A magyarok EU-s viszonylatban nagyon keveset költenek a nyaralásra

Dátum: 2017. augusztus 22.
Szerző: Hajdú Máté

Az EU-s országok állampolgárai közül csak a lettek, a románok és a csehek költenek kevesebbet egy átlagos nyaralásra, mint a magyarok - olvasható ki az Eurostat 2015-re vonatkozó adataiból. 

Nemrégiben a „Ha jön a kamatos kamat, megáll a tudomány” című cikkünkben arról írtunk, hogy okosnak hiszik magukat az emberek, ha pénzről van szó, aztán ha válaszolni kell néhány, pénzügyi tudást feltérképező kérdésre, kiderül, lenne még mit tanulni. Az OECD friss, G20-akra vonatkozó tanulmánya szerint sok embernél hiányoznak az alapvető pénzügyi ismeretek, a kamatos kamat kiszámítása már nehézséget okoz, a diverzifikáció megértéséről nem is beszélve. Gyaníthatóan ez Magyarországon sincs másképp. Vannak persze olyan országok, mint Franciaország vagy Norvégia, akikről a pénzügyi tudatosságot mintázták, de az olaszok már inkább elbújhatnak az eredményeikkel. Jelen cikkünkben a Portfolio és az EUSTAT nyomán arról szólunk hogy az EU-s országok állampolgárai mekkora összeget költenek nyaralásra.

 

Magyarország a 25. helyen van a 28 ország között

 

Egy átlagos luxemburgi egy átlagos nyaralásán (külföldit és belföldi egyaránt beleértve) közel 744 eurót költ, ami messze a legnagyobb összeg az egész Európai Unióban. Őket az osztrákok követik 610 euróval, majd a máltaiak 594 euróval. A sort Lettország és Románia zárja 117 euróval, majd Csehország (126 euró) és Magyarország (129 euró) következik. 

 

nyaralás_1_20170815.png

 

Pár dolgot érdemes leszögezni ezzel a statisztikával kapcsolatban:

 

  • A hétvégi kiruccanásoktól kezdve a többhetes nyaralások is beletartoznak.
  • Nem ad tájékoztatást arról, hogy külföldi vagy belföldi utazásról van szó. Ez torzítja az összképet, hiszen ha egy luxemburgi a saját országában elmegy egy hosszú hétvégére, akkor a magasabb árszínvonal miatt többet fog költeni, mintha egy magyar ember teszi ugyanezt itthon, még ha a szolgáltatás színvonala azonos is. Így tehát az elköltött pénz nem feltétlenül egyezik meg a vásárolt szolgáltatás "élményértékével".
  • Nem derül ki belőle, hogy egy ország állampolgárai közül pontosan hányan engedhetik meg maguknak a kikapcsolódást. Sajnos mi magyarok ebben nem állunk túl jól.

 

(Eurostat)

Hozzászólok a cikkhez!