Mit kezdenénk egy év szabival, ha a pénz nem számítana?

Dátum: 2017. december 15.
Szerző: Szalay Attila humánerőforrás vezető

Egy állásinterjún a munkáltató nemcsak a múltunkra, hanem a jövőbeni elképzelésinkre is kíváncsi, hiszen a legtöbb cég szeret hosszabb távra tervezni az alkalmazottjaival. Hogyan válaszoljunk a jövőnkkel kapcsolatos kérdésekre? Négy példán keresztül mutatjuk!

1. Mennyi ideig éreznénk jól magunkat az adott pozícióban?

Ha lakást veszünk, az nagy hatással van az életünkre, ezért általában hosszabb távra tervezünk vele. Ugyanígy van ezzel egy cég, amikor új munkatársat alkalmaz. A toborzás, kiválasztás és betanítás rengeteg energiát és időt felemészt, ezért a munkáltató kíváncsi arra, hogy az illető nem fogja-e néhány hónap múlva otthagyni, hiszen akkor ez a befektetése biztosan nem térül meg. Mindenki a saját érdekét nézi, elképzelhető, hogy egy pályázó csak ugródeszkaként tekint az adott állásra, ezt azonban nagy hiba lenne érzékeltetni az interjúztatóval, ha meg szeretnénk kapni a munkát. Ehelyett beszéljünk arról, hogy a várható feladatok miért motiválnak minket, és logikus érvekkel támasszuk alá, miért pont ezt az állást néztük ki magunknak, hiszen a tudatosságunk nyugtatólag hathat a jövő miatt aggódó munkáltatóra.

Mit kezdenél egy év szabadsággal?

2. Milyen karriercéljaink vannak hosszabb távon?

Előnyös, ha motivált munkavállalóként jelenünk meg, márpedig egy ilyen személyiség mindig látja maga előtt a következő lépéseket, akár egy sakkozó. Ezek a megvalósítandó célok, amelyekről nem baj, ha beszélünk az állásinterjún, hiszen ebből látszik, hogy nem csak egy állást akarunk (mert kell, ugyebár), hanem konkrétan azt az állást akarjuk, amelyik fontos szerepet játszik a hosszú távú terveink valóra váltásában. Az egyetlen fontos szabály ilyenkor, hogy ne tűnjünk telhetetlennek a megpályázott pozíciót illetően – azért ne a vezérigazgató székét akarjuk elfoglalni öt év múlva… Olyan hosszabb távú karriercélokat fogalmazzunk meg, amelyek a megpályázott pozíció feladataival összefüggésben állnak.

3. Mennyi idő után számítunk előléptetésre?

Mivel álláskeresőként valószínűleg nem rendelkezünk információkkal a cég belügyeiről, jobb óvatosan állni az ilyen kérdésekhez. Egyrészt lehet előnyös, ha vannak ambícióink, másrészt az is elképzelhető, hogy a munkáltató nem tervez előléptetést adni a felkínált állást megkapó személynek a közeljövőben, és ezért ki akarja szűrni azokat, akiknek ez prioritást jelent. Jobb, ha kikerüljük a kérdést azzal, hogy jelen pillanatban nem gondolkodunk előléptetésben, először bizonyítani szeretnénk a munkánkkal, és ha ez megtörtént, majd akkor tartjuk reálisnak, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzunk.

4. Mit kezdenél egy év szabival, ha a pénz nem számítana?

Ez ugyanolyan, mint „a mit tennél, ha megütnéd az ötöslottó főnyereményét?”… Látszólag nincs sok értelme ezen elmélkedni, mégis sok mindent elárul a válasz a személyiségünkről. Tanácsos az ilyen fikciós kérdésekre úgy felelni, hogy azzal erősítsük a rólunk kialakuló pozitív képet. Mondjuk azt, hogy több időt töltenénk a családunkkal és barátainkkal, vagy önkénteskednénk, amivel erősíthetjük a szociális érzékenységünket. Mondjuk azt, hogy elvégeznénk egy rég tervezett tanfolyamot, amivel erősíthetjük a tanulás iránti vágyunkat.

Hozzászólások

Szalay Attila, HSA Kft.
1 évvel ezelőtt
Kedves Bálint!
Természetesen jó diplomatának is tudni kell lenni az állásinterjún. Nem baj, ha az embernek olyan ambíciói vannak, amelyek hosszabb távon túlmutatnak a megpályázott pozíción is, sőt! Viszont az állásinterjún érdemes csak a következő lépcsőfokkal foglalkozni, ezért ahogyan azt a cikkben is írtuk, "Olyan hosszabb távú karriercélokat fogalmazzunk meg, amelyek a megpályázott pozíció feladataival összefüggésben állnak."
Bálint
1 évvel ezelőtt
Én még soha nem mertem elmondani a hosszútávú karriercéljaimat, mert nem biztos, hogy a munkaadó azt olvasta ki belőle, hogy azt nála képzelem el. Erről mi a véleménye?

Hozzászólok a cikkhez!