyugdíjmegállapítások 15%-os emelkedésének. A számok megugrását az okozza, hogy 2016-ban a nyugdíjat igénylők létszáma demográfiai okok miatt némileg magasabb az átlagosnál.
A növekedéshez az is hozzájárult, hogy a megállapítási folyamat gyorsul, azaz a beadott igénylések feldolgozása gyorsabb, ami átmenetileg növeli a statisztikai számokat. Összefoglalva: voltak olyanok, akik 2015 első hat hónapjában beadták az igényt, de csak a második hat hónapban állapították meg a nyugdíjukat, ezért eleve kisebb volt a 2015-ös szám.
Rokkantság esetében pedig azért nőtt meg a megállapítások száma, mert most egyszerre nyújtották be az igényeket a rokkantsági ellátási rendszer átalakításában leginkább érintettek.
Ratkó-gyerekek első hulláma bejelentkezett a rendszerbe
Az EMMI által említett demográfiai okok azt jelentik, hogy a most nyugdíjba menő korosztály igen nagy. A nyugdíjszabályoknak megfelelően az 1953-ban születetteknél a betöltött 63. év szükséges a nyugdíjhoz, márpedig 1953-ban jelentősen nőtt a gyerekszületések száma – a Ratkó-korszaknak köszönhetően.
Ratkó unokák, rekordok és mélypontok
A Ratkó korszaknak köszönhetően 1953-tól két és fél – három éven át az előző évekhez képest összesen 80 000-rel több gyerek született évente. A növekvő születésszám és a csökkenő halandóság miatt hazánk lakossága évente 100-110 000 fővel növekedett. A KSH-adatai szerint 1953-tól 1955-ig évente több mint 200 000 gyermek jött a világra. Azóta csak a 70-es évek közepén került a 200 000 szint közelébe a születések száma. Az ötvenes évek utáni következő csúcs 1975-ben következett be, amikor több mint 194 000 gyerek született, ők a Ratkó-unokák.
A 200 000 körüli vagy az azt meghaladó születések száma az 50-70-es években kiugróan magas volt, amit a statisztikák is jól tükröznek. A 60-as években 130-155 000 gyerek született évente, a 80-as években pedig 123-148 000. Mára a helyzet jelentősen rosszabb, ugyanis 2010-től 2015-ig évente 88-92 000 gyermek született.
Mi várható a jövőben?
A Ratkó-gyerekek és a Ratkó-unokák, továbbá a többi nyugdíjba vonuló miatt a nyugdíjrendszerre rakódó nyomást az EU 2016-ban leadott konvergenciaprogramja nem tartja kezelhetetlennek, legalábbis a GDP-hez viszonyított arányokból kiindulva. Az öregséginyugdíj kiadások 2020-ban 9,8% alá csökkennek a 2013-as 11,5%-ról. 2030-ra 8,9 %-os, 2040-re pedig 9,6%-os kiadással kalkulálnak. Miközben a GDP-arányos nyugdíjjárulék-bevételeket 10,2-10,5% közé prognosztizálják.
Itthon is lesz nyugdíjkorhatár emelés?
Szakértők úgy vélik, hogy a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében érdemes lenne megvizsgálni a nyugdíjkorhatár 2022 utáni további emelését, a várható átlagos hátralévő élettartam emelkedésének megfelelően. Ezzel a lépéssel csökkennének a kiadások és így a rendszer már képes lehet arra, hogy egy darabig az egyenleg ne kerüljön mínuszba, továbbá ezzel párhuzamosan minden generációnak átlagosan ugyanolyan hosszú nyugdíjas időszakot tudna biztosítani.
A Ratkó-unokák 2040-es évekre várható nyugdíjba vonulásának köszönhetően valószínűleg hosszú távon ez a megoldás önmagában már nem lesz elég az egyenleg egyensúlyban maradásához.
Ennek okán a szakértők úgy vélik egy átfogó intézkedéscsomagra lenne szükség, ami a gyermekvállalás ösztönzésén alapszik. A nyugdíjrendszer problémájára csak ez lehet a tartós megoldás, ami biztosítja, hogy az egymás után született generációk létszáma növekvő vagy legalább stagnáló pályára álljon. Viszont a gyermekvállalási hajlandóság javulása legkevesebb 20-30 év múlva fejti ki hatását, ennek okán közép- és rövid távú lépésekre is szükség lehet.
