A Tartós Befektetési Számla (TBSZ) alkonya?

Dátum: 2017. március 20.

2010-ben még sikersztoriként robbant be a Tartós Befektetési Számla (TBSZ) ötlete, 3 vagy 5 éves befektetési időszakot követően részlegesen vagy teljesen megszabadulhattunk a befektetéseken elért hozamot terhelő adóktól. Idén az eho eltörlése miatt azt gondolhatnánk, hogy vesztett vonzerejéből a TBSZ, és az elmúlt 5 év alatti hozamcsökkenés mellett kérdés, hogy megéri-e még ide tenni a pénzünket.

Nemrégiben a „Megöli a versenyt az ÁKK”  című cikkünkben arról írtunk, hogy az állampapírok annyira népszerűek hazánkban, hogy  más befektetési formákba fektetett vagyon jelentősen csökkent. A bankoknál lévő TBSZ-ek darabszáma csökken, kevesebb számlát nyitnak újonnan vagy újítanak meg, mint ahány lejár, írja a Portfólió. Cikkünkben körüljárjuk a témát.

Mi változott idén a TBSZ adózásában?

 

A befektetések hozamára vonatkozó 16%-os kamatadót még 2016-ban mérsékelték 15%-ra, idéntől pedig újdonság, hogy a kamatjövedelemre vonatkozó 6%-os ehót eltörölték. Az továbbra sem változott, hogy

  • ha 3 év letelte után nyúlunk hozzá a befektetéshez, akkor 10% kamatadót kell fizetni,
  • az 5 éves időtáv lejárta után pedig kamatadó-mentesen vehetjük fel a megtakarításon elért hozamot.
  • Eddig viszont ha valaki 3 éven belül törte fel a TBSZ-ét, a (16%-os, majd) 15%-os kamatadó mellett a 6%-os ehót is kifizethette, idéntől viszont maximum a 15%-os kamatadó az, amit idő előtti feltörés esetén levonnak a befektetések hozamából.

 

Az igazi probléma: az alacsony hozamok

 

Azt gondolhatnánk, hogy az eho eltörlésével csökken a TBSZ vonzereje, mert bár igaz, hogy három éven belüli feltörés esetén már nem 21%-os, hanem csak 15%-os adót kellene megfizetni a befektetések hozamára, a maximálisan megspórolható adó kisebb összegű.

Az adózásánál egy sokkal nagyobb probléma is van, amivel a TBSZ-konstrukciónak szembe kell néznie, és ez a már évek óta fennálló alacsony hozamkörnyezet.

Ha öt évvel ezelőtt, még 2012-ben nyitottunk egy TBSZ-t, nagy valószínűséggel magasabb befektetéseken elérhető hozamokkal találkoztunk, mint most. Ez persze nem magyar sajátosság, mindenesetre itthon az MNB 2012-ben kezdte el a kamatcsökkentési ciklusát, az akkori 7%-ról mostanra 0,9%-ra csökkent az alapkamat. Ennek hatása a bankbetétek csökkenő kamata mellett a rövidebb futamidejű befektetési termékeknél is látványos volt. Példaként ott vannak a pénzpiaci alapok, amelyekkel 2012-ben még átlagosan 5-6%-os éves hozamot is zsebre lehetett tenni, míg tavaly ugyanezek az alapok már csak 0,3% körüli teljesítményt tudtak elérni.

 

penzpiac_vs_alapkamat_20170316.png

A nulla körüli hozamkörnyezet a pénzpiaci alapokon kívül más befektetési termékek teljesítményére is kihatással volt, de a példa kedvéért maradjunk a pénzpiaci alapoknál (mivel itt látványos volt a csökkenés), és nézzük meg, hogy mekkora adót tudtunk megspórolni azzal, ha 5 évvel ezelőtt, illetve ha idéntől indítottunk egy TBSZ-t csak pénzpiaci alapokkal. A számlavezetés költségeitől a szolgáltatók eltérő díjszabása miatt most tekintsük el.

Tegyük fel, hogy 2012-ben és 2017-ben is egymillió forintot helyeztünk el TBSZ-en, amelyet teljes egészében pénzpiaci alapokba, vagy ugyanilyen hozamú egyéb befektetésbe (kivéve az eltérő adózású lakossági állampapír) helyeztük. Annak érdekében, hogy lássuk, mennyire terheli meg a befektetéseken elért hozamot az adófizetés, azt néztük meg, hogy egy 2012-ben és 2017-ben indított TBSZ-szel mennyit tudtunk/tudunk megspórolni az adón más befektetési számlákhoz képest.

Amennyiben kivárjuk az 5 éves befektetési időt, akkor a 2012-ben indított, és 2016 végén lejáró TBSZ-en több mint 122,4 ezer forintnyi kamatunk keletkezik, és miután ez adómentes, teljes egészében fel is vehetjük a számláról. Ehhez képest egy ugyanilyen időtávra, de nem TBSZ-en befektetett pénzpiaci alappal az 5. év végén már csak 95,7 ezer forintot tehetünk zsebre, tehát közel 27 ezer forintot lehetett spórolni TBSZ-szel.

Változik a helyzet, ha 2017-ben, tehát idén indítunk TBSZ-t, mivel a becsült 0,6%-os hozammal kalkulálva TBSZ-en is mindössze 30,3 ezer forintnyi kamatot tehetünk zsebre, más számlán pedig 25,8 ezer forintot, így itt a különbözet még az 5 ezer forintot sem éri el. (A számítás millió forintonként értendő.)

Jól láthatóan tehát az eho eltörlése és az alacsony hozamkörnyezet is hozzájárult ahhoz, hogy az idei TBSZ-szel nemcsak kevesebb kamatot tehetünk zsebre, hanem kisebb az ebből származó adóelőny is.

 

5_éves_tbsz_megtakarítás.png

 

Mi lesz a TBSZ-szel?

 

Azért persze nem kell egyből temetni a TBSZ-t, a nagybankok jelenleg közel 190 ezer TBSZ-számlát kezelnek, ezek többsége, közel 91%-a értékpapírszámla (ez az arány az egyes bankok szintjén is visszaköszön). Számosságában a legtöbb TBSZ nem meglepő módon az OTP-nél van, ezt követően a K&H és a CIB kezeli a legtöbb TBSZ-t a megkérdezett bankok közül.

 

TBSZ_darabszáma.png

A 190 ezer számlához képest tavaly a rendelkezésre álló információink szerint közel 17,7 ezer számla járt le, összesen 127 milliárd forintot meghaladó értékben (ez a jelenleg kezelt mintegy 900 milliárd forintnak 14%-át teszi ki). A lejáró számlák továbbvitelével együtt idén eddig több mint 7700 számlát nyitottak a banki ügyfelek, ezek döntően befektetési számlák voltak, a betéti számlák elsősorban az alacsony hozamok miatt vesztettek népszerűségükből. A tendenciából minden esetre látszik, hogy folyamatosan csökken a bankoknál lévő TBSZ-ek darabszáma, kevesebb számlát nyitnak újonnan vagy újítanak meg, mint ahány lejár. Ugyanez volt a helyzet 2015-ben is, amikor az 54 ezer lejáró számlának alig harmadát újították meg az ügyfelek. Kérdés, hogy a kamatokra vonatkozó eho eltörlése és az alacsony hozamok kettőse milyen nyomást gyakorol majd az idei évi TBSZ-piacra.

 

tbsz_vagyon.png

 

 

Hozzászólok a cikkhez!