Változáskövető első rész: Életbiztosítások

Dátum: 2016. május 03.
Szerző: Hajdú Máté

Számos pénzügyi jogszabályt módosult. Kétrészes cikkünkben összefoglaljuk a biztosítási és a nyugdíjpénztári változásokat. Az első részben bemutatjuk, milyen változások lesznek az életbiztosításoknál.

A törvényjavaslat célja, hogy az érintet piaci szereplőkre – biztosítók, bankok nyugdíjintézetek - vonatkozó szabályozás egyes elemeit felülvizsgálja, valamint egyes európai uniós jogi aktusok a hazai jogba átemelődjenek. Így a törvényjavaslat számos - hitelintézeti, tőkepiaci, biztosítási, nyugdíjpénztári területre vonatkozó - jogszabály módosítást tartalmaz. Ehhez kapcsolódóan szükséges a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó MNB-ra vonatkozó egyes rendelkezések módosítása is. Ezért került módosításra a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény is. - olvasható a törvényjavaslat általános indoklásában.

Etikus Biztosítás Koncepció-2jpg

Újabb állomásához ért az etikus életbiztosítási koncepció

Az Unit linked biztosítások változásáról legutóbb a „Kiderül mennyi az annyi” című cikkünkben számoltunk be.  Ezeknek a változásoknak a hátterében az etikus életbiztosítási koncepció állt. Az etikus életbiztosítási koncepció célja, hogy segítse a fogyasztókat a biztosítási termékek összehasonlításában – megítélésében. A mostani változás nem az MNB ajánlásaként vagy rendeletként lép életbe, hanem törvényi szintre emelik az életbiztosítások szabályozását. A törvény:

  • átláthatóvá teszi az életbiztosítások költségeit
  • előírja, hogy az ügyfél befizetéseinek mekkora részét kell befektetni
  • új szabályozás lép életbe az életbiztosítások visszavásárlási értékére vonatkozóan

Az átláthatóságot segíti elő az a törvényelem amely előírja a biztosítóknak, hogy tüntessék fel pontosan, hogy a szerződés milyen költsége pontosan mire megy el.

Íme:

"A biztosító köteles az általa felszámított bármely díjat, költséget vagy jutalékot, továbbá a képzett tartalék arányában felszámított elvonást úgy megnevezni, hogy abból, illetve a kapcsolódó meghatározásból egyértelműen megállapítható legyen ezek célja és mögöttes tartalma."

 

A passzust némiképp nehéz lesz átültetni a gyakorlatba: ugyanis a biztosító nem tud minden apróságot, (tollat, irodabérletet), vagy éppen nem apróságot (Vegas-i motivációs utat) lebontani minden ügyfélszerződésre.

Azért az elvárható, hogy az olyan kreatív költségelemek, mint a "bónuszalap" megszűnnek és inkább az lesz jellemző, hogy az ügynöknek és a biztosítóknak fizetett jutalékot ezentúl például értékesítési költségnek nevezik. Azért már ma is van olyan társaság, amelyik így tesz.

Továbbá azt is fel kell tüntetni a jövőben, hogy a beérkezett éves díjak mekkora részét kell majd minimálisan befektetnie a biztosítónak.

Mutatjuk, hogyan néz ki ez egy unit-linked szerződés esetén számokban:

  • első éves díjának 20%-át,
  • második éves díjának 50%-át,
  • a harmadik és minden ezt követő díjának pedig legalább 80%-át kötelező lesz a biztosítónak befektetnie a kockázati díjrész levonása után.

Ez azért előnyős a fogyasztó számára, mert így a biztosítók már nem tudják lenyelni egy az egyben az első pár éves díjat. Vagyis, a három év költsége összesen maximum a befizetett díjak fele lehet, egy éves díj 150 %-a.

Unit linked biztosítások befizetett díjának felosztása -1jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Forrás: Törvényjavaslat, Portfolió

Mindez az jelenti, hogy ugyan csak közvetett módon, de az életbiztosítások költségeit is korlátozni fogják. Igaz, valójában ez lényeges változást okozni csak néhány kifejezetten drága biztosítási termék esetén fog, a biztosítások nagy részét várhatóan nem teszi sokkal olcsóbbá. Az új szabály lehetőséget ad arra, hogy a biztosító akár 20%-os éves költséggel dolgozzon a futamidő végéig.

Törvénybe foglalták azt is, hogy ha az ügyfél a maradékjogával él, vagyis visszakéri a pénzét olyan formában hogy visszavásárolja életbiztosítását, akkor az elszámolás alapja az előbbiekben meghatározott érték kell, hogy legyen.

A portfolio.hu értelmezése szerint, ez azt jelenti, hogy a visszavásárlási táblázat sem vonatkozhat erre a díjrészre. A biztosítónak akkor is ki kell fizetnie az ügyfél megtakarításának legalább 20 százalékát, plusz a hozamot, ha első évben vásárolja vissza a biztosítást, a harmadik évtől pedig ez az arány 80%ra emelkedik.

A megtakarítási jellegű, nem befektetési egységekhez kötött - például hagyományos vagy vegyes - életbiztosítási szerződésekre közvetlen visszavásárlási érték-szabályozás vonatkozik a jövőben. Ha az ügyfél valamely maradékjogával él:

  • az első éves díj legalább 20%-a,
  • a második éves díj legalább 50%-a,
  • a harmadik éves és az összes többi befizetett díj legalább 80%-a jár vissza az ügyfélnek.

A cikk folytatásába a nyugdíj pénztári változáskról fogunk beszámolni.

(a portfolio.hu összeállítása alapján)

Hozzászólok a cikkhez!