11.5 C
Budapest
szombat, szeptember 19, 2020

Illatok Őrzője

Maros Krisztina különleges meséjében találkozhatunk az Illatok és Hangok Őrzőjével, akinek mosolya „színtiszta muzsika”. Az elszürkült világ tetején, tarka otthonában szorgosan gyűjtögeti, rendszerezi a...

Friss

Társsal vagy anélkül? Hogyan lehetünk boldogok?

Naná, hogy társsal, mondanánk gondolkodás nélkül, hiszen az ember társas lény, vagy mi a szösz. De mit jelent az, hogy társ? Lehet-e...

Töltsd ki a tesztet és tudd meg, jó helyen dolgozol-e!

Közeledik az év vége, amikor mindenki számot vet arról, hogy honnan meddig jutott és merre tart éppen. Ha úgy érezzük, hogy szakmai megújulásra lehet szükségünk, és gondolkodunk a munkahelyváltáson, érdemes kitölteni az alábbi rövid, tíz kérdésből álló te

Kihívások kora, avagy a Lifelong learning rémálma gyerekkortól kezdve

Az az igazság, hogy a kihívások korában élünk. Minden hipergyorsan és a legtöbbször nagyon váratlanul történik. Egy kis ízelítőt kaptunk ebből tavasszal,...

Biztosítsd az üzletmenet folyamatosságát a Covid-19 második hullámának idejére

A járvány második hullámára történő felkészüléshez írtam egy 10+1 pontos ellenőrző listát. Legalább ezekre a szempontokra mindenképpen figyelj.

Arccal Athén felé – a pozitivista Európa vége? Tudományelméleti eszmecsere (1. rész)

„Nem olyan rég, mielőtt még megszületett a posztmodern és még mielőtt általánossá vált a diszkurzus fogalma, volt valami, amit filozófiának neveztek.”(Sheldon S. Wolin) [1]

A híres XX. századi, Németországban született, majd az 1930-as években az Egyesült Államokba emigrált politikai filozófus, Leo Strauss fogalmazta meg a bejegyzés egyik központi gondolatául szolgáló egyszerű, mégis sokatmondó állítását: „a modernség válságban van”[2].

Az állítás Lánczi András számos, hivatkozott művében is fellelhető. Jelen blog szerzője az alapgondolattal egyetért, továbbviszi a gondolatmenetet, és két részben próbálja meg bemutatni a folyamat lényeges tudományelméleti sarokköveit, aktuális eseményekkel színezve a palettát.

A törés tematizálása

Számos kortársával egyetemben, Leo Strauss a modern tudat relativista, historicista és pozitivista jellegével magyarázza a modern világ válságának eredetét.

Leo Strauss

Leo Strauss szerint a modernség válságban van

A modern és premodern kor közötti törést, vagyis a hagyományosnak mondható, klasszikus athéni gondolkodásmóddal való szakítást lényegében Niccolo Machiavelli indította útjára a Fejedelem című munkájával a Mediciek által kormányzott Firenzében. Ha tovább kellene tematizálnunk a törést, akkor a filozófia olyan jelentős képviselőin át vezetne az út, mint Bacon, Descartes, Hobbes, Rousseau vagy Hegel. Többek között az ő munkásságuknak eredményeként került egyre erőteljesebben a politikai filozófia középpontjába egyfelől az igazolás módszerének problematikája, másfelől a történelem, a törvények elsőbbrendűségének gondolata a természettel szemben. Ennek köszönhetően alakult át folyamatosan a politikai filozófia pozitivista politikatudománnyá.

Államférfi a pártkatonával szemben

Miért is fontos ez, tehetné fel a kérdést az olvasó?

Látnunk kell, hogy ma már nem filozófusok, államférfiak, példaképek, hanem szimplán megélhetési politikusok, sok ország esetében csak elviekben demokratikus választásokon győztes pártok vezetői, pártkatonái szabják meg magán- és közéletünk mindennapjait.

Felnézni rájuk – tisztelet az oly kevés kivételnek – képtelenség. Érdekorientáltak, kegyetlenek, ravaszak. Pontosan emiatt érdemes egy kis utazást tenni Athéntől egészen Bécsig, elsősorban tudományelméleti szempontból, a leendő következtetések levonását az olvasóra bízom.

Athéni demokrácia

Vissza az athéni demokráciához?

Mindenesetre érdekes, hogy jelenleg Németország és vele Nyugat-Európa a migránsválság politikai irányadója divatos kifejezéssel élve „Brüsszelben”, és a jelenlegi állapotokat tekintve éppen Görögország a válság elsődleges elszenvedője, elég csak az Idomeni menekülttáborra gondolni a napi híradásokból. Talán már Athén is túl távol került nagyszerű gyökereitől, és nem tud meghatározó szereplő lenni az európai közéletben. Valahogy az ember érzése az, hogy a tanítvány túlnőtte mesterét, és előbbi már minimum fél évszázada nem tartja tiszteletben a politikai gondolkodás elemi szabályait.

Leviatán

Amennyiben politikai filozófusokat említettünk a bevezetőben, éppen Thomas Hobbes filozófiájának tengelyében merül fel a történelem erejébe vetett hit mellett a természet leigázásának gondolata. Szerinte az elképzelhető legnagyobb rossz az erőszakos halál veszélye. Ugye mindenki emlékszik az „ember embernek farkasa”, gyakran hivatkozott idézetre? Itt álljunk meg egy pillanatra.

A mai modern világ fenntartási költsége a terrorizmus, az öngyilkos merénylők által felrobbantott pokolgépek civil áldozatainak élete pedig sajnos könyvelési tétel. 2016 márciusa megmutatta, hogy a terrorizmus nem ismer se vallást, se embert, egyszerűen halált hoz, destruktív, és apokaliptikus.

Hobbes tudta, hogy ez mekkora veszélyt rejt magában, hiszen szerinte az erőszakra és a gyilkolásra való hajlam nyilvánvalóan az emberi természet sajátja, tehát egy szilárd alapokra épülő társadalom megvalósulásához először is le kell győzni az emberi természetet. Sikerült mindez? Nekünk, európai állampolgároknak le kell vonnunk a konzekvenciát: nekünk igen. Sikerült. Talán. Nincs halálbüntetés ugyan, ám vannak börtöneink. Visszatart ez bárkit az erőszaktól? Sokakat talán. Van tényleges életfogytiglan is hazánkban. Nos?

Európa terrortól retteg

Európa terrortól retteg

A nem egyidejűségek egyidejűsége

Előző bejegyzésemben tárgyaltam a globális világrend egyenlőtlenségeit. Az európai (transzatlanti) kaland jelenleg csődöt mond. Nem, mindez nem sikerült. Európa falai leomlottak, ami most zajlik, az nem hiszem, hogy Churchill vagy Adenauer álmaiban szerepelt az 1945. utáni „Egyesült Európa” vízióban. Ők egyáltalán nem hibásak ebben, mert Európa egészében tekintve ma tényleg békés. Nagyjaink azonban nem vették figyelembe a Föld összes állampolgárát, ne rójuk fel nekik. Erre senki sem volt, és nem is lehet képes. Az Európai Unió az európai nemzetek közötti háború elkerülésére épült, ha ebből még némi haszon is kecsegtetett, akkor aztán tényleg nagyszerű volt a gondolat.

Meglátásom szerint az európai kaland azonban véget ért. A hobbesi ember erőszakos, és semmi nem tartja vissza a terrortól. Bármilyen sajnálatos is kimondani: nem, az öngyilkos merénylőtől már nem lehet elvenni legnagyobb értékét, az életét. Nem lehet bíróság elé állítani. Emberi természete csődöt mond.

Az Iszlám Állam, vagy az al-Kaida nyelvén beszélve óriási sikerek ötvözik tevékenységüket: igen, sikerrel jártak, a természetet soha nem lehet, nem is kell legyőzni…aki ezt megpróbálja (és Európa megpróbálta), halál fia. Iraki vagy szír elemzőként nyilván egy teljesen más álláspontot vallanék magaménak, azonban elkötelezett európai gondolkodóként nem láthatom igazán az ő oldalukat, egyben tudomásul kell végre venni, hogy minden elmélet kulturálisan beágyazott. Azonban ez egy fórum, ahol érdemes lehet eszmecserét folytatni.

A migránsok áradata megállíthatatlan

A migránsok áradata megállíthatatlan

Pozitivizmus – a Bécsi Kör

Amennyiben elfogadjuk, hogy az európai tudományelméleti gondolkodás színpadán egy valódi, formális törés következett be valamikor 1929. környékén, akkor nem állunk messze a valóságtól. Gondoljunk bele, hogy az athéni klasszikus demokrácia óta eltelt két-háromezer év alatt mennyi minden változott a politikával kapcsolatban és milyen gyorsuló ütemben. Ám mindez egy következő bejegyzés témáját fogja szolgáltatni. Kellemes elmélkedést mindenkinek!

 


[1] Sheldon S. Wolin: Democracy in the Discourse of Postmodernism. In: Social Research, Spring 1990, 5. o.

[2] Lánczi András: Modernség és válság. Pallas Stúdió, Bp., 8. o.

Latest Posts

Társsal vagy anélkül? Hogyan lehetünk boldogok?

Naná, hogy társsal, mondanánk gondolkodás nélkül, hiszen az ember társas lény, vagy mi a szösz. De mit jelent az, hogy társ? Lehet-e...

Töltsd ki a tesztet és tudd meg, jó helyen dolgozol-e!

Közeledik az év vége, amikor mindenki számot vet arról, hogy honnan meddig jutott és merre tart éppen. Ha úgy érezzük, hogy szakmai megújulásra lehet szükségünk, és gondolkodunk a munkahelyváltáson, érdemes kitölteni az alábbi rövid, tíz kérdésből álló te

Kihívások kora, avagy a Lifelong learning rémálma gyerekkortól kezdve

Az az igazság, hogy a kihívások korában élünk. Minden hipergyorsan és a legtöbbször nagyon váratlanul történik. Egy kis ízelítőt kaptunk ebből tavasszal,...

Biztosítsd az üzletmenet folyamatosságát a Covid-19 második hullámának idejére

A járvány második hullámára történő felkészüléshez írtam egy 10+1 pontos ellenőrző listát. Legalább ezekre a szempontokra mindenképpen figyelj.

#elmúltálnegyven

várunk a közösségünkben

Ne hagyd ki

A pénzügyeket a nők uralják, fűszerezve egy adag pesszimizmussal

A hölgyek 83%-a pontosan tudja előre milyen számlák várhatóak egy adott hónapban, míg ugyanez a férfiak 80%-ról mondható csak el

Esküvői ruha divat érett menyasszonyoknak

   Milyen alkatra milyen ruha illik? Milyen színek illenek egy érett menyasszonyhoz? Megannyi izgalmas kérdés... Hodnik Ildikó írása mindenre választ ad: Egy királynői nap ruhatára 

Cseresznyés csokispite -cukormentes recept

Cukormentes verzióban lekiismeret furdalás nélkül befalhatod!

Ha ezt az 5 dolgot betartjuk, imádni fog a főnökünk

Nem kell titkos varázsrecept ahhoz, hogy kivívjuk a felettesünk elismerését a munkahelyen. Mindössze az alábbi pontokat kell megvalósítanunk hozzá.

Három gyanús jel az állásinterjún, amire a HR-es figyel

A velünk szemben ülő HR-es is tisztában van azzal, hogy vannak hibáink, és ezért is teszi fel azt a kérdést, hogy melyeket tartjuk a gyengeségeinknek. Tesztelni akarja a hitelességünket.

Hírek a postafiókodban

Csak egy kattintás és hetente küldjük a legújabb híreket. Rólad. Neked.