4 kollégatípus, akitől frászt kap az ember

Dátum: 2018. június 07.
Szerző: Szalay Attila

Nem mindenkivel könnyű jól kijönni egy munkahelyen. Bemutatunk négy tipikusan nehéz esetet, és tippet adunk, hogyan lehet kezelni őket munkatársként.

 

A „ki, ha nem én?” típus

 

A legtöbb munkahelyi közösségnek megvan a nagyhangú, központi figurája. Ő az, aki bátran, sőt talán már vakmerően viselkedik: megszegi a szabályokat, elkésik, nem tartja be a határidőket, visszaszól a felettesének. Olyan önbizalmat sugároz, mintha mások felett állna, ami a munkatársak szemében irritáló, hiszen láthatóan nincs következménye a magatartásának. Hogy miért engedhet meg magának többet az átlagosnál, azt csak a főnök tudhatja – az is elképzelhető, hogy olyan jó a szakmájában, hogy elnézik ezt neki.

Tipp: Ne próbáljuk meg utánozni, fogadjuk el, hogy van ilyen, és próbáljunk meg tőle függetlenül tenni a dolgunkat.

 

A hízelgő típus

 

Mindig mosolyog, még akkor is, ha ez nyilvánvalóan erőltetett. Mindig dicsér, hízeleg, de valahogy sosem tűnik őszintének. Sokszor ráadásul célt is ér a viselkedésével, mert mindenkinek jól esnek a kedves szavak, és ezekkel el tudja rejteni, ha a munkáját nem végzi olyan jól.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezt senki nem veszi észre, és közel sem biztos, hogy a kölcsönösen mesterkélt mosolyok mögött a tisztelet is meghúzódik. Egyáltalán nem biztos, hogy egy főnök jobban értékeli a hízelgő munkavállalóját, hiába látszik így a bájolgások hatására.

Tipp: Akár tanulhatunk is a negédes kollégától: nem szabad olyan túlzásokba esni, ami már idegesítő, de valószínűleg lehet tőle ellesni kommunikációs fogásokat.

 

A „minden lében kanál” típus

 

Van az a mondás, hogy az információ hatalom. Ma már azt is mondhatnánk, hogy a kapcsolat a hatalom. Némelyek talán túlzásba is viszik a kapcsolatépítést, és szenvedélyüknek érzik, hogy mindig mindenről tudjanak, mindenhol ott legyenek, még egy munkahelyi ebédet se lehessen a jelenlétük nélkül lebonyolítani.

Nemcsak a Facebookon és a LinkedInen jelölnek be mindenkit, akit legalább egyszer láttak, hanem a munkaidejüket is sokszor arra fordítják, hogy tartsák a kapcsolatot a kollégákkal. Ha mi nem ilyen típusok vagyunk, akkor rendkívül idegesítőnek és feleslegesnek hathat a törekvésük.

Tipp: el kell tudnunk fogadni, hogy egy cég akkor igazán jó, ha sokszínű emberek alkotják. Attól, hogy valaki másként tekint a munkára, nem azt jelenti, hogy az ő erőfeszítései kevésbé értékesek.

 

Az irányításmániás típus

 

Főleg vezető pozícióban lévő munkatársak szoktak abba a hibába esni, hogy nem képesek megbízni a beosztottjaikban. Egyfolytában azt érzik, hogy muszáj beleszólniuk abba, hogy mit, mikor és hogyan érdemes csinálni. Képtelenek elfogadni, hogy a megoldáshoz többféle útvonalon is el lehet jutni, nem csak azon, amit ők képzelnek el. Nagyon nehéz ezt elviselni kollégaként, de segíthetünk nekik a bizalom kiépülésében.

Tipp: Folyamatosan lássuk el információkkal őket, és kérjük ki a véleményüket szakmai kérdésekben. Ettől ők is megnyugszanak, és mi is zavartalanabbul dolgozhatunk tovább.

Hozzászólok a cikkhez!