Befektetés az egészségért

Dátum: 2016. május 25.
Szerző: Hajdú Máté

Spóroljon arra az esetre, ha komoly egészségügyi gondjai lennének. Ennek a befektetési formának a neve egészségpénztár, ahol hozamot és állami támogatást is kaphat a megtakarított pénzért.

Mint minden hasonló pénzügyi befektetésnél, érdemes itt is alaposan átgondolni a döntést, ugyanis a szolgáltatók drágák, a hozam pedig alacsony. Korábbi cikkünkben beszámoltunk az egészségpénztárakat is érintő változásokról, most részletesebben bemutatjuk működésüket.

egészségpénztár-1jpg

Mi az az egészségpénztár?

Az egészségpénztárak abból a gondolatból indulnak ki, hogy addig érdemes félretenni az betegségekkel kapcsolatos kiadásokra, amíg az ember egészséges. Alapjában véve egy rendszeres megtakarításról van szó, amelynek egyenlegét magánszemélyként is gyarapíthatjuk, vagy kérhetjük munkáltatónktól a tagdíj fizetését, amely cafeteriaként kerül kifizetésre.

A félre tett pénzt egészségügyi szolgáltatásokra, például szűrővizsgálatokra, kórházi, háziorvosi ápolásra lehet elkölteni. Nagyon fontos tudni, hogy a szolgáltatások igénybevételéhez a pénztárnak és az adott egészségügyi intézménynek érvényes szerződéses viszonnyal kell rendelkeznie, kivéve, ha termékeket, például gyógyszereket, gyógyászati eszközöket veszünk. Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételen túl lehetőség van a kieső jövedelmünket is pótolni az összegyűlt pénzből. Mindehhez kapunk egy kártyát is, amellyel fizetünk az igénybe vett termékért, szolgáltatásért.

Van lehetőség kedvezményezett megjelölésére. Ez a személy bárki lehet, akár családtag is, a kedvezményezett szintén elköltheti a pénztárban összegyűlt pénzt egészségügyi kiadásokra. A befizető életvesztése esetén a pénz örökölhető.

Milyen számok érhetők el ezzel a megtakarítási formával?

Adókedvezmény:

  • A munkáltatónak azért jó, mert kedvezőbb az adózása a tagdíjfizetésnek, mintha bérként fizetné ki a pénzt. A mindenkori havi minimálbér 30%-káig vállalhatja át a tagdíjat.
  • Magánszemélyként azért jó, mert adójóváírást vehetünk rá igénybe, ez a tagdíj 20%-kának megfelelő összeg, maximum 150 ezer forint.
  • Továbbá, ha két évre lekötjük a pénzt, a 20% fölött még 10-10%-os adókedvezményt is kaphatunk. A felső határ itt is maximalizálva van.

Abban az esetben, ha a munkáltató fizeti a díjakat, adójóváírás nem jár a magánszemélynek.

A pénzünkért cserébe hozamot is kapunk. Ezt jellemzően állampapírokon, betéteken és folyószámlákon érik el a pénztárak, így nem lehet jelentős számokról beszélni, de a hozamok adómentesek.

Milyen költségekkel kell számolni?

Ugyan csábító az adókedvezmény és a hozamok, de a költségek más megtakarítási formákhoz képest kifejezetten magasak. Az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz hasonlóan az egészségpénztárak is sávos költségelvonást alkalmaznak, vagyis ahhoz arányosítják az elvont költségeket, hogy mennyit fizetünk a számlánkra, viszont ennek mértéke az előbbinél jóval komolyabb.

Az egészségpénztáraknak négy komolyabb költségeleme van:

  1. A belépéskor fizetendő, a működési tartalékba kerülő tagdíj (továbbiakban nyitási költség) ez egy fix összeg.
  2. A működési tartalékba és a likviditási tartalékba történő befizetés együtteséből létrejövő rendszeres költség, amit minden tagdíjfizetéskor levonnak. Mértékét az alapján határozzák meg a pénztárak, hogy mekkora tagdíjat fizetünk be; aránya általában annál alacsonyabb, minél magasabb tagdíjat fizetünk.
  3. A költségek levonása után képezett fedezeti tartalékból még levonják a befektetési portfóliók kezelési díját (ha van ilyen), amely - egy befektetési alap költségeihez hasonlóan - árfolyamveszteségként jelentkezik.
  4. A kártyáknak is van költsége, ez viszont mindössze pár ezer forint, amit utána évekig nem kell újra kifizetnünk. (ezzel a kártyával tudunk fizetni a szolgáltatásokért, a termékekért)

A nyitási költségek egészen széles skálán mozognak. Van, olyan pénztár hol már 1500 Ft befizetésével bekerülhetünk, a legdrágábbak pedig 4000 Ft-ba kerülnek.

Természetesen ezek a költségek eltörpülnek azok mellett, amelyeket a tagságunk során fizetünk ki a likviditási és a működési alapba, érdemesebb inkább ezeket a költségeket részletesen megvizsgálnunk.

A felmerülő fix költségeket a sávosan fizetendő működési és likviditási alapba kerülő költségek jelentik. Mivel a költségek sávosak ezért érdemes a különböző pénztárakat ez alapján összehasonlítani.

Mi történik, ha nem kapjuk meg az állami támogatást?

A konstrukciót az állami támogatás viszi a hátán, ugyanis anélkül, a magas költségek miatt igen csak mínuszos lenne a megtakarításunk. Legalábbis az első év végén biztosan, a költségek ugyanis befizetés-arányosan és nem vagyonarányosan jelentkeznek.

Ez a modell tehát arra van kihegyezve, hogy a pénztárak lenyelik az állami támogatás jelentős részét, viszont ügyfél még mindig jobban jár, mintha a malacperselyben gyűjtene az egészségügyi kiadásaira.

Természetesen nem csak a költségek alapján érdemes választani:

  • Fontos, hogy hány szerződésköteles szolgáltatást nyújtó egészségügyi intézménnyel van a pénztárnak szerződése.
  • Mennyi ideig érvényes és hány szolgáltatónál elfogadott a pénztár kártyája.
  • Milyen hozamokat ér el a befektetésre kerülő részen a pénztár.

( a portfolio.hu összeállítása alapján)

Hozzászólok a cikkhez!