Nemzeti stratégia: új készpénzgyilkos fegyver

Dátum: 2017. szeptember 04.
Szerző: Hajdú Máté

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NM) hétéves, átfogó nemzeti stratégiát készített a lakosság pénzügyi kultúrájának erősítésére. A 63 oldalas anyagban főleg a lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztéséről, oktatásról, tájékoztatásról van szó, de néhány nagyon fontos készpénzmentesítő intézkedést is belengettek. 

Nemrégiben a „Németországban, az autóiparban, jól lehet keresni” című cikkünkben arról írtunk, hogy tavaly átlagon felül emelkedtek a bérek a német autóiparban. A pályakezdőknél a legalacsonyabb éves bruttó bér 61 000, a középvezetőknél 114 000 euró volt. A Korn Ferry Hay Group vállalati tanácsadó cég tanulmánya alapján a német autóiparban ezek az átlagfizetések (éves bruttó fizetések, a változó bérelemekkel együtt). Az adatok 21000 autóipari dolgozó béradatainak kiértékeléséből származnak. Mostani írásunkban a Portfolio nyomán a kormány által készített stratégiáról adunk egy rövid összefoglalót.

 

Várhatóan ősszel dönt a kormány a pénzügyi kultúra emelésének stratégiájáról.

 

A most megjelent tervezetet az NGM társadalmi egyeztetésre bocsátotta, szeptember közepéig várják a további észrevételeket, a tervezetről várhatóan ősszel dönt a kormány. Az anyagban részletesen írnak a pénzügyi ismeretek stratégiai, oktatási szintű fejlesztéséről, illetve a stratégia egyik fontos eleme a készpénzhasználat csökkentését szolgáló konkrét lépések (lásd keretes írásunkban a stratégia 7 főbb pontját).

 

26587147_Flat_design_vector_illu.jpg

 

Az anyagban megjegyzik, hogy a vállalkozások közötti készpénzhasználat csökkentésére vonatkozó szabályozás fokozatos szigorításával és kiterjesztésével a szürkegazdaság visszaszorítása irányába jelentős lépés tehető:

A jelenlegi szabályozás gyakorlati tapasztalatainak értékelését követően a vállalatok közötti készpénzes fizetésekre vonatkozó havi másfél millió forintos felső határt két lépcsőben akár 500 ezer forintra lehet csökkenteni.

A tervezet szerint az elektronikus átutalási rendszer utóbbi években történt fejlesztései biztosítják, hogy a szabályozás ne okozzon jelentős problémát a vállalkozások fizetési forgalmában.

Utóbbi a 4 majd 2 órás elszámolás bevezetését jelenti az átutalási rendszerben (Giro), ugyanakkor 2019. július 1-étől kezdve az MNB azt várja el a bankoktól, hogy egytől-egyig csatlakozzanak az addig megépítendő azonnali átutalási rendszerhez. Az intézkedést az ellenőrzés hatékonyságának növelésével együtt tervezik bevezetni, vagyis a törvény betűjét ellenőrzésekkel fogják betarttatni.

Ezen felül azt is belengették, hogy a szabályozást akár a természetes személyek és vállalkozások közötti készpénzforgalomra is ki lehetne terjeszteni.

Itt több EU tagállam példáját említik, és a lépés csak a nagyobb értékű áruk és szolgáltatások megvásárlására terjedne ki, a lakossági fogyasztás túlnyomó részét azonban nem érintené.

Az elektronikus fizetések támogatását ösztönzendő az állam maga is lépéseket tervez, így az állami kifizetések (például állami tulajdonú cégek kifizetései, támogatások, juttatások, nyugdíj kifizetések) kizárólag elektronikus úton való kiegyenlítése is fontos lépés lehetne a készpénzmentesítésben. A tervezett új szociális alapszámla bevezetése lehetővé teszi, hogy akinek nincs bankszámlája, az olcsó megoldást találjon ennek megoldására. Ez olcsóbb is lenne az államnak, mivel így az átutalásnál drágább postai kifizetés megszűnne - jegyzik meg.

Mindezeken túl az állami intézményekhez történő befizetések (pl. okmánybélyeg) esetén minden esetben meg kell teremteni az elektronikus fizetés lehetőségét (pl. bankkártyás fizetés, átutalás, csoportos beszedés, stb.).

 

A stratégia 7 fő pontja

 

  1. A köznevelés rendszerén belüli valós pénzügyi edukáció kereteinek megteremtése, erősítése és általánossá tétele
  2. A tudatos pénzügyi magatartás alapjainak és a háztartások pénzügyi stressztűrő képességének erősítése
  3. Körültekintő pénzügyi döntéseket előmozdító szemlélet megteremtése és a tudatos pénzügyi fogyasztói magatartást támogató intézmények/ infrastruktúrák létrehozása és széles körű megismertetése
  4. A lakosság öngondoskodási szemléletének erősítése
  5. A pénzügyi termékekhez, pénzügyi alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés és pénzügyi beilleszkedés (financial inclusion) mértékének növelése
  6. A korszerű, készpénzkímélő fizetési eszközök használatának ösztönzése
  7. Körültekintő hitelfelvétel támogatása

 

 

Címlapkép forrása: Fintechzona

Hozzászólok a cikkhez!