Amerikai adósságplafon befektetői szemmel

Dátum: 2017. augusztus 25.
Szerző: Zahorán János pénzügyi tanácsadó

A következő hetekben a befektetői társadalmat igazi lázban fogja tartani az USA adósságplafonjának kérdése. Egy rövid cikket megér a téma, igyekszem bemutatni, hogy pontosan mi áll a háttérben.

Az USA-ban úgy működik az állam finanszírozása, hogy előre kijelölnek a GDP-hez képest egy százalékos értéket, és addig mehet el az államadósság mértéke. Az elmúlt 30 évben több mint 30 alkalommal emeltek ezen a plafonon, mivel az egyre bővülő GDP-t csak egyre bővülő államadósság mellett tudták fenntartani.

Az USA-nak szinte minden ország, és befektető szívesen ad kölcsön (azaz megveszi a különböző távú államkötvényeit, vagy magát a dollárt), mivel a világ vezető gazdasága, és erős a minősítése. Szigorúbb értelmezés szerint hisznek benne annyira, hogy kölcsönadjanak neki.

A 2007-es válság sem sokat segített a helyzeten, drámaian megemelte az adósság szintjét, hiszen a FED által kinyomtatott dollármennyiség (QE1, QE2, és QE3 programok) mind növelték az államadósság szintjét – effektív a jegybank adott pénzt, hogy vegyenek államkötvényt.

Az alábbi ábra azt mutatja, hogy alakult az államadósság szintje az elmúlt 117 évben:

az államadósság mértéke

Nagyon szemléletes, hogy Obama elnöksége idején körülbelül 9.000 milliárd usd-ről 20.000 milliárd usd-re nőtt az adósság 8 év alatt.

Akkor hogy jön ide az adósságplafon kérdése?

2015-ben Obama elnök hozott egy rendeletet, miszerint 2 évre „kikapcsolják” az adósságplafont. Ekkor volt kb. 18.000 milliárd usd a plafon értéke. Tekintettel, hogy most már több mint 20.000 milliárd usd a tényleges adósság, nagyarányú és azonnali plafonemelést kell végrehajtania az USA jelenlegi vezetésének, melynek határideje 2017.09.30.

Ha előfordulna az, hogy a szenátus nem tud megállapodni a plafon emeléséről, akkor azonnali technikai államcsőd áll be – elég paradox helyzet lenne, hogy a világ vezető gazdasága technikai államcsődben van...

Ha meg tudnak egyezni, akkor minden megy a szokott kerékvágásban, azaz a befektetők „tapsolnak”, hogy ismét kölcsön adhatnak az USA-nak, aki pedig képtelen egyáltalán visszafizetni ezt, sőt egyre inkább felhalmozza a tartozását. Ez is paradox helyzet.

Ki az USA legnagyobb hitelezője?

Kik a legnagyobb hitelezők?

Ezen az ábrán jól látszik, hogy nem Kína az. Sok tévhit van ezzel kapcsolatban, a külföldi hitelezők között valóban vezető szerepet játszik Kína, de ez az összes adósságon belül csupán 6,9 százalék adósságot tudhat magáénak. Ennek oka, hogy a válság után Kínának nagyon sok pénzre volt szüksége, és módszeresen leépítette az amerikai államadósság kitettségét.

A teljes adósság 33,5 százaléka amerikai intézmények befektetési alapok, biztosítók, bankok, hedge fundok, valamint magánszemélyek kezében van.

További 14,3 százalék adósság a társadalombiztosítási rendszer kezében van.

A FED-nek is van komoly kitettsége, hiszen 12,7 százalékot birtokol ebből a hatalmas volumenből.

Következtetések

Mivel a FED elkezdett egy kamatemelési folyamatot, ezért várható, hogy ennek a hatalmas adósságnak a kamatterhei jelentősen emelkedhetnek. Tekintve, hogy az újabb adósság bevonása (plafon emelése esetén) úgy kell ennek az országnak, mint egy „falat kenyér”, így a megnövekedett kamatterhek fizetése sem lesz egyszerű...

Mellette az is kérdés, hogy a belföldi szereplők bizalma meddig tud erős maradni? Ha azt látják, hogy bizonytalan a vezetés, és őrültségeket akar végrehajtani, akkor eladhatja a kötvényeit, és az igazán nagy problémát jelenthet egy ilyen alapokra épített gazdaságnak.

 

Hozzászólok a cikkhez!