Ráfázhatsz, ha megszorulsz

Dátum: 2017. január 30.
Szerző: Hajdú Máté

Ha befektettük a pénzünket, de hirtelen mégis szükségünk van rá, nemcsak akkor bukhatunk, ha részvényekbe fektettünk és épp zuhan az árfolyam. Állampapíroknál a visszaváltási árfolyam, életbiztosításoknál a visszavásárlási táblázat, nyugdíjcélú megtakarításoknál az állami támogatás visszafizetése, befektetési alapoknál pedig a büntetőjutalék viccelhet meg minket, írja a Portfólió.

Korábban „Gyakori hibák, melyeket elkövetünk a pénzügyeinkkel kapcsolatban”  című cikkünkben sorra vettük a tipikus hibákat, amelyeket hajlamosak vagyunk elkövetni. Jelen cikkünkben nincs ilyenről szó, hiszen bármikor és bárkivel előfordulhat olyan élethelyzet amikor sürgősen pénzre van szükség. Szerencse, ha ilyenkor van mihez nyúlnunk. Cikkünk arra hívja fel figyelmet, hogy a váratlan kiadások miatti gyors pénzkivétel óhatatlanul veszteségekkel jár. Vegyük sorra a tipikus eseteket:

Állampapír

Kevesen tudják, hogy állampapírokkal is lehet bukni, hiszen idő előtti visszaváltás esetén sérülhet a tőkénk.

Ennek oka, hogy ha meg akarunk tőlük szabadulni, csak előre meghatározott árfolyamon tudjuk a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat visszaváltani:

  • Hosszabb lejáratú állampapíroknál, a Bónusz Magyar Államkötvénynél (BMÁK) és a Prémium Magyar Államkötvénynél (PMÁK), ez az árfolyam 99 százalékra növekedett idén január 10-től, tavaly ez még csak 98 százalék volt.
  • Rövidebb állampapíroknál; a Kamatozó Kincstárjegynél (KKJ) és a Féléves Kincstárjegynél (FKJ) változatlan maradt a 99,5 százalékos visszaváltási árfolyam.

Ha veszteség nélkül akarjuk eladni az állampapírjainkat, van lehetőségünk várni arra, hogy a felhalmozott kamattal kitermeljük a visszaváltás költségét. Ha ugyanis idő előtt visszaváltjuk az állampapírunkat, a visszaváltás időpontjáig összegyűlt, de nem jóváírt kamatot is megkapjuk. Az alábbi táblázatban összegyűjtöttük, hogy legalább hány napig kell tartani adott állampapírokat ahhoz, hogy ne bukjunk a visszaváltáson:

Veszt_nélk. napok.png

A jelenleg forgalmazott lakossági állampapírokat vizsgálva rájöhetünk, hogy az említett év eleji, 1 százalékpontos változás jelentős engedményt jelent. Ha a korábbi feltételek szerint akartunk visszaváltani egy Bónusz Magyar Államkötvényt, számításaink szerint a befektetés időpontjától számítva 218-280 napot kellett várnunk arra, hogy a felhalmozott kamat ledolgozza a visszaváltás költségét, attól függően, hogy milyen hosszú lejáratú hitelpapírt vásárolunk. Prémium Magyar Államkötvények esetén 225-266 napot kellett ehhez türelemmel végigülnünk. Ez most 109-140 és 113-133 napra változott.

Egyes forgalmazók költséget is számíthatnak fel az állampapírokkal kapcsolatos tranzakciókra.

Rendszeres- és egyszeri díjas, megtakarítási célú életbiztosítások, eszközalapok

Ha kifejezetten hosszú távon szeretnénk befektetni, megtakarítani, választhatunk megtakarítási célú életbiztosítást is, amelynek egyik fő előnye, hogy

  • egyszeri díjas termékek után feleződik harmadik év után, ötödik év után pedig teljesen eltörlődik a kamatadó
  • rendszeres díjas termékek esetén pedig ötödik és tizedik év eltelte után feleződik, majd törlődik el.

Van lehetőségünk a befektetési alapokhoz hasonló eszközalapokkal működő, úgynevezett befektetési egységekhez kötött (unit-linked) és garantált hozamot, többlethozam-visszatérítést használó vegyes biztosítást is választani, ha ebben a befektetési kategóriában gondolkozunk.

Ennek a terméknek viszont sajátossága, hogy valamilyen formában jellemzően tartozik hozzá egy visszavásárlási táblázat is, amely megmutatja, hogy mekkora költséget vonhat el a biztosító, ha az ügyfele felmondja a szerződését. Bár korábban előfordult, hogy akár a teljes első másfél-két éves befizetését is elveszthette az ügyfél, az etikus életbiztosítási koncepciónak köszönhetően az idő előtti visszavásárlásra terhelt szankció is mérséklődött.

Íme három olyan 2017. január 1-je után piacra dobott, tipikusnak mondható rendszeres díjas "etikus" termék teljes tőkére és hozamra vetített visszavásárlási költsége (állami támogatást nem számítva, ahol van ilyen), amely korábban népszerű unit-linked termékeket váltott le (egyéb költségek nélkül):

etikus_visszavásárlás.png

A visszavásárlási táblázattal

  • egyrészt arra ösztönzi a biztosító az ügyfelét, hogy a megtakarítását fegyelmezetten fizesse, az idő előtti visszavásárlásnak ugyanis továbbra is más termékekhez képest komoly szankciói vannak,
  • másrészt pedig bebiztosítja a szolgáltató, hogy kellő fedezetet szerezzen felmondás esetén is ahhoz, hogy egyrészt az ügynököt ki tudja fizetni (ha nem írják vissza a jutalékát), valamint eredményt érjen el a törlésen is.

Az egyszeri díjas életbiztosításoknak egyébként ennél sokkal kedvezőbbek a visszavásárlási feltételei, olyan szolgáltató is van, amely nem terheli visszavásárlási táblázattal az egyszeri díjas termékeit.

Lejárat után jellemzően már nincs költsége a rendszeres biztosításokból való pénzkivételnek, ezért mindenképpen érdemes ezt a terméket lejáratig tartani és rendszeresen fizetni.

Az etikus életbiztosítási koncepció részleteiről és hatásairól itt írtunk: „Öngondoskodás 2016. Második rész. Biztosítási szektor etikus kihívásai

Nyugdíjcélú megtakarítások

Ha nyugdíjbiztosítást kötünk, idő előtti feltörésnél előfordulhat, hogy a fenti, vagy ehhez hasonló visszavásárlási táblázatok mellett még az évente felvehető 20%-os állami támogatás 120%-át is vissza kell fizetnünk, amely miatt nemcsak a teljes tőkénket bukhatjuk el például első évben történő visszaváltás esetén, hanem még párezer forintos adósságunk is keletkezhet az adóhatóság felé.

Ez nem egyedi eset, ugyanis más nyugdíjcélú megtakarítások esetén is hasonló szankcióval kellhet megbirkóznunk, ezeket az alábbi táblázatban összesítettük:

nyugdíjcélú_adózás.png

 

 

A termékek sajátosságairól és arról, hogy melyiket miért érdemes választani itt írtunk:

Mit tegyek, hogy gazdag nyugdíjas legyek? II. rész: Akkor most mibe fektessek?

Befektetési alapok

Amellett, hogy a részvényeknél többnyire diverzifikáltabbak és kevésbé kockázatosak a befektetési alapok, jelentős részük tranzakciós költségeket is számít fel a vételért és az eladásért, emellett pedig

  • egyrészt jellemzően lassabban lehet a befektetési jegyeket visszaváltani (nincs napon belüli visszaváltás, helyette jellemzően 2-3 napot kell várnunk a pénzünkre), mint például a részvényeket,
  • másrészt pedig vannak olyan alapok, amelyek büntetőjutalékot is számítanak fel, ha megadott időn belül visszaváltjuk a befektetési jegyeinket.

Büntetőjutalékkal

  • leggyakrabban kockázatosabb, valamint aktívan kezelt alapok körében találkozhatunk, jellemzően 2-5% körül mozog, amit vételtől számított 5 munkanapon belüli visszaváltás esetén számítanak fel az alapkezelők,
  • ingatlanalapok körében pedig előfordulhat, hogy éven belüli visszaváltás esetén kell ezt a költséget kifizetnünk, amelynek mértéke általában 1-2%.

A büntetőjutalékkal jellemzően amellett, hogy az alapkezelők a likviditásukat védik, az ügyfelet is arra ösztönzik, hogy az ajánlott befektetési időtávot (ami jellemzően 1-5 év) tartsa be.

Bankbetét

A kockázatkerülő befektetők körében továbbra is népszerű bankbetétben tartani a pénzt, annak ellenére, hogy az éven belüli, forintos bankbetétek átlagosan éves 0,49%-os kamatot fizetnek ügyfeleiknek.

A népszerűségük talán elsősorban azzal indokolható, hogy normál piaci körülmények közt gyakorlatilag lehetetlen a pénzünk nominális értékéből veszíteni, ha egy betétben helyezzük el, hiszen még az idő előtti visszaváltásnak sincsen olyan szankciója, amely a tőkénket veszélyeztetné.

Ha feltörjük idő előtt a betétünket:

  • leggyakoribb esetben elveszítjük a kamatot, esetleg a folyószámlakamatot kapjuk meg a pénzünkre, a tőkénk azonban nem sérül,
  • ritkább esetben előfordulhat, hogy a betéti kamat egy részét, vagy szélsőségesen ritka esetben az egészét is megkapjuk akkor is, ha idő előtt feltörjük a betétünket.

Egyedül az infláció jelent komoly fenyegetést a betétünkre nézve: ha bejön az MNB jövő évi, 2,4%-os inflációs prognózisa, reálhozamunk egy átlagos betéttel -1,87% lesz. Erről itt írtunk részletesen: „Nő az infláció, most vásároljunk inflációkövető állampapírokat!

Részvények

Annak ellenére, hogy többnyire likvid befektetések, a részvények a piaci jelentős árfolyammozgásuk miatt elsősorban kockázatvállaló befektetőknek javasoltak. Számos profi egyetért abban, hogy nem feltétlen érdemes ugrálni a részvények közt és elsősorban hosszú távon érdemes ezt a befektetési formát választani.

Ha mégis meg akarunk szabadulni a részvénykitettségünktől, lakossági ügyfélként elsősorban a következő költségekkel találkozhatunk:

nagybank_bét_megbízás.png

TBSZ, avagy mennyit lehet spórolni az adón?

A tranzakciós költségek mellett természetesen adóznunk is kell a különféle befektetési termékek hozama után, a következő feltételek szerint:

TBSZ_adó.png

Egy Tartós Befektetési Számlával (TBSZ) ezen is spórolhatunk, hiszen:

  • a gyűjtőév (nulladik év) utáni harmadik év után a 15%-os kamatadó fizetési kötelezettségünk 10 százalékra csökken,
  • ötödik év után pedig adómentesen hozzáférhetünk a TBSZ-en elhelyezett pénzünkhöz, vagy dönthetünk ennek újrabefektetéséről.

Idő előtti feltörés esetén előfordulhat, hogy párszáz, vagy akár pár tízezer forintos (jellemzően befektetett összegtől függ) szankciót is a nyakunkba varr a szolgáltató.

Korábban egyébként az ehót is megúszhattuk egy TBSZ-szel, a kamatjövedelem után azonban az idei évtől fogva ezt már nem kell kifizetni. Azt, hogy az ehó eltörlése után is megéri-e TBSZ-be fektetni, itt összegeztük: „Jövőre kevesebbet kell adóznunk a befektetéseink után, és még ezt is megúszhatjuk

Hozzászólok a cikkhez!

Legyen Ön az első aki megosztja gondolatait a cikkel kapcsolatban!