Hogyan úszhatod meg a minden magyart fenyegető nyugdíjkatasztrófát?

Dátum: 2017. augusztus 07.

Iszonyatosan kiszúrunk magunkkal, ha nem kezdünk el időben félretenni nyugdíjas éveinkre, az egyik legjobb eszközt ehhez pedig a nyugdíj-előtakarékossági számlák szolgáltatják. Fontos az is, hogy időben lépjünk: 25-35 évesen még lehet havi 10-20 ezer forintnyi megtakarításból is havi 100-200 ezres nyugdíj-kiegészítést építeni, 55 éves korban már nem. Megmutatjuk, mennyi idősen, miben, mennyit kell félretenni, hogy élhető nyugdíjas éveket teremtsünk magunknak, és megnéztük azt is, melyik banknál milyen költségei vannak a NYESZ-nek. 

Nemrégiben a „Jön az új öngondoskodási forma, a páneurópai önkéntes magánnyugdíj” című cikkünkben arról írtunk, hogy a Magyarországon elérhető nyugdíjbiztosítások, nyugdíjpénztárak és nyugdíj-előtakarékossági számlák mellett hamarosan egy negyedik nyugdíjcélú megtakarítási termék, a "páneurópai magánnyugdíjtermék" léphet a piacra az Európai Bizottságnak (EB) köszönhetően. Most a Portfolio nyomán arról készítettünk összeállítást hogy különböző hosszúsági nyugdíjas élethossot feltételezve várhatóan mennyivel fogjuk tudni kiegészíteni állami nyugdíjunkat, ha havi 10, 20, 50,100 ezer forintot teszünk félre 25, 35, 45, 55 éves korunktól kezdve. A cikk írója a 25 éves kortól félretett havi 20 eFt-os opciót válaszataná…. A nyolc nagybank vonatkozásában azt is megvizsgáljuk hogy milyen költségekre számíthatunk az online NYESZ számlánk kapcsán.

 

Miért a NYESZ-t ajánljuk?

 

nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) a legolcsóbb (vagyis a legkisebb költséget elvonó) államilag támogatott nyugdíjcélú megtakarítási forma, viszont sokakat riaszt, hogy "szakértelem kell" hozzá, mivel a megtakarított összeg befektetésében nem segít sem bróker, sem biztosítási ügynök.

Egy NYESZ melletti döntés azonban még nem jelent elköteleződést konkrét befektetési forma mellett. Kis utánajárással azonban nem nehéz kitalálni, milyen konkrét befektetési eszközök képesek a kockázatvállalási hajlandóságuknak megfelelően a lehető legmagasabb hozamot elérni: 

  • ha abszolút rettegünk a kockázattól, érdemes állampapírokat vásárolni, ezen belül is az inflációkövető Prémium Magyar Államkötvényt,
  • ha szeretnénk egy profi portfóliómenedzserre bízni a pénzünk, érdemes egy aktívan kezelt, abszolút hozamú alapot választanunk (ilyen az összes NYESZ-számlához elérhető),
  • ha pedig nem valakinek a szakértelmében, hanem egy konkrét instrumentumban hiszünk, érdemes lehet egy indexkövető részvényalapba vagy közvetlenül részvényekbe tenni a pénzünket, ami hosszú távon olcsón és jelentős hozampotenciállal rendelkező megoldás.

 

Ráadásul amellett, hogy befektethetjük a pénzünket, az államtól befizetés-arányos adójóváírást is igénybe vehetünk 100 ezer forintos éves felső határig (2020 előtt nyugdíjba vonulóknak 130 ezer forint), amit szintén befektethetünk.

Megvizsgáltuk, hogy milyen idősen, melyik eszközben, mennyi pénzt kell félreraknunk, ha értelmezhető nyugdíjat szeretnénk kézhez kapni, még akkor is, ha netán az állami felosztó-kirovó nyugdíjrendszer addigra az összeomlás szélére kerül, vagy teljesen összeomlik.

Érdemes tisztában lenni egyébként azzal is, hogy reálisan átlagosan 100 ezer forint körüli nyugdíjra számíthatunk az államtól, miközben a legtöbb magyar ember szerint 200 ezer forint lenne az ideális összeg, amiből nyugdíjasan meg lehet élni.

 

Mennyit tegyek félre?

 

A legnagyobb hiba az lehet, ha egyáltalán nem (vagy csak túl későn) kezdünk el megtakarítani, de az is fájhat, ha a párnacihába dugdossuk a pénzt ahelyett, hogy befektetnénk. Egy gyors, egyszerűsített számítással kiszámoltuk, hány évesen, mennyit kell félretennünk ahhoz, hogy ha mindössze 100 ezer forinttal szeretnénk a havi nyugdíjas jövedelmünket kiegészíteni, ha 25 évet töltünk nyugdíjban (persze ez első ránézésre nagyon soknak tűnhet, de érdemes felelősen tervezni - ezt később kifejtjük).

Úgy, hogy ha még csak inflációt sem feltételezünk és nem fektetjük be a pénzt, már 25 évesen el kell kezdenünk havi 62 500 forintot megtakarítani, ami valljuk be, a legtöbb magyar fiatal kasszáját jelentősen megterhelné. Ha valaki pedig későn lép és tíz évet szán csak a megtakarításra, havonta 250 ezer forintot kell elrejtenie a sufniban.

nyeszkalk1_20170727.png

 

Kiszámoltuk, mennyivel könnyíti meg egy NYESZ-számla az ember életét.

 

Összeszedtük a nyolc nagybank NYESZ-számláinak (pontosabban hét, a Raiffeisennél ugyanis nincs NYESZ) költségeit és ezek alapján kiszámoltunk egy átlagos költségterhelést, amivel terhelhetik a megtakarításunkat az évek alatt. Átlagos éves hozamot is számoltunk - abszolút hozamú alapok esetén ez az elmúlt 10 év átlagos teljesítménye volt, részvények esetén a BUX teljesítménye 2000 óta, állampapírok esetén pedig a jelenleg kínált ötéves PMÁK-kamatok. Érdemes megjegyezni, hogy a múltbéli hozamok (részvények és abszolút hozamú alapok esetén) nem jelentenek garanciát a jövőre, viszont egy ilyen, tájékoztató jellegű összehasonlításban kiválóan a segítségünkre lehetnek. Feltételeztük, hogy nyugdíjas korunk után lekerül a számláról a pénz, ezért nincs befektetve, de költséget sem vonnak belőle.

Ha maradunk ugyanannál a feltételezésnél, hogy huszonöt évet töltünk nyugdíjban (ezt ugye senki nem tudhatja előre), különféle havi megtakarítási összegeknél, attól függően, hogy mikor kezdünk el megtakarítani, a következő havi "járadékot" kaphatjuk kézbe nyugdíjasan: 

 

 

vult1_20170727.png

 

Az ábrán látható, hogy 

 

  • ha 100-150 ezer forintos nyugdíj-kiegészítést szeretnénk, a legkevesebb "fájdalommal" akkor érjük ezt el, ha már 25 évesen elkezdünk, havi 10 ezer forintért részvényeket vásárolni - ekkor ugyanis havi 157 ezer forintos plusz kiegészítést jelenthet majd a NYESZ-en felhalmozott összegünk
  • Ha csak 55 évesen kapunk észbe és nem akarunk kockáztatni, tehát állampapírokba fektetünk, havi 100 ezret kell félretennünk, hogy élhető, 130 ezres kiegészítést szerezzünk nyugdíjasan.
  • Ha szeretnénk, hogy a nyaralásra is jusson valamekkora összeg idős korunkban, még inkább érdemes 25 évesen elkezdeni félretenni: ha részvényeket veszünk havi 20 ezer forintért, idős korunkra 320 ezer forintos kiegészítésre tehetünk szert. Hasonló összeget, halogatva a megtakarítást, csak akkor érünk el, ha 45-55 évesen már százezres összegeket spórolunk a nyugdíjra.
  • Látható, hogy nincs értelme minimális összeggel "kipipálni" az utolsó pillanatban a megtakarítást, ugyanis ha 55 évesen kezdünk el félretenni, havi 10 ezret egy abszolút hozamú alapba, mindössze 6 ezer forinttal dobjuk majd meg havonta az öregkori költségvetésünket.

 

Bár az orvostudomány és az átlagos várható élettartam is növekedni fog a következő évtizedekben, érdemes elvégezni egy számítást arra az esetre is, ha csak 20 évet töltünk nyugdíjban: 

 

vult2_20170728.png

 

Az arányok itt is hasonlóak, de látható, hogy ha már 25 évesen elkezdünk félretenni, havi 10 ezer forintot félretéve is 54-194 ezer forinttal havonta bővíthetjük a havi nyugdíjunkat, míg ha 55 évesen jut eszünkbe elkezdeni megtakarítani, lapátolhatunk akár havi 100 ezret a NYESZ-számlára, akkor is csak havi 66-87 ezer forinttal tudjuk megtoldani a havi nyugdíjunkat.

Ha pedig kifejezetten pesszimisták vagyunk és úgy gondoljuk, hogy csak 10 évet fogunk nyugdíjban tölteni, így néz ki a táblázat: 

 

 

vult3_20170727.png

 

Érdemes megjegyezni, hogy nem jó ötlet ezt az eshetőséget megcélozni, hiszen katasztrofálisan jár az ember, ha mégis több évet tölt nyugdíjban, mint "tervezte" és már tíz év után elfogy az összes pénze.

 

Összefoglalva tehát: 

 

  • Érdemes minél előbb elkezdeni megtakarítani, hiszen 25 éves korban havi 10 ezer forintból is összerakhatunk akár 40-50 milliós összeget maguknak öregkorunkra,
  • érdemes kockázatot is vállalni, hiszen ennek hiányában sokkal többet kell félretennünk havonta a nyugdíjas éveinkre, persze előfordulhat, hogy amikor kéne, nem annyit fog éppen érni a pénzünk, mint szeretnénk.

 

 

Hol nyissam meg?

 

Magyarország pénzintézetei nagyon eltérő kondíciókkal kínálják a NYESZ-számláikat, a fenti példában használt háromféle eszközosztály viszont nagyjából mindenhol elérhető.

Nagyon leegyszerűsítve a következő fontosabb költségekkel fogunk találkozni, ha NYESZ-t nyitunk a nyolc (hét) nagybanknál: 

  • A NYESZ számlavezetési díját a legtöbb bank százalékos összegben határozza meg, amit az értékpapírok értékére vetítenek és általában egy minimum díjat is felszámítanak a szolgáltatók emellé. Van, ahol attól függően, milyen eszközt veszünk, a számlavezetési díj is változhat.
  • Az értékpapírszámla alapdíja általában egy párezer forintos éves fix összeg, amit azok a bankok, amelyek az értékpapírszámla alszámlájaként működtetik a NYESZ-t, kifizettetnek az ügyféllel akkor is, ha egy fillért nem tart az előbbin.
  • Tranzakciós költségekkel szinte mindig találkozhatunk, ha a BÉT-re adunk be vételi megbízást, illetve akkor, ha befektetési alapokat veszünk (bár van olyan szolgáltató, amely ezt elengedi), állampapírokat általában díjmentesen jegyezhetünk. Ez általában a mozgatott pénzre vetített, százalékos összeg.

 

 

kek88_20170802.png

 

Érdemes persze nemcsak a költségek, hanem az elérhető eszközkínálat alapján is választani, ha pedig mindenképpen tanácsadást szeretnénk, egy nyugdíjbiztosítást vagy önkéntes nyugdíjpénztárat indítani. 

Hozzászólok a cikkhez!