Veszélyesnek ítélt brókercégek!

Dátum: 2016. március 02.

Cikkünkben megmutatjuk, hogyan kerülheti el az olyan brókercégeket, akik sokszor kockázatosnak ítélt befektetési tranzakciókat hajtanak végre, sőt egyenesen tiltott befektetési tevékenységet végeznek.

A magyar piacon is tevékenykednek olyan offshore befektető cégek, akik online és személyes értékesítési csatornákon „vadásznak” a nem megfelelően tájékozott ügyfelekre.

A tavalyi évben sajnos bőven olvashattunk különböző bróker botrányokról, válaszul az MNB több mint tíz befektetési szolgáltató ellen indított piacfelügyeleti eljárást, ezek nagy része olyan offshore paradicsomokból származik, mint Panama, vagy a Seychelle-szigetek.

Offshore bróker-1.jpg

Befektetés a fotelből. „Vannak veszélyei?” című írásunkban már érintettük ezt a témát. 
Az ilyen offshore brókercégek java része kezelt Fotex-számlákat, valamit tízszeres vagy akár százszoros nyereséget kínál gyanútlan ügyfelei számára.

Sajnos jellemző, hogy a legtöbben nem is rendelkeznek befektetési tevékenységre jogosító felügyeleti engedéllyel.

Ebben az esetben a Magyar Nemzeti Bank eljárást indít és több százmilliós bírsággal sújtja a szabálytalanul működő cégeket. Ilyen ügyekre volt példa a tavalyi Riches Builder Investment és leányvállalata, valamint a Tresor Market Corporation és leánya, amelyek 338 és 325 millió forintos bírságot kaptak a felügyelettől.

Engedélyük elsősorban azért nincsen, mert ezek a befektetési szolgáltatók nem rendelkeznek EU-s székhellyel.

Viszont az EU-s jogszabályok lehetővé teszik, hogy végezhessenek befektetési tevékenységet határon átnyúló szolgáltatásként. Jó példák erre az ugyanilyen módszertannal működő egzotikus EU-tagállamokban székhellyel rendelkező brókercégek. A 4Life Direkt botrány is hasonló okok miatt robbant ki. 

Ilyen cég például az IronFx, amely ciprusi székhellyel rendelkezik és önmagát az online kereskedés vezető pénzintézeteként jellemzi. A felügyelethez eljutott panaszok alapján ez a cég több száz magyar ügyfélnek nem fizetett megfelelően. Sajnos ebben az esetben az MNB és a magyar befektetővédelmi rendszer hatáskör hiányában nem érvényesül. A cég károsultjainak vélhetően a kevésbé szigorú ciprusi felügyelethez kell fordulniuk vitás ügyeik intézése érdekében. Könnyen belátható, hogy ilyen ügyeket eléggé nehézkes lesz Magyarországról intézni, az egyéb költségekről nem is beszélve.

A jegybank 2015-ös jelentése szerint 41 milliárd forintnyi állományt tesz ki a hazai befektetési vállalkozások által külföldön letétkezelt ügyfélvagyon.

Hogyan előzheti meg a bajt?

Érdemes elolvasni az MNB által kiadott tájékoztatást, az online befektetések kockázatairól a tőkeáttétről vagy az Európai Értékpapír- Piaci Hatóság (ESMA) tájékozatóját, szintén online befektetési témában. De a leghasznosabb tanács, hogy kerülje azokat a cégeket, amelyek nem rendelkeznek a felügyelet engedélyével.

Ez ügyben szintén jegybank honlapján keresztül kaphat tájékoztatást a "piaci szereplők keresése" menüpontban.

Ha határon átnyúló szolgáltatóról van szó, akkor a cég adatait előhozva kattintson a "külföldi felügyeleti hatóság" fülre. Ebből kiderül, melyik felügyeleti intézmény az illetékes az adott cég működésének szabályozásában.

Mindezek mellet alapszabály, hogy óvakodjunk az olyan befektetési lehetőségektől, amelyek "alacsony kockázat mellett havi 5% körüli várható hozamot" kínálnak.

(a portfolio.hu összeállítása alapján) 

 

Hozzászólok a cikkhez!