3.4 C
Budapest
2022, december 23,

A karácsony margójára

Sokszor megbotránkoznak, amikor azt mondom, jobban szeretem az állatokat, mint az embereket. Először is miért kéne szeretnem...

Friss

40 Plusszos karácsony

Egész évben azon dolgozunk, hogy olyan tanácsokat adjunk nektek, amelyek segítenek eligazodni a munka világában, a párkapcsolatok néha zűrzavaros érzelmi hálójában,...

Életből épített festészet

Molnár Sándor Festőjóga című kiállításáról A nyáron elhunyt Munkácsy - díjas festőművész, Molnár Sándor alkotásaiból nyílt kiállítás szeptember...

A karácsony margójára

Sokszor megbotránkoznak, amikor azt mondom, jobban szeretem az állatokat, mint az embereket. Először is miért kéne szeretnem...

Élet-építők – tenni, vagy nem tenni…ez itt a kérdés

Az áldozatok még SOSEM tartottak össze semmit. Csak rántották magukkal a többieket

Meg kell reformálni a nyugdíjrendszert. Íme, egy reform javaslat.

Már mindannyian tudjuk, hogy a nyugdíjrendszert hosszabb távon nem lehet fenntartani, ezért reformokra van szükség. Egy friss kutatás javaslatokkal áll elő a helyzet javítására.

A nyugdíjrendszer átalakítása igencsak égető probléma, ha nem lesz változás akár már 50-60 év múlva is súlyos helyzetek alakulhatnak ki a nyugdíj ellátásban. Hallani olyan félelmekről is, hogy az emberek pár év múlva egyszerűen nem kapnak majd nyugdíjat, de ez azért erős túlzás. A kérdés sokkal inkább az, hogy az idősek mennyi pénzből élnek majd meg aktív koruk után, és mindez mekkora terhet ró a kereső emberekre.

nyugdíjreform-1.jpg

Azt tudjuk, hogy társadalmunk öregszik. Nézzük meg ezt számokban is!

A jelenlegi helyzet a demográfiai változások miatt alakult ki, ezért válik a rendszer hosszú távon fenntarthatatlanná. 2015-ben hazánk a GDP 10%-át nyugdíjkiadásokra költötte, ami nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően magas arány. Az OECD országok átlagosan 7,9%-ot költenek nyugdíjcélú kiadásokra.

Ezt olvasta már?
“Félelmetes és szürreális”, “egzisztenciális probléma”, “vészhelyzet”, – ilyen szavak repkednek, ha a globális nyugdíjhelyzetről van szó. Ez már jóval több, mint demográfiai válság.

A problémák már most kézzelfoghatóak

Ha szembeállítjuk az átlagos kereset alapján a Társadalombiztosítási Alapba befizetett összeget az átlagos nyugdíjjal, akkor a nyugdíjhiány havi szinten több mint 40 000 Ft/ Fő.

Ott ahol már végrehajtottak nyugdíjreformot, ott kettő – vagy többpilléres nyugdíjrendszerre álltak át.

A Szent István Egyetem kutatói készítettek egy tanulmányt a nyugdíjpolitika kihívásairól, amelyben több ország nyugdíjrendszerét elemezték, – írta a Pénzcentrum.

Hogyan néz ki a német modell?

A németeknél a jelenlegi korhatár 65 év és két hónap a nyugdíjkorhatár. Mint azt már korábban megírtuk, azt tervezik, hogy a következő 20 évben ezt fokozatosan 67 év fölé emelik, és minimum 5 év járulékbefizetés után jár nyugdíj ellátás. Az állami rendszer, egypilléres, és kereset alapú, folyófinanszírozású.

A német nyugdíjrendszer pontozásos számítású. Ez azt jelenti, hogy a hozzájárulás mértéke attól függ, hogy mennyit keres a dolgozó. Ha valaki nyugdíjba vonul, akkor visszamenőleg kiszámolják minden évre vonatkozóan a pontjait, és összesítik azokat. Majd az összesített pontszámokat megszorozzák az aktuális nyugdíj-pontértéknek megfelelően, ami 2014-ben 337,68 euró volt. Az érték évente igazodik a GDP-hez.

Nyugdíj-előtakarékosságra ott is van lehetőség önkéntes nyugdíjpénztár formájában, és ezt ott is támogatja az állam.

A lengyeleknél két pillér van

A kereset 16,6%-ka egy fiktív számlára megy, ezen felül pedig 2,9% járulékként egy másik alszámlán landol a társadalombiztosítási rendszer keretein belül, mindez tőkefedezeti elven működik.

Ennek megfelelően mindenkinek van személyre szabott alszámlája, ahová a kereset 2,9%-a kerül, és a befizető döntheti el, hogy ezt az összeget milyen kockázatú befektetésbe helyezi. Abban az esetben, ha a két pillérből nem jön ki a meghatározott minimum nyugdíj, mert mondjuk a befektetés nem hozta a kívánt hozamot, akkor az állam kipótolja a hiányzó összeget. A lengyeleknél 21 év járulékfizetés után jár a nyugdíj.

Így csinálják a svédek

A svédek folyófinanszírozással működtetik nyugdíjrendszerüket, egy felosztó-kirovó, és egy hozzájárulással meghatározott szisztéma szerint.

Nyugdíjjárulék gyanánt minden biztosított a bére 7%-át, a munkáltatója pedig 10,21%-át, fizeti. Így ketten összesen a bruttó bér 17,21%-át fizetik.

Az egyéni nyugdíjjárulékkal csökkentett bérhez viszonyítva ez 18,5%-os nyugdíjjárulékot jelent. Ebből 16% az egyéni számlákon jelenik meg és négy állami nyugdíjalap között egyenlő arányban oszlik meg. A fennmaradó 2,5% pedig az egyén fekteti be egy szabadon választott alapba. Így válik a svéd nyugdíjrendszer tulajdonképpen önfenntartóvá.

Vonjuk le a tanulságokat, és összegezzünk

A fenti modellekből látszik, hogy mindenhol több pilléres nyugdíjrendszert vezettek be, ahol már megvalósult a reform.

Ha itthon nem lesz reform, akkor bekövetkezik a katasztrófa. A reform kiinduló pontjául szolgálhatnak a jó nemzetközi példák.

Ám azt mindenképpen szem előtt kell tartani, hogy mindegyik nyugdíjrendszer az emberek nyugdíjcélú megtakarításaira is épít.

Tehát egyértelmű, hogy a hazai lakosságnak is érdemes minél előbb elkezdeni az előtakarékosságot a nyugdíjas éveikre.

Latest Posts

40 Plusszos karácsony

Egész évben azon dolgozunk, hogy olyan tanácsokat adjunk nektek, amelyek segítenek eligazodni a munka világában, a párkapcsolatok néha zűrzavaros érzelmi hálójában,...

Életből épített festészet

Molnár Sándor Festőjóga című kiállításáról A nyáron elhunyt Munkácsy - díjas festőművész, Molnár Sándor alkotásaiból nyílt kiállítás szeptember...

A karácsony margójára

Sokszor megbotránkoznak, amikor azt mondom, jobban szeretem az állatokat, mint az embereket. Először is miért kéne szeretnem...

Élet-építők – tenni, vagy nem tenni…ez itt a kérdés

Az áldozatok még SOSEM tartottak össze semmit. Csak rántották magukkal a többieket