A nyugdíj előtakarékosság ötven árnyalata

Dátum: 2016. szeptember 06.
Szerző: Hajdú Máté

Itthon 480 ezer háztartásnak van lakáscélú megtakarítása. Ez egyfelől erősítheti a jövőbeni ingatlanpiaci keresletet, de nyugdíjcélú megtakarítást is jelenthet hosszú távon.

Az ezredfordulót követően a lakások átlagos négyzetméterára több mint 300%-al nőtt.

A nyugdíjcélú megtakarításnak sok formája létezik, ezek közé tartozhat a lakásbefektetés is. Tehát a klasszikus nyugdíjcélú megtakarítások mellé az ingatlanba történő befektetés is felkerülhet a nyugdíjas évekről való gondolkodás listájára.

befektetes-nyugdijcelu megtakaritas-1.jpg

Kiváló befektetés az ingatlan nyugdíjas korra is

A hazai lakáspiac a kétezres évek környékén kezdett fellendülni, előtte 1999-ben a hivatalos KSH-adatok szerint 60 ezer Ft körül volt a lakások átlagos négyzetméterára. Ez 2016 első negyedévére megtriplázódott, 317%-al nőtt. Ez komoly áremelkedésnek számít, de a valódi értéknövekedéshez az inflációt is figyelembe kell venni: 1999-hez képest az infláció mértéke 212% volt.

Az 16 év alatt ugyan az ingatlanárak megtriplázódtak, a fogyasztói árak viszont csak megduplázódtak. Ez azt jelenti, hogy a lakások árai reálértéken jelentősen növekedtek. Az Origónak nyilatkozott az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője Balogh László: a 2009-ben elmélyülő válság kedvezőtlen hatással volt a lakásárakra, de évtizedes távlatokban felértékelődés volt megfigyelhető az ingatlan piacon.

A szakember úgy véli, hogy egy jó ingatlanbefektetés jelentős megtakarítást igényel, ám több szempontból is megoldást jelenthet a nyugdíjas évekre. Ugyanis a lakásra takarékoskodó háztartás egy olyan eszközhöz jut, amit könnyű szerrel pénzre tud váltani.

Ezt olvasta már?
Nem kérdés, hogy aki megteheti, az fektesse ingatlanba a pénzét. Ám nem mindegy, hogy milyen típusú és elhelyezkedésű lakásba invesztálunk.

Bérleti díj, mint passzív jövedelem.

Hússzú távon a lakások ára felértékelődik, plusz a befektetésre vásárolt lakóingatlanok bérbe adása állandó jövedelmet jelent. Az ingatlan.com elemzéséből kiderül, hogy a fővárosban és a megyei jogú városokban a magánszemélyek által hirdetett 60 négyzetméteres kiadó lakások átlagos bérleti díja 2008-ban a nettó fizetések 55-60%-át emésztette fel.

A következő években mérséklődött ez az arány, és 2013-ban jött el a bérlők aranykora: ebben az időben átlagosan a nettó keresetnek csupán a 43-45%-át tette ki a bérleti díj. Ezt követően indult meg az albérletárak emelkedése. 2016-ra a vizsgált méretkategóriában már a nettó átlagfizetésnek több mint 50%-t viszi el a lakbér Budapesten, és a nagyobb vidéki városokban .

A háztartások jelentős része már alkalmazkodott a piaci helyzethez

A szakértő szerint, a jövőben ez a piac is megfelelő lesz a lakásbefektetések számára. A KSH legfrissebb felmérése szerint ugyanis 480 ezer háztartás - az összes háztartás 12%-a - rendelkezik lakáscélú megtakarítással.

Hozzászólok a cikkhez!