Miért van szükség a nyugdíjasokra?

Dátum: 2017. március 09.
Szerző: Hajdú Máté

2010-2015 között 478 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. Ez igen jó hír annak akinek évekig nem volt munkája, de már számos területen égető a munkaerőhiány. Ugyanakkor megnőtt a közfoglalkozottak, közmunkások száma. A nyugdíjasok munkába állása enyhíthet a problémán.

 

És tényleg, vajon miért van szükség a nyugdíjasokra?

 

A kérdés jogos, hiszen mindannyian emlékszünk, hogy milyen nagy port kavart, amikor jogszabállyal kényszerítették nyugdíjba az embereket (pedagógusok, bírók). A helyzet azóta elég sokat változott, nézzük meg, hogy hogyan is:

2010-2015 között 478 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, miközben a gazdaságilag inaktívak csoportja 441 ezerrel csökkent. Ez a 13%-os emelkedést illetve 13%-os csökkenés jelent. Tovább árnyalja a képet, hogy 2012 és 2016 között 14%-kal nőtt a köztisztviselők és közalkalmazottak száma (853,6 ezer főről 973,3 ezer főre), valamint megjelent 180 ezer, szinte semmi hasznot sem hajtó, cserébe igen drágán üzemelő közfoglalkoztatott is a rendszerben.

Nem tagadható hogy sok ember számára az életben maradást jelenti a közfoglalkoztatás, akiknek képzetlenségük vagy egyéb okok miatt szinte lehetetlen elhelyezkedniük a munkaerőpiacon.

Ha összeadjuk a közmunkások számát, a köztisztviselők és közalkamazottak számának növekedésével, akkor kiderül, 2012 óta több, mint 35%-kal nőtt az adófizetők által fizetett munkavállalók száma – és akkor még nem beszéltünk az egyre szaporodó és nyereségességben nem mindig élen járó állami vállalatokról, amelyek alkalmazottjainak bére szintén a költségvetést terheli, bár ez utóbbi esetben ezt kiadást a bevételek ellensúlyozzák.

Nyilván nem egészséges az állami kiadások ilyen szintű növelése. A kérdés nem egyszerűsíthető odáig hogy akkor eresszük szélnek ezeket az embereket, de mostanában sok helyről hallani, hogy égető a munkaerőhiány. Két ilyen területről adunk hírt:

 

Nagyítóval kell keresni itthon a kéményseprőket, jönnek a közmunkás-szakemberek

 

Megyénként 40-50 új szakembert kell kiképezni, akkora munkaerőhiány van a kéményellenőrzés területén. Az átképzendők három hónapos gyorstalpalón sajátítják el az ismereteket, ami nem kevés pénzébe kerül az adófizetőknek. Az új kéményseprők az év közepétől munkába is állhatnak.

Szinte bizonyos, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) kéményseprői egyes területeken nem voltak képesek december végéig elvégezni az alapvető szolgáltatásokat, a tüzelő-fűtő berendezések menetrend szerinti ellenőrzését, tisztítását, valamint kötelező felülvizsgálatát – írja a Magyar Nemzet.

Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke elmondta, hogy ez annak a következménye, hogy a kéményseprési ágazatban óriási a szakemberhiány. Főként abban a 17 megyében, illetve azon a 2499 településen, ahol tavaly júliusban az OKF vette át a kéményellenőrzési feladatokat. Ezt a szervezet úgy próbálja csillapítani, hogy közmunkásokból képez ki kéményseprőket, három hónapos gyorstalpalón.

Számítások szerint a megyénként 40-50 új szakember kitaníttatása összesen 850 millió forint kiadással járhat, amit a költségvetésből fedeznek, másképpen fogalmazva az összeget az adófizetők állják.

 

A béremelés ellenére sem enyhült a vészhelyzet a boltokban

 

Nagyjából zéró hatással járt a fizetésemelés a munkaerőhiányra, nem lett több dolgozó a boltokban, hiába emelték az eladók bérét 9 százalékkal és hiába nyúlt meg a nyitvatartási idő a vasárnappal. A kereskedelemben a munkaerőhiány öt év alatt közel az ötszörösére ugrott.

 

shop.jpg

 

Nagyon úgy fest, hogy hiába emeltek béreket a kereskedelemben, az égvilágon semmit sem enyhült a munkaerőhiány. A legfontosabb foglalkoztatási mutató szerint fikarcnyit sem nőtt ugyanis a létszám 2016-ban az előző esztendőhöz, miközben a betöltetlen álláshelyek száma szépen gyarapodott. A vasárnapi nyitás is nagyobb létszámot igényelt volna, de az ágazat egészének szintjén ennek sincs nyoma, írja a HVG.

Igaz, tavaly az első félévben több mint kétezer bolt végleg bezárt, de ezek kisboltok voltak, így nem sok lendületet kaphatott innen a létszám. A négy főnél nagyobb boltokban csekély, 3 százalék alatti mértékben emelkedett a létszám 2016-ban. A fizikai dolgozóknál rosszabb a helyzet, mivel ott a növekedési ütem a 2 százalékhoz esik közelebb.

A múlt évben a bolti fizikai dolgozók (eladók, pénztárosok, árufeltöltők) havi bruttó átlagkeresete éves szinten 161 ezer forint volt, a 2015 évi 148 ezer forinttal szemben. Ez 9 százalékos emelkedés, éppen kétszerese a kiskereskedelmi forgalom növekedési ütemének ugyanebben az időszakban.

Többet mutat azonban az, hogy 2016 utolsó negyedévében már 172 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset, az év eleji 154 ezer forinttal szemben, tehát év közben folyamatos volt a bérek emelése.

Idén a minimálbérek kötelező – nem is akármilyen mértékű – emelése minden bizonnyal megdobja a béreket, de az árakat is, és minden bizonnyal lesznek boltbezárások is.

A munkaerőhiány talán kevésbé lesz feszítő erejű, de még jó darabig kínozni fogja a boltokat. Ausztriában, Németországban három-négyszeres bért is fizetnek az eladóknak. Persze, nem akar mindenki ajtóstól rohanni a határnak, de további béremelés nélkül nehéz túlélni a munkaerőhiányt. Még jó néhány esztendeig.

 

Furcsának látszik, de a részmunkaidősök száma csökkent legjobban

 

Első ránézésre furcsa módon a részmunkaidős eladók, pénztárosok, árufeltöltők száma csökkent az elmúlt időszakban, pedig a nagyáruházak keresik őket. Feltehetően a közepes és kisebb boltokban az alkalmazottaknak állt a zászló és kevesebb pénzért bizonyára nem szívesen részmunkaidőztek, ráadásul megtehették, hogy a munkaerőhiány közepette többet alkudozzanak a foglalkoztatásukról. A legtöbb bért fizető diszkontok azért még arra is ügyelnek, hogy náluk hat óra alatt is sokat lehessen keresni.

 

Szavazás

Személy szerint Ön tapasztalt munkaerőhiányból fakadó problémákat?

Hozzászólok a cikkhez!