A gazdaságélénkítés sötét oldala: milliók nyugdíja veszélyben

Dátum: 2016. november 21.
Szerző: Hajdú Máté

Az európai, az amerikai és a japán nyugdíjasok is félnek, és nem véletlenül, a jegybankok kamatpolitikája miatt több mint 100 millió kormányzati dolgozó nyugdíja került veszélybe.

Egyre nagyobb bajban vannak az állami nyugdíjalapok a világon. A hozamok eddig is csökkentek de ez volt az első negatív év a vagyonfelhalmozásban a pénzügyi válság óta. A kérdést a Wall Streer Journal nyomán tekintjük át.

 

Alacsony hozamok, égető nyugdíjproblémák

A világ nyugdíjalapjai a befektetéseiken elért nyereség és a különböző befizetések kombinációjából fizetik jelenleg a nyugdíjakat. A befizetések a dolgozóktól, vagy a foglalkoztatóktól származnak. Természetesen a működés tervezésénél az alapok hosszú távú hozamcélokat tűznek ki maguk elé, ami sok esetben még éves 8% körül mozog. A probléma viszont az, hogy azok a befektetési kategóriába eső kötvények, amelyek korábban még 7,5%-ot hoztak, ma már alig kamatoznak valamit, és ilyen kötvényekben van a globális nyugdíjvagyon nagyjából 30%-a.

Donald Trump megválasztásának hírére megemelkedtek az amerikai állampapír-hozamok, de az elmúlt évek alacsony hozamszintjei után ez most nem sokat segít a nyugdíjalapokon. A teljesítménykényszer több alapot is arra sarkallt, hogy kockázatosabb eszközök és lehetőségek után nézzen, mint például a hedge fundokba való befektetés. De ez olyan kockázatot jelent, amelybe jobb bele sem gondolni

Tavaly a világ 300 legnagyobb nyugdíjalapjának vagyona 530 milliárd dollárral csökkent az alacsony hozamok miatt, ami az első negatív év a vagyonnövekedésben a pénzügyi válság óta. A nyugdíjhiány Európa és az USA két legnagyobb nyugdíjalapjában 300 milliárd dollárral nőtt 2008 óta.

 

éves_vagyonnövekedés.jpg

 

Miért dühösek az emberek Hollandiában?

Gerard Riemen, 260 holland nyugdíjalap egyesületének ügyvezetője szerint az emberek nem azért dühösek, mert alacsonyak a nyugdíjak, hanem azért, mert nem tartották be azt, amit előzetesen ígértek nekik.

Az európaiak közül a hollandok érzik leginkább a csökkenő nyugdíjkifizetések okozta kínokat, mivel itt már 2014-ben bevezették a negatív kamatokat. A hollandoknál több nagyobb nyugdíjalap is működik, amelyeknek célja, hogy a befektetéseken elért profit meghaladja a nyugdíj-kifizetési kötelezettséget, ezzel téve pénzügyileg fenntarthatóvá a rendszert.

Corien Wortmann-Kool, a holland Stichting Pensioenfonds ABP (ABP) nyugdíjalap elnöknője szerint a kamatszintek még sosem voltak ilyen alacsonyak. Az alap 381 milliárd eurós kezelt vagyonával Európa legnagyobb nyugdíjalapjának számít, jelenleg a 2,8 millió tag 40%-a aktív befizető. Tavasszal az évek óta romló pénzügyi háttér miatt az ABP-nek még mentőcsomagot is be kellett mutatnia a hatóságoknak, a tagok nyugdíjkifizetése már egy évtizede nem nő, sőt, a nyugdíjalap arra figyelmeztet, hogy jövőre akár 1%-al is csökkenhet az eddigi nyugdíjkifizetés.

Japán sincs könnyebb helyzetben

A 127 millió japán lakos nagyjából negyede van most abban az életkorban, hogy nyugdíjat kaphasson, 2035-re az arányuk már eléri a teljes lakosság egyharmadát. Miután az aktív dolgozók befizetései nem lesznek képesek fedezni a növekvő nyugdíjkötelezettséget, a japán kormány már elkezdte fokozatosan emelni a nyugdíjkorhatárt. Ma egy átlagos, 65 éves japán házaspár havi szinten nagyjából 2048 dollárnak megfelelő nyugdíjat kap. Ez az inflációval kiigazítva 12%-ot eshet addigra, mire a ma 65 évesek eljutnak a 90-es éveikbe.

Az a japán állami nyugdíjalap a világ legnagyobbja ebben a kategóriában, 1300 milliárd dolláros kezelt vagyonával. Az alap az állami nyugdíjrendszer vagyonát kezeli azzal a céllal, hogy a befektetésein elért hozamok meghaladják az inflációt. Idén februárban a japán jegybank néhány, a jegybanknál elhelyezett tartalékokra negatív kamatokat írt ki, ezért az alap külföldi befektetésekkel igyekezett növelni a teljesítményét. Az elképzelés nem lett volna rossz, de a külföldi befektetések nem jöttek be, és most ennek a levét a nyugdíjasok isszák meg. Októberben több mint 2000 ember tüntetett Tokió utcáin az állam nyugdíjmegszorító intézkedései ellen.

Mi várható az USA-ban?

Az amerikaiak legnagyobb állami nyugdíjalapja is hasonló problémákkal küzd. A California Public Employees' Retirement System (Calpers), amely 1,8 millió tag nyugdíjvagyonát kezeli, nemrég tette közzé a 2016-os pénzügyi évre vonatkozó 0,6%-os elért hozamát, ami a legrosszabb éves teljesítmény a pénzügyi válság óta. Korábban éves átlagos célként még 7,5%-os hozamot jeleztek előre, ezt most a nyugdíjalap 6% körüli értékre módosította a következő tíz év átlagában. Sokakban felvetődik a kérdés, hogy ez hozamcél mennyire tekinthető reálisnak.

A 300 milliárd dolláros vagyont kezelő alap nemrég úgy döntött, hogy kiveszi a hedge fundoknál elhelyezett pénzeket, és a külsős vagyonkezelők számát is erőteljesen visszavágták. Feladat még mindig van bőven, miután a jelenlegi vagyon csak 68%-ban fedezi a jövőbeni nyugdíj-kifizetési kötelezettséget. Ez pedig azt jelentheti, hogy a városoknak és a kaliforniai megyéknek (foglalkoztatói nyugdíjprogramok működnek az USA-ban) is sokkal mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk .

Van olyan város ahol a város, ahol éves 100 millió dolláros költségvetésnek jelenleg 20%-át emésztik fel a nyugdíjkiadások, de ez akár 40%-ra is emelkedhet néhány éven belül.

Hozzászólok a cikkhez!