Nyugdíjkonstrukciók a nagyvilágban

Dátum: 2016. december 12.
Szerző: Hajdú Máté

Mekkora a nyugdíjmegtakarításokra vonatkozó adókedvezmény?

Bár az OECD országokban még tavaly is a szolgáltatással meghatározott vállalati nyugdíjprogramokban kezelték a legtöbb nyugdíjpénzt az 13,1 ezer milliárd dollárral, a súlypont egyre inkább eltolódik a hozzájárulással meghatározott programok felé, amelyek tavaly már közel 8 ezer milliárd dollárnyi nyugdíjvagyont forgattak. Az OECD legfrissebb tanulmánya a világ nyugdíjrendszerei előtt álló legnagyobb kihívásokkal foglalkozik, emellett kitér arra is, hogy az egyes országok mekkora adókedvezményekkel ösztönzik a nyugdíjmegtakarításokat.

Négyféle nyugdíjkonstrukció létezik a világon

  • Hozzájárulással meghatározott nyugdíjprogramok
  • Szolgáltatással meghatározott nyugdíjprogramok
  • Önkéntes nyugdíjprogramok
  • Felosztó-kirovó nyugdíjrendszer

A hozzájárulással meghatározott nyugdíjprogramok (defined contribution) a befizetések mértékét rögzítik, többnyire a jövedelem egy bizonyos mértékében határozzák meg. Itt a végső kifizetés mértéke legalább annyira függ attól is, hogy mekkora hozamot értek el a befektetésen.

Ezzel szemben a szolgáltatással meghatározott programoknál (defined benefit) a kifizetés mértéke van rögzítve, a jövedelemre és a munkában töltött évek számára is építő képlettel.

Leegyszerűsítve tehát előbbinél a járulékfizetés, utóbbinál pedig a járadékfizetés mértéke a rögzített.

A magánnyugdíjpénztári rendszer hasonló a DC programokhoz, itt sem lehetünk biztosak abban hogy befizetéseink mekkora nyugdíjat eredményeznek majd, és a befizetések nagysága is tőlünk függ.

A felosztó-kirovó rendszereknél nem képeznek pénzügyi tartalékot a jövő nyugdíjkifizetéseire, hanem az aktuális befizetéseket fordítják az aktuális kifizetésekre. Az többlet nem igen fordul elő, a hiányokat a költségvetés pótolja. Ilyen az állami nyugdíjrendszer Magyarországon. Komoly hátránya a rendszernek hogy a jelen demográfiai deficit súlyosan érinti a jövő nemzedékeit, viszont óriási előnye, hogy sokkal kevésbé érintik a pénzpiaci anomáliák, mint egy tőzsdei krízis, vagy az alacsony kamatkörnyezet Mivel a felosztó-kirovó rendszerben a pézpiacokon nem kezelnek vagyont, ezzel a szisztémával a cikkünkben a továbbiakban nem foglalkozunk.

Meg kell jegyezni, hogy a 2008-as pénzügyi válság bennünket érintő negatív következményeit ellensúlyozandó, az akkori magyar DC nyugdíjprogram vagyonát (a nyugdíjrendszer „második pillérét”) államosították, azaz a vagyon beolvadt a költségvetésbe.

Melyek a DB programok kockázatai?

A DB programoknál két fő kockázati tényező különböztethető meg:

  • Nő a szolgáltatás ideje (a várható élettartam növekszik)
  • A vagyon mértéke a pénzpiacok állapotától függ (Jeleleg az alcsony hozamkörnyezet okoz rendkívül súlyos gondokat).

Emiatt a DB-programok népszerűsége folyamatosan csökken, viszont 2000 óta egyre emelkedik a DC-programokban kezelt vagyon és az itteni taglétszám is.

A szolgáltatással meghatározott vállalati programok (defined benefit, DB) tavaly az OECD országok nyugdíjrendszerének egy meghatározó részét tették ki, főként a kezelt vagyon tekintetében. A DB típusú nyugdíjprogramok a tagországok többségében megtalálhatóak, de a kelet-közép-európai térségben, mint a cseheknél, a szlovákoknál, a szlovénoknál vagy a magyaroknál, nincs szolgáltatással meghatározott munkáltatói nyugdíjprogram.

A vállalati/munkáltatói DB programokban kezelt vagyon meghaladta a hozzájárulással meghatározott (defined contribution, DC) vállalati nyugdíjprogramok vagyonát 2015-ben, előbbiben 13,1 ezer milliárd dollárnyi, utóbbiban pedig 7,9 ezer milliárd dollárnyi nyugdíjvagyont kezelnek.

Amennyiben a DC programokban kezelt vagyonhoz hozzávesszük az önkéntes nyugdíjprogramokban lévő eszközállományt is, akkor ez már jóval meghaladja a DB programokban kezelt állományt a legtöbb tagországban.

nyugdijvagyon_programok_szerint.png

Az OECD elemzése rámutat arra, hogy a 2008-as válság idején a DB nyugdíjprogramokat finanszírozó munkáltatóknak jelentős összegeket kellett bepótolniuk az alapokba, hogy ezzel kompenzálják a válság, és ennek hatására a csökkenő eszközárak okozta finanszírozási szükségletet.

Éppen a fenti kockázatok csökkentése érdekében egyre több munkáltató kínál ma DC programokat a dolgozóknak.

Az nyugdíjmegtakarításokra vonatkozó kedvezmény országonként jelentősen eltér

Az OECD megállapításai szerint a tagországokban működő, a nyugdíj-megtakarítási termékekre vonatkozó adózási kedvezmények vonzóbbá teszik ezeket a lehetőségeket más megtakarítási termékekhez képest. A fontosabb megállapítások:

  • Egy általános megtakarítási számlához képest kevesebb lehet az adófizetési kötelezettség akkor, ha az emberek nyugdíj-megtakarítási terméket választanak.
  • Azokban az országokban, ahol az adókedvezmények levonása a jövedelemhez kötött, magasabb jövedelemmel nagyobb adómegtakarítás érhető el.
  • A kamatos kamat miatt az összesített adóelőnyök a befizetési időszak hosszával párhuzamosan növekednek. Ugyanakkor a magasabb jövedelemkategóriába tartozóknál a magasabb nyugdíjhozzájárulással csökkenhet az adóelőny, ha olyan adórendszerben adóznak, ahol limitet szabnak az adóvisszatérítés mértékére, miután ők várhatóan hamarabb érik el ezt a korlátot.

A felmérés szerint az, hogy összességében a nyugdíjmegtakarítási termékek adózási szempontból előnyt éveznek más, egyéb értékpapírszámlákon elhelyezett megtakarításokhoz képest, annak köszönhető, hogy a legtöbb országban a nyugdíjcélú megtakarításokat adókedvezményekkel próbálják csábítóvá tenni. Az adóelőny mértéke azonban az adórendszer és a jövedelem eltérő adózási módja miatt eltér az egyes országokban Az OECD az alábbi táblázatban összeszedte, hogy tagországonként milyen előnyökkel jár valakinek nyugdíjcélú megtakarításba fektetnie, ami három területen jelenik meg.

  • a befizetéseken elérhető adóelőny,
  • a hozamokon elérhető adóelőny
  • a pénzkivonási adóelőny

Látható a táblázatból, hogy összességében minden vizsgált tagországban pozitív hozadéka van az adóelőnyöknek, Ausztriát és Norvégiát kivéve. Előbbinél a nyugdíjbiztosítások esetén a befizetésekre nem lehet adóvisszatérítést kérni, sőt, 4%-os extra biztosítási adó terheli az egyéni befizetéseket. Utóbbi esetben bár részlegesen vissza lehet igényelni az adót az önkéntes pénztári befizetések után, a tőkekivonásokat terhelő adókat ez az engedmény nem tudja kompenzálni.

Magyarországon a számítások szerint a nyugdíjbefizetések jelenértékét nézve nagyjából 40-46%-os összesített adóelőnyt is el lehet érni önkéntes pénztárakkal és egyéb nyugdíj-megtakarítási lehetőségekkel egyéb befektetésekhez képest.

adóelőnyök.jpg

(Portfólió nyomán)

Hozzászólok a cikkhez!