Meg kell reformálni a nyugdíjrendszert. Íme, egy reform javaslat.

Dátum: 2016. szeptember 27.
Szerző: Hajdú Máté

Már mindannyian tudjuk, hogy a nyugdíjrendszert hosszabb távon nem lehet fenntartani, ezért reformokra van szükség. Egy friss kutatás javaslatokkal áll elő a helyzet javítására.

A nyugdíjrendszer átalakítása igencsak égető probléma, ha nem lesz változás akár már 50-60 év múlva is súlyos helyzetek alakulhatnak ki a nyugdíj ellátásban. Hallani olyan félelmekről is, hogy az emberek pár év múlva egyszerűen nem kapnak majd nyugdíjat, de ez azért erős túlzás. A kérdés sokkal inkább az, hogy az idősek mennyi pénzből élnek majd meg aktív koruk után, és mindez mekkora terhet ró a kereső emberekre.

nyugdíjreform-1.jpg

Azt tudjuk, hogy társadalmunk öregszik. Nézzük meg ezt számokban is!

A jelenlegi helyzet a demográfiai változások miatt alakult ki, ezért válik a rendszer hosszú távon fenntarthatatlanná. 2015-ben hazánk a GDP 10%-át nyugdíjkiadásokra költötte, ami nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően magas arány. Az OECD országok átlagosan 7,9%-ot költenek nyugdíjcélú kiadásokra.

Ezt olvasta már?
"Félelmetes és szürreális", "egzisztenciális probléma", "vészhelyzet", - ilyen szavak repkednek, ha a globális nyugdíjhelyzetről van szó. Ez már jóval több, mint demográfiai válság.

A problémák már most kézzelfoghatóak

Ha szembeállítjuk az átlagos kereset alapján a Társadalombiztosítási Alapba befizetett összeget az átlagos nyugdíjjal, akkor a nyugdíjhiány havi szinten több mint 40 000 Ft/ Fő.

Ott ahol már végrehajtottak nyugdíjreformot, ott kettő – vagy többpilléres nyugdíjrendszerre álltak át.

A Szent István Egyetem kutatói készítettek egy tanulmányt a nyugdíjpolitika kihívásairól, amelyben több ország nyugdíjrendszerét elemezték, - írta a Pénzcentrum.

Hogyan néz ki a német modell?

A németeknél a jelenlegi korhatár 65 év és két hónap a nyugdíjkorhatár. Mint azt már korábban megírtuk, azt tervezik, hogy a következő 20 évben ezt fokozatosan 67 év fölé emelik, és minimum 5 év járulékbefizetés után jár nyugdíj ellátás. Az állami rendszer, egypilléres, és kereset alapú, folyófinanszírozású.

A német nyugdíjrendszer pontozásos számítású. Ez azt jelenti, hogy a hozzájárulás mértéke attól függ, hogy mennyit keres a dolgozó. Ha valaki nyugdíjba vonul, akkor visszamenőleg kiszámolják minden évre vonatkozóan a pontjait, és összesítik azokat. Majd az összesített pontszámokat megszorozzák az aktuális nyugdíj-pontértéknek megfelelően, ami 2014-ben 337,68 euró volt. Az érték évente igazodik a GDP-hez.

Nyugdíj-előtakarékosságra ott is van lehetőség önkéntes nyugdíjpénztár formájában, és ezt ott is támogatja az állam.

A lengyeleknél két pillér van

A kereset 16,6%-ka egy fiktív számlára megy, ezen felül pedig 2,9% járulékként egy másik alszámlán landol a társadalombiztosítási rendszer keretein belül, mindez tőkefedezeti elven működik.

Ennek megfelelően mindenkinek van személyre szabott alszámlája, ahová a kereset 2,9%-a kerül, és a befizető döntheti el, hogy ezt az összeget milyen kockázatú befektetésbe helyezi. Abban az esetben, ha a két pillérből nem jön ki a meghatározott minimum nyugdíj, mert mondjuk a befektetés nem hozta a kívánt hozamot, akkor az állam kipótolja a hiányzó összeget. A lengyeleknél 21 év járulékfizetés után jár a nyugdíj.

Így csinálják a svédek

A svédek folyófinanszírozással működtetik nyugdíjrendszerüket, egy felosztó-kirovó, és egy hozzájárulással meghatározott szisztéma szerint.

Nyugdíjjárulék gyanánt minden biztosított a bére 7%-át, a munkáltatója pedig 10,21%-át, fizeti. Így ketten összesen a bruttó bér 17,21%-át fizetik.

Az egyéni nyugdíjjárulékkal csökkentett bérhez viszonyítva ez 18,5%-os nyugdíjjárulékot jelent. Ebből 16% az egyéni számlákon jelenik meg és négy állami nyugdíjalap között egyenlő arányban oszlik meg. A fennmaradó 2,5% pedig az egyén fekteti be egy szabadon választott alapba. Így válik a svéd nyugdíjrendszer tulajdonképpen önfenntartóvá.

Vonjuk le a tanulságokat, és összegezzünk

A fenti modellekből látszik, hogy mindenhol több pilléres nyugdíjrendszert vezettek be, ahol már megvalósult a reform.

Ha itthon nem lesz reform, akkor bekövetkezik a katasztrófa. A reform kiinduló pontjául szolgálhatnak a jó nemzetközi példák.

Ám azt mindenképpen szem előtt kell tartani, hogy mindegyik nyugdíjrendszer az emberek nyugdíjcélú megtakarításaira is épít.

Tehát egyértelmű, hogy a hazai lakosságnak is érdemes minél előbb elkezdeni az előtakarékosságot a nyugdíjas éveikre.

Hozzászólok a cikkhez!