Mit tegyek, hogy gazdag nyugdíjas legyek? I. rész Mennyi az annyi?

Dátum: 2016. december 13.
Szerző: Hajdú Máté

Sajnálatos módon a TKM csupán a megtakarítási célú életbiztosítások esetén érhető el. Alkalmazzuk a TKM számítási modellt az összehasonlíthatóság érdekében az önkéntes nyugdíjpénztár és a NYESZ esetében is.

Minden nyugdíjcélú megtakarítási terméknek megvan az előnye a többihez képest, a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) a legolcsóbb megtakarítási forma, az önkéntes nyugdíjpénztár a legkényelmesebb, a nyugdíjbiztosítás pedig a legtöbb extrát adó szolgáltatás lehet. Ezt elég könnyű belátni, de objektív költségmutatók nélkül azonban még mindig nehéz megtalálni a számunkra optimális megoldást. Kétrészes cikksorozatunkkal ebben próbálunk segíteni.

Miért nehéz az objektív összehasonlítás?

Egyelőre mindössze egy olyan mutató van Magyarországon, amely egy megtakarítási termék összes költségét - beleértve a tranzakciós költségeket és a mögöttes költségeket is - egy számban fejezi ki, és ez csupán a megtakarítási célú életbiztosítások esetén érhető el: Teljes Költségmutató (TKM).

Sajnálatos módon ilyen objektív mutató azonban más megtakarítási termékek esetén nem létezik, ezért tévedhetünk nagyot, ha például egy nyugdíjbiztosítást, egy önkéntes nyugdíjpénztárt és egy nyugdíj-előtakarékossági számlát (NYESZ) szeretnénk összehasonlítani. A hiba forrása az, hogy a mögöttes befektetések költségét az utóbbi két esetben nem veszik bele az összehasonlításba.


Ez az oka, hogy egyes interneten fellelhető összehasonlítások akár több millió forintos különbséget is kihozhatnak a különféle termékek lejárati értékei közt (jellemzően a nyugdíjbiztosítás kárára), holott a különbség nem hibásan ilyen nagy (és jövőre várhatóan még inkább mérséklődni fog a TKM-ajánlás élesedésével).

Akkor hogyan kell korrekten elvégezni az összehasonlítást?

Alkalmaztuk a TKM modellt (35 éves férfi, aki rendszeresen évi 210 ezer forintot takarít meg, stb.) a másik két nyugdíjcélú megtakarítási termékek estében is, és így számoltuk ki, hogy mennyit ér húsz év gyűjtögetés után a megtakarítás. Húsz év után még csak 55 éves lesz az ügyfél, de mivel a biztosítások TKM-értéke erre az időszakra van leghosszabban kiszámolva, ezért az összehasonlíthatóság érdekében fel kellett tételeznünk, hogy ekkor nyugdíjba is megy az illető.

Az összehasonlításban

  • a nyolc nagybankból hét NYESZ-számlája szerepel (a Raiffeisennél ugyanis nincs ilyen termék),
  • a nyolc legnagyobb nyugdíjbiztosító összes unit-linked és vegyes nyugdíjbiztosításának TKM-értékét,
  • illetve a nyolc legnagyobb taglétszámú önkéntes nyugdíjpénztár összes elérhető portfólióját

vetettük össze. Mindegyik megtakarítási típus esetén az átlagos költségterheléssel számoltunk.

három_nyugdij_20év1.png

Mint az ábrán látszik, 20 év után

  • NYESZ-szel 6,82 milliót,
  • önkéntes nyugdíjpénztárral 6,58 milliót,
  • nyugdíjbiztosítással pedig 6,33 milliót tudunk összerakni,


ha rendszeresen, minden évben hiba nélkül befizetjük a 210 ezer forintunkat (vagyis összesen 4,2 millió forintot), megtakarításunk pedig bruttó 5 százalékos hozamot ér el évente.

Rövidtávon mekkorák a különbségek?

Rövidebb időtávon a NYESZ és az önkéntes nyugdíjpénztár előnye jelentősebb, mivel a nyugdíjbiztosítások kezdeti, akár közel másfél kétéves díjnak megfelelő költségelvonása jelentős terhelést jelent, viszont a nyugdíjbiztosítások felzárkóznak az idő múlásával egyrészt a bónuszok, másrészt pedig a jellemzően kedvezőbb befektetési költségek miatt:

három_nyugdij_20év.png

Az ábrán egy átlaghoz közeli TKM-mel működő konkrét biztosítás szerepel, a kezdeti, jellemzően fiktív egységeket átváltottuk egyösszegű levonássá, ahogy ez valójában is történik.

Persze a valóságban jelentős eltérések mutatkozhatnak annak függvényében, hogy milyen terméket és terméken belül milyen típusú befektetést választunk, hiszen egy egyszerűbb, kockázatkerülő alapnak nemcsak a kezelési költsége alacsonyabb, hanem jellemzően (NYESZ esetén legalábbis) a tranzakciós díjak is kedvezőbbek.

Hasonlítsuk össze az olcsó termékeket!

Ha kifejezetten a költségeken akarunk spórolni és az összes szolgáltató legolcsóbb termékének legolcsóbb befektetését vesszük meg, a NYESZ nagyon elhúz versenytársai előtt.

olcsó_egyenleg_20év.png

A nyugdíjbiztosítások azért kerülnek az önkéntes nyugdíjpénztárak elé ebben az összehasonlításban, mert ezeknél a termékeknél:

  • egyrészt hatalmas különbség van az olcsóbb és drágább eszközalapok költségei között,
  • másrészt pedig a piacon elérhető termékek költségei között is jelentős a különbség: van olyan nyugdíjbiztosítás, amely húszéves időtávon egy egyszerűbb eszközalapra 1 százalék alatti teljes költséget számol fel, míg olyan termék is van, ahol 5 százalék feletti a teljes költség.

Önkéntes pénztárak esetén viszont jóval mérsékeltebb a termékek és a befektetési portfóliók közti költségkülönbség (a mögöttes vagyonkezelési költség pedig szinte mindig 1 százalék alatti, ugyanis a törvény 0,8 százalékban maximálja a teljes kezelt nyugdíjportfólió kezelési költségét, a működési/likviditási költség együttese viszont a befizetésekre terhelt több százalékos költség is lehet).

Nézzük meg a drágább termékeket is!

Mindez azt jelenti, hogy ha összetettebb, drágább befektetési eszközt veszünk, a rangsor gyakorlatilag megfordul:

drága_egyenleg_20év.png

A NYESZ azért kerül a rangsor legvégére, mert nemcsak a komplexebb (jellemzően ingatlan-)alapok kezelési költsége magas (akár 3-5%, ha a TER-t vesszük alapul), hanem a tranzakciós költségek is jelentősek lehetnek (akár 5%).

Természetesen érdemes megjegyezni, hogy a NYESZ-nél jellemzően a legszélesebb a befektetési eszközök választéka is (amivel alapkínálatban egy korszerűbb nyugdíjbiztosítás is konkurálhat), ezért kevésbé reális az, hogy valaki pont a legdrágább eszközt választja ki az összes közül.

Nagyobb befizetés - kisebb százalékos költség

Végül érdemes megjegyezni, hogy nagyobb befizetések esetén nőne az önkéntes nyugdíjpénztárak előnye, ezt azonban túl körülményes lenne összehasonlítani más termékekkel, hiszen a TKM-et minden rendszeres díjas biztosítás esetében 210 ezer forinttal számolta ki a MABISZ és az MNB.

Befizetésarányos_költség.png

Hasonló összehasonlítások esetén olvasni lehet azt az állítást, hogy nagyon hosszú, 30-40 éves időtávon a nyugdíjbiztosítások veszik át a vezető szerepet. Ez azért nem feltétlen igaz, mert hosszú távon mindhárom esetben a folyó költségek képezik majd a legnagyobb nominális költségelvonást, ezeknek, illetve a befektetési költségeknek pontos mértéke viszont nagyban függ attól, hogy mekkora összeget, milyen befektetési alapba, eszközalapba, portfólióba rak az ügyfél. Előbbi különösen az önkéntes nyugdíjpénztárak esetén, utóbbi pedig a NYESZ és a nyugdíjbiztosítás esetén lehet nagyon fontos.

Jövőre változások lesznek

Jövőre egyébként jelentősen átalakulnak a megtakarítási célú életbiztosítások az MNB etikus életbiztosítási koncepciója miatt. Bár a költségek csökkentése elsősorban a nem-nyugdíjcélú termékeket fogja érinteni, többek közt a nyugdíjbiztosítások költséglevonási módszerei (vagyis például az, hogy a beérkező első éves díj 20 százalékát, a második éves díj 50 százalékát és a harmadik éves díj és efölötti rendszeres díjak 80 százalékát kötelező lesz befektetni) is változni fog.

 (Portfólio nyomán)

 

Hozzászólok a cikkhez!