Demokrácia most - Demokrácia a munka világában?

Dátum: 2017. május 02.
Szerző: Csaba Beatrix humánerőforrás rendszerfejlesztő

Demokrácia a munka világában?

Nincs. A termelés nem demokratikus. És valójában, ahol egyensúlyban van a világ ott nem is kapitalista.  A 21. század egyik legnagyobb kihívása, hogy a munkaadó és a munkavállaló kapcsolata kiegyenlített teljesítményen alapuljon. Nem demokratikus, viszont humánerőforrás alapú. És igen, a munkaadó teljesítményének is egyenletesnek kell lennie.

Létezik e munkahelyi demokrácia?

A munka világa hierarchikus alapokra épülő vertikális rendszer. Ami jó esetben szakmai kompetenciákra épülő tudás-piramis. Ez viszont koránt sem jelenti azt, hogy a piramisunk alján lévőknek nem kell a saját kompetenciájuk „csúcsán” lenni.

Ugyanakkor a rendszer egyszerre horizontális és vertikális. Azaz, bizonyos végrehajtó részek, bár különböző feladatokat látnak el, a rendszerben mégis azonos szinten helyezkednek el.

De akkor kinek a szava dönt?

A döntéshozók „piramisa” számos esetben csak részben fedi le a hierarchia „piramisát”. A jól működő rendszerekben a döntés nem csak szakmai, kompetencia alapú, gazdaságossági mércével mért döntés halmaz.

A káoszok hullámvasútja, mert vannak a nem döntő vezetők…

Amikor az egy szinten lévő vezetők, rendszerhibából kifolyólag egymással ellentétes hatású döntéseket hoznak, avagy egyenesen nem is hoznak döntéseket, akkor a munkavállaló bizony bajban van.   

  • Mert kinek a szava számít?
  • Elvileg mindig a közvetlen felettesé.
  • De akkor mi a gond?
  • Nincs gond. Sem demokrácia. Ha az osztályok, főosztályok között megfelelő a kommunikáció, és a felső vezetés döntéshozatali mechanizmusa világosan kommunikált. Azonban ha nem egyértelmű a döntéshozatali rend, akkor könnyen szétfuthatnak a szálak, és az osztályok, főosztályok közötti dominancia, a vezetők dominanciájától függhet. Azonban a jól működő intézményi rendszerben korrekten megszabott intézkedési rend, határidő és ügymenet van. Nem csak az SZMSZ-ben leírva.

Mit tehet a munkavállaló?

A munkavállaló minden esetben hivatkozhat az SZMSZ rendelkezéseire, amennyiben döntéshozatali, vagy kommunikációs anomália lép fel.

A munkavállaló jól teszi, ha nem a szokásjogokra hivatkozva végzi a feladatát, hanem amennyire ez az adott működési struktúrában lehetséges, ragaszkodik a követhető ügymenethez.

A munkavállaló amennyiben betartja az ügymenetben szereplő határidőket, érdemes a döntéshozókat is az ügyrendben szereplő határidő betartására ösztönözni.

A munkavállaló szólhat az elöljárójának?

Munkahelye válogatja. Érdemes ilyen esetben a kommunikációs eszközökben kreatívnak lenni. Ezzel együtt tudunk esetekről, ahol éppen a döntéshozó, vezető nem tudja tartani az eljárásrend szerinti ügymenetet és határidőket, ami lavinaszerűen temetheti maga alá a munkavállaló számára a kötelezettségek szerinti munkateljesítését. Ebben az esetben és általában minden kétes kimenetelű esetben érdemes, sőt szinte „kötelező”, legalább is melegen ajánlott, a folyamatos írásos kommunikáció. Mert gyakran szembesülhet a munkavállaló avval, hogy ami nincs leírva, az „nem létezik”.

Létezik a Gentleman’s agreement a munka világában?

Bizonyára van. De nem a hivatali munka világában! Ott írás van, mert ahogy a mondásból tudjuk: „A szó elszáll, az írás megmarad!”

Vicces dolognak tűnik, hogy két munkavállaló egy irodában ülve e-mailezik egymással ahelyett, hogy megbeszélnék a feladatokat. Manapság mégis ez a helyzet a legtöbb helyen. Miért? Mert amit leírunk, az az internetnek köszönhetően időpecséttel érkezik meg. Ami nagymértékben könnyíti meg a munkavállaló életét, ha feladatsorrendet állít fel, vagy igazolnia kell, hogy mikor jutott tudomására egy adott információ. Vagy maga a feladatkiosztás időpontja dokumentálható. Az időpecsét akkor is nagyon jól jön, ha bármely ügyből kifolyólag, a munkavállaló saját felettese felé jelzett, vagy küldött el döntéshozatalra, aláírásra, engedélyezésre bármely anyagot.

Ön szerint mennyire demokratikusak a munkahelyek?

Demokrácia most?

Nincs. A munka világában nincs. Döntéshozatal van, és az azzal járó felelősség is van! A döntéseknek pedig nem csak szakmai kompetencia, vagy döntéshozatali kötelesség alapján kell megszületniük. Hanem számos üzleti, gazdasági, és fenntarthatósági szempontok érvényesítését is igényli.

Persze a jó vezető begyűjti az információkat, azután súlyozza a döntési szempontokat, végül döntést hoz. És ebben nem lehet demokrácia, mert komoly üzleti szabályoknak kell érvényesülniük adott esetben. Azonban egyet tudni érdemes! A döntés előkészítés, az időszerűség és a feladatkiosztás szempontjai mellett érdemes odafigyelni a munkavállalók tapasztalataira, real time praxisára! Mert a munka világa nem demokratikus, ám ennek ellenére érdemes a humánerőforrásban rejlő tudás bázisokat kiaknázni, ha a szervezet előmeneteléről van szó!

Hozzászólok a cikkhez!