Miért Trump lesz az Egyesült Államok következő elnöke?

2016. november 8-án az amerikaiak leadják szavazataikat. Barack Obama nyolc éves elnöklése után kiderül, hogy miként képzelik el a választásra jogosultak a jövőjüket.

A választás a jól megszokott rendszerben zajlik majd, az állampolgárok szépen eldöntik, hogy a Pepsi vagy a Coca-Colát szeretik-e jobban. Valóban ennyire megszokottan bagatell a két jelölt, Trump és Clinton között a különbség? Ezúttal nem erről van szó, lássuk miért is…

A táblázat alapján kiderül, hogy a két legesélyesebb jelölt politikái között jelentős eltéréseket láthatunk.

Az előző hasonlatnál maradva, itt most nem arról van szó, hogy melyik kóla ízlik jobban, hanem itt valójában egy cukrozott gyümölcslé harcol egy szénsavas üdítővel. Mind a kettő édes és káros az egészségre, de nem egyenlő mértékben.

Érdekes lehet megnézni, hogy jellemzően mi történik egy Trump-féle nagygyűlésen.

Így leírva nem túl megnyerő, de lássunk néhány példát a résztvevők szájából – moderálva, hogy ne kelljen kitenni a 18-as karikát:

„Építsd a falat!”

„Fenébe a politikai korrektséggel!”

„Mexikó megfizet mindenért!”

„Fenébe az iszlámmal! A muszlim az nem egy vallás, az egy ideológia!”

„Sieg heil!”

„Fenébe a niggerrel (Obamával)!”

„Ha nem beszélsz angolul és nem teszel Amerikáért, akkor húzz el!”

„Hillary egy ribanc!”

„Hillary egy szívás, de nem csinálja olyan jól, mint Monica!”

„Akasszuk fel a ribancot! Öljétek meg!”

A személyes „kedvencem” egy Trump-féle kampányjelvényen található, igen kreatív: „KFC Hillary Specialitás: 2 kövér comb, 2 kis mell, és egy bal szárny!”

Egy tisztesen megőszült résztvevő gondolatai:

„Trump az utolsó esélyünk, hogy visszaálljon a rend és fegyelem, és hogy megőrizhessük azt a kultúrát, amiben felnőttem…”

Érthető, hiszen a fent említettek aztán tényleg olyan nyugis, szerethető jogállami berendezkedést alapoznak meg. Elnézést az iróniáért, de a jóérzésű ember tényleg nem tudja, hogy most kezdjen el aggódni, vagy csak 2017. január 1-jétől.

Hogy mi megy végbe most az Egyesült Államokban, az egyáltalán nem egyedi, kirívó eset. Valahogy Európában, meg a XXI. századi emberek többségének fejében sem stimmelnek a dolgok. A hazai párhuzamról inkább nem nyilatkoznék, mindenesetre álljon itt egy idézet a katolikus egyház Bibliájából: „boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa!”