Egyre többen döntenek úgy, hogy a nyugdíj mellett dolgoznának. Erre már széles körben van lehetőség. Ám fontos tudni, hogy ebben az esetben hogyan alakul a közteher fizetési kötelezettség.
Különböző okai lehetnek annak, hogy valaki a teljes nyugdíjjogosultság után is munkát vállal. Például, így próbálja kiegészíteni nyugdíját, mert nem lát más módot megélhetésének biztosítására. Vagy olyan területen dolgozik, ahol nagy a munkaerőhiány és csak így tudják betölteni a megüresedett pozíciót, és természetesen az is előfordul, hogy valaki annyira szereti a munkáját, hogy nem bír leállni vele.
Hogyan befolyásolja a nyugdíj fizetést a munkavállalás?
Az, hogy a nyugdíjfolyósítást korlátozni kell-e a keresőtevékenység ideje alatt, a nyugdíjtörvény szerint függhet a kereset mértékétől, de a jogviszony típusától is (utóbbi eset független a kereset összegétől és a nyugdíjas életkorától).
A fizetés összegétől és a jogviszony típusától is függ, hogy ki és mennyit dolgozhat a nyugdíj vagy a korhatár előtti ellátás mellett.
Nézzük azt, esetet, amikor a keresettől függ, hogy jár-e az ellátás
A keresettől függő szabályt, a nyugdíjkorhatárt be nem töltött öregségi nyugdíjasok – nők 40 év jogosultsági időre tekintettel megállapított öregségi nyugdíja –, valamint a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülőknél kell alkalmazni.
Teljes összegben jár a nyugdíj, amíg a kereset (járulékalap) éves szinten el nem éri a mindenkori minimálbér tizennyolcszorosát. Amennyiben eléri, akkor azt be kell jelenteni, és a következő hónaptól az év végégig szüneteltetni a nyugellátás folyósítását. Ha mindez decemberben történik, akkor pedig ezt az ellátást vissza kell fizetni.
Mindezen felül jó, ha tudja
Hiába szünteti meg valaki a keresethatár elérése után a keresőtevékenységét, ettől függetlenül sem fog az év hátralévő részében ellátást kapni. Kivétel ez alól, ha közben betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt.
Mi történik, ha nem jelentik be?
Amennyiben valakit nyugdíjasként feketén foglalkoztatnak, és ez kiderül, a nyugdíjellátó megszünteti az ellátását. Mindezen felül a már megkapott juttatást is vissza kell fizetni! A megszüntetés után az érintett személynek – ha az ellátást kevesebb, mint egy éve állapították meg – a folyósított ellátás teljes összegét kell visszafizetnie. Egyébként pedig az ellátás megszüntetését megelőző egyévi korhatár előtti ellátás vagy szolgálati járandóság összegét kell visszafizetnie.
A megszüntetés után már nincs lehetőség korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság újbóli megállapítására.
Amikor a jogviszony jellege határozza meg, hogy maradhat-e a nyugdíj
Az öregségi nyugdíjasok esetében pedig abból kell kiindulni, hogy a járadék folyósítását – a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – kell szüneteltetni. A keresőtevékenység ebben az esetben bejelentés köteles.
A törvény azt is meghatározza, hogy ezt a szabályt milyen munkánál kell alkalmazni:
- közalkalmazotti
- kormányzati szolgálati
- állami vezetői szolgálati
- köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként
- közszolgálati
- bírói szolgálati
- igazságügyi alkalmazotti
- ügyészségi szolgálati
- fegyveres szervvel hivatásos szolgálati
- a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati jogviszonyban álló nyugdíjasoknál.
Hogyan néz ki az adózás?
A nyugdíj melletti munkavégzéssel kapcsolatban azt is fontos tudni, hogy a munkáltatónak és a munkavállalónak minden adót ugyanúgy kell fizetnie, mint bármely más keresőtevékenység esetén.
Így aki nyugdíj mellett dolgozik, annak a 10%-os nyugdíjjárulékot kell fizetnie, és ezzel nő a szolgálati ideje, munkával töltött évenként 0,5%-kal növelheti az ellátását. A nyugdíjnövelést meg kell igényelni a nyugdíjfolyósítótól.
