Két év alatt ötszörösére nőtt az öngondoskodó fiatalok aránya – vélemény

Dátum: 2019. április 08.
Szerző: Zahorán János pénzügyi tanácsadó

 

Nemrég jelent meg a sajtóban egy rövid, és szerintem fontos cikk a 19-29 éves korosztály megtakarítási hajlandóságának növekedéséről. A cikk szerint 2017 év elején ez a korosztály 3%-a fordította megtakarításainak egy részét nyugdíjra, addig 2018 év végén ez a szám 14%.

 

Szerintem az irány jó, és én is érzem a saját ügyfélkörömben ezt a jelenséget.

 

Egyre többször történik, hogy a szülők leülnek a felnőtt gyermekeikkel és beszélgetnek öngondoskodásról. Sokszor történik meg, hogy meghívnak egy családi beszélgetésre, ahol pont a nyugdíjas kilátásokról, és a jövőben várható biztosítási és megtakarítási célokról beszélgetek a fiatalokkal.

Jellemző ilyenkor hogy a szülő még szereti „irányítani” a gyermek gondolkodását, néha nagymértékben, de már maga a jelenség szerintem jó. A szüleink úgy nőttek fel, hogy nem nagyon létezett öngondoskodás itthon, és sokan úgy gondolták hogy nincs is rá szükség, hiszen dolgozó emberként az állam finanszírozza az esetleges egészségügyi ellátásokat és a nyugdíjakat is.

 

A mai fiatalok tudatosabban gondoskodnak magukról

 

A fiatal generációknak ez már csak történelmi példa, és esetleg egy jó történet a családi asztalnál, de semmiképp sem a valóság. Azzal a tudattal kell kezelniük a dolgaikat és irányítani az életüket, hogy ha kórházba kerülnek akkor vagy kifizetik, vagy a biztosításuk fizeti ki. Ha majd egyszer nyugdíjasok lesznek, akkor senki sem fogja őket eltartani, amit aktív életükben megteremtettek, megtakarítottak, abból tudnak nyugdíjba menni.

 

A fiatal generáció tagjai gyakran elhalasztják 5-10 évvel a nyugdíjas életük megteremtését célzó megtakarításokat, mert időben közelebbi célokra kell félretenniük.

 

Ilyen a lakásvásárlás, autóvásárlás, ilyen a gyermekvállalás, a házasságkötés. Manapság (és persze nincs nagy infláció a KSH egyes számításai szerint) nem olcsó célok. Gyakran hitelt is be kell vonniuk, aminek a hosszú távú törlesztése komoly forrásokat von el a további öngondoskodási lépések elől.

 

Mi lehet a jó lépés?

 

Senki sem mondja, hogy ne vegyen lakást, mert a nyugdíjára kell felkészülni. Senki sem mondja, hogy ne házasodjanak meg, és ne vállaljanak gyermeket, mert a nyugdíjra kell félretenni... ez butaság lenne.

Az megfontolandó, hogy milyen célt hogyan súlyozunk. Gyakran derül ki, hogy kisebb összeget a többi cél mellett is tudnak nyugdíjra és egészségbiztosításra fordítani a fiatalok. Ezekhez 1-2 év alatt hozzászokik a háztartásuk (beépül a rezsibe), és 10-15 év múlva, amikor túl vannak a jelzáloghitelen, jellemzően már jobban keresnek, megemelik az erre szánt összeget, de addig is komoly összeg gyűlik össze akárcsak havi 10.000 Ft ráfordítás mellett.

Továbbá az egészségbiztosítások körében ne feledjük, hogy a díj az életkortól függ. Ennyire fiatalon kis díjért komoly biztosítást tudnak vásárolni.

 

Így minden fiatal hölgyet és urat biztatok arra, hogy akár a családdal, akár egy pénzügyi tanácsadóval beszélgessen a céljairól, vezessen bevétel – kiadás kimutatást a saját háztartására vonatkozóan, és tervezze meg a nagyobb kiadásait előre.

Hozzászólok a cikkhez!