Mit tegyek, hogy gazdag nyugdíjas legyek? II. rész: Akkor most mibe fektessek?

Dátum: 2016. december 14.
Szerző: Hajdú Máté

Cikkünk első részében a TKM modellt alapulvéve összehasonlítottuk a NYESZ-t, az önkéntes nyugdíjpénztárakat, és a nyugdíjbizositásokat, hogy azonos hozamokat feltételezve, a költségek levonása után, mennyi pénz lesz a számlánkon.

Cikkünk második részében arról írunk hogy hol érhetők el menedzselt portfóliók, az adózásról és az idő előtti pénzkivétel költségeiről szólunk, majd az egyes termékek előnyeit és hátrányait vesszük szemügyre.

Mibe fektessek? Kezelik a pénzem?

  • Önkéntes nyugdíjpénztártagként jellemzően menedzselt portfóliók közül,
  • nyugdíjbiztosítási kötvényesként menedzselt és passzív eszközalapok közül (illetve az egyre népszerűbb céldátum alapok közül),
  • NYESZ-számlatulajdonosként pedig az Európai Gazdasági Térségben (EGT) elérhető menedzselt és passzív befektetési alapok, részvények, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és más befektetési lehetőségek közül válogathatunk.

Gyakran hallani azt a véleményt, hogy a NYESZ különös szakértelmet igényel, hiszen a befektetési döntéseket magunknak kell meghatároznunk, ez azonban nem teljesen igaz, mert:

  • a másik két megtakarítási lehetőség esetén is nekünk kell eldöntenünk, hogy mekkora kockázatot vállalunk, illetve milyen portfólióba helyezzük el a vagyonunkat (önkéntes pénztárak esetén persze van, ahol mindössze egy portfólió érhető csak el),
  • nemcsak önkéntes pénztárak és nyugdíjbiztosítások esetén érhetünk el menedzselt alapokat, hanem NYESZ-nél is vehetünk aktívan kezelt alapokat,
  • NYESZ ügyfélként is kérhetünk tanácsadást a banktól, ahol a számlát vezetjük, erre valók akár a fiókok, akár pedig az ügyfélszolgálat.

Érthető persze, hogy sokan inkább bíznak az ismerős biztosítási kapcsolattartóban, mint jószerint ismeretlen  banki tanácsadókban, bár hatékonyan működő felelősségi rendszert hosszú távon (nem csak a jutalék-visszaírás 2-3 éves időszaka alatt) nem sok biztosító épített ki a tanácsadóinak.

Önkéntes nyugdíjpénztár esetén a választás egyszerű, mert kevesebb tájékoztatót kell átolvasnunk ahhoz, hogy megtaláljunk egy menedzselt befektetést, viszont NYESZ számla esetében is bízhatjuk profi vagyonkezelőre a pénzünket.

Összességében tehát kis utánajárással, a NYESZ választása esetén olcsóbban is juthatunk menedzselt alaphoz, mint a másik két terméknél.

Adózás

Ha a nyugdíjazásig tartjuk a terméket, a befektetett tőke és az elért hozam adómentes (kivéve NYESZ esetén a részvények osztalékjövedelme - ezután ugyanis 15 százalék szja-t kell kifizetnünk), ezért mindenképpen érdemes az első tíz évben nem hozzányúlni a befektetett pénzünkhöz.

Ha mégis hozzá kell nyúlnunk, így adózunk:

 

nyugdijtermekek_adozasa_20161212.png

 

Jövőre várhatóan az egyéb jövedelemként adózandó tőke, vagy hozam után fizetendő eho 22 százalékra fog csökkenni.

Fontos megjegyezni azt is, hogy a visszaváltásnak is lehetnek költségei:

  • NYESZ esetén ez rendkívül változó, díjmentes is lehet, de akár 5% is attól függően, hogy mibe fektettünk,
  • önkéntes nyugdíjpénztárak esetén jellemzően pár száz - pár ezer forint,
  • nyugdíjbiztosítás esetén pedig jellemzően pár ezer forint, vagy 1-2 havi díj, viszont itt érdemes megemlíteni a visszavásárlási táblázatot is, amely látszólag levonja a kezdeti költségeknek a visszaváltásig még nem érvényesített részét (ami egy éve futó szerződés esetén akár teljes tőkevesztést is jelenthet). A valóságban viszont ezt a költséget a biztosítók már akkor elvonják, amikor a rendszeres díj beérkezik, és ezután fiktív egységeket mutatnak ki, azaz a visszavásárlásnak nem sok köze van a kezdeti egységek elvonásához.

 

Mi a helyzet akkor, ha idő előtt szükségünk van a pénzre?

Érdemes egy példán keresztül illusztrálni, hogy alakul a különféle termékek egyenlege feltöréskor.
  • rövid távú megszüntetés esetén egyértelműen a nyugdíjbiztosítás a legrosszabb megoldás, hiszen nem tudja a termék hatékonyan kitermelni a tetemes kezdeti költséget. Viszont az adózás kifejezetten kedvező 10 év után, ezután már csak az állami támogatást és büntetőkamatokat kell kifizetnünk, kamatadót és ehót nem.
  • Az önkéntes nyugdíjpénztár hároméves adómentes hozamfelvételi lehetősége hatalmas előnyt jelenhet, ha megszorulunk.
  • A tőkénket NYESZ feltörése esetén csak rövid távon bukhatjuk el, adózni itt ugyanis csak a hozam után kell (kivéve az osztalékjövedelmet, ennek ugyanis 15 százalékos szja-vonzata van), az állami támogatás 120 százalékos visszafizetésén felül.
  • Nem érdemes olyan pénzt befektetni nyugdíjcélú megtakarításba, amelyre bármikor szükségünk lehet.

 

Miért az egyik, vagy miért másik? Előnyök és hátrányok

Mindhárom terméktípusnak megvannak az előnyei, amelyek miatt egyiket, vagy másikat érdemes választani. Minden esetben veszteséget szenvedünk, ha nyugdíjazás előtt szükség lenne a pénzünkre

NYESZ 

A modell működését az ábra jól szemlélteti.

Ez lesz a pénzével a NYESZ Számlán

 

A NYESZ megtakarítási forme előnye, hogy:

  • itt a legszélesebb a befektetési eszközök választéka,
  • ha jól használjuk, ez a legolcsóbb megtakarítási forma,
  • ha rövid távon fel kell törnünk a számlát, itt a legalacsonyabb a veszteség.

hátránya, hogy:

  • a széles választék az alacsonyabb pénzügyi tudással rendelkező ügyfelek számára zavarba ejtő lehet
  • a 20 százalékos adójóváírás maximális mértéke itt a legalacsonyabb (100 ezer forint, a 2020 előtt nyugdíjba vonulók esetében 130 ezer).

Önkéntes nyugdíjpénztár

előnye, hogy:

  • itt a legnagyobb az adójóváírás maximuma (150 ezer forint az egészség és önsegélyező pénztárak után igénybe vett adójóváírással együtt),
  • ez a legkényelmesebb megtakarítási forma,
  • tíz év eltelte után hozzáférhetünk a hozamhoz, persze ilyenkor az időskori önmagunktól vonjuk el ezt a pénzt.
  • a munkáltató befizetése is gyarapíthatja a félrerakott vagyont (bár jövőre várhatóan ennek 43-66 százalékos adóvonzata lesz).

hátránya, hogy:

  • ha megszorulunk, tíz éven belül nem férhetünk hozzá a pénzünkhöz, maximum tagi kölcsön formájában, ami plusz költségeket jelenthet,
  • ez a legkevésbé transzparens termék, fogalmunk sincs legtöbbször, hogy pontosan miben van a pénzünk, mennyit ér, vagy mekkora a pontos költség, amit vagyonkezelésért felszámítanak.

Nyugdíjbiztosítás

előnye, hogy:

  • a tanácsadó, biztosító noszogat, hogy fizessük a megtakarításunkat rendszeresen,
  • számos olyan plusz extrát tudunk venni, mint a kockázati kiegészítők (ami a munkaképesség csökkenésére; rokkantságra, tartós betegségre nyújthat fedezetet), a haláleseti alapbiztosítás, a díjátvállalás, árfolyamfigyelés, ráadásul sok esetben díjmentesen tudunk portfóliót módosítani.

hátránya, pedig:

  • ez lehet a legdrágább termék, ha nem jól választunk, vagy ha a futamidő alatt nem fizetjük rendszeresen, sokat veszíthetünk. Ha az első 1-2 év után mondjuk fel, akár a teljes tőkénket elbukhatjuk (jövőre az etikus életbiztosítási koncepció ezt a hátrányt mérsékelni fogja).
  • nyugdíjazás után pedig ki kell vennünk a pénzt.
Annak aki megteheti, érdemes mindhárom, vagy legalább két terméket igénybe venni, mert az adójóváírás maximuma évi 280 ezer forint, ehhez viszont nagyon komoly összeget, évi 1 millió 400 ezer forintot kell megtakarítani.

A Cikkben szereplő számításoknál az állami támogatásból is vonnak költséget, a valóságban azonban ezt a szolgáltatók nem szokták megtenni és adózni sem kell utána.

(Portfólio nyomán)

Hozzászólok a cikkhez!