Csoki, az édes szívbarát

Dátum: 2016. május 04.
Szerző: Hodnik Ildikó

Harctéren vagy ágyban – a csoki itt is, ott is erőt ad. Sőt, az aztékok isteni eledele az egészséget is védi. Idősebbeknek fiatalító, fiataloknak serkentő.

Gombóc Artúr, a híres csokiimádó rajzfilm-madár megmondta a tutit arról, milyen csokoládé is a legjobb. Tehát a kerek, a szögletes, a hosszú, a rövid, a gömbölyű, a lapos és minden olyan csokoládé, amit csak készítenek a világon.

A csoki szexuális vágyfokozó is

A rajongók a fehéret és a tejes változatot is szeretik, ám valójában csak a sötét csoki ereket védő, véralvadást gátló és vérnyomáscsökkentő hatását igazolták. Szívgyógyászok emlegetik a kuna indiánokat, akiket különböző vizsgálatokkal is megfigyeltek. Ennél a panamai törzsnél ismeretlen a magas vérnyomás, amire nem találtak genetikai magyarázatot, viszont életmódbelit igen: naponta több pohár, saját kezűleg készített csokoládét isznak. Nem cukrozva egyébként, és sötét csokoládéból. Amikor azonban egy részük a nagyvárosba költözött, és ott már nem folytatták ezt a hagyományt, megjelent náluk is a magas vérnyomás.

A férfi ára: száz kakaóbab

Maga a kakaóbab Közép-Amerikában isteni ajándék, rituális étek és fizetőeszköz volt. Egy nyúl például tíz kakaóbabot, egy férfi rabszolga pedig százat ért. Az aztékok, akiktől a csokoládékultusz származik, még kesernyés, fűszeres italként fogyasztották, kakaó, víz, fahéj, ánizs, chili és kukoricaliszt volt a csészékben. Kincsként kezelték a király, Montezuma udvarában, és Hernando Cortez, aki 1519-ben az utolsó azték fejedelem udvarában járt, arról is megemlékezett a naplójában, hogy

„eme folyadékból egy kehelynyi a férfit képessé teszi arra, hogy egész nap evés nélkül gyalogoljon.”

Az biztos, hogy könnyen felszívódó szénhidráttartalma révén gyors energiaforrást jelent állóképességi sportok, hegymászás, nagyobb túrák illetve tanulás idején, és a katonáknak is ezért csomagolnak belőle.

A csokoládéról úgy tartják, a nemi vágyat is fokozza, ezért szerelmi légyottok előtt itta is szorgalmasan a tehetős réteg Európában. Egy 18. századi orvos aggódva írta viszont: „Senkinek sem ajánlom, hogy túl sok csokoládét igyon, mert kéjsóvár lehet tőle.”

A csoki mégis győzött, olyannyira, hogy többször is kinyilvánították egyházi hittudósok, hogy még a böjt idején is szabad enni belőle. A kakaó és a csokoládé a tudósok szerint valóban tartalmaz egy olyan anyagot, a fenil-etilamint, ami hasonló hatású, mint a stimuláló amfetamin. Állítólag azonban vagy 250 tábla csokit kellene bemajszolni a kellő aktívhatóanyag-tartalom eléréséhez. Ennek ellenére már egy kis csokifalatozás is boldoggá tehet, márpedig az a lehető legjobb kezdés egy még nagyobb öröm közös eléréséhez.

A csokoládé a dietetikusok szerint is mértékkel, de fogyasztható

Öregedés ellen is hatásos

A táblás csokoládé a 18. századig csak a gyógyszertárakban volt kapható, hangulatjavító és legyengült betegeket felerősítő gyógyszerként tartották számon. Az ősök nem tévedtek.

Az elmúlt években számos tudományos vizsgálat igazolta a sötét csokoládé áldásos hatásait. Például csökkenti az anginás fájdalmat, csillapítja a köhögést és ajánlott hasmenés ellen is. Fokozza az endorfinok termelődését, kiváló hangulatjavító.

Bőrön is hat: hatóanyagai puhítják és hidratálják a bőrt, sőt serkentik a zsírégető folyamatokat, ezért szívesen keverik fogyasztó- és zsírégető krémekhez. Ma már csokifürdők és csokis masszázsok is léteznek, de állítólag még az illata beszívása is hat. Ez jó hír azoknak, akik fogyókúrájuk miatt nem mernek hozzá sem nyúlni. Amúgy dietetikusok azt mondják, hetente két-három alkalommal, étkezések után, desszertként, kis mennyiséget, nagyjából 3 dekát fogyaszthatunk belőle.

És hogy Gombóc Artúrhoz képest miféle csokit válasszunk? A csokoládészeretők tudják, hogy a kakaómasszából, vagyis tejbevonóból készült változat nem az igazi. A csokoládé legdrágább alkotóeleme a kakaóvaj, ezért egyes gyártók ennek egy részét olcsóbb növényi zsírokkal helyettesítik. A tejcsoki finom és szerethető, de ami valóban szervezetbarát, az az étcsokoládé, mert a benne lévő kakaó tudja kedvezően befolyásolni a vér antioxidáns szintjét is, ezzel pedig szervezetünk általános egészségét.

A csokoládék többsége 30 százalék kakaót tartalmaz, de az egészségvédőnek tartott, jó minőségű csokoládé kakaótartalma 50-70 százalék. Ennél magasabb kakaótartalmú csoki sokaknak már keserű.

Az antioxidánsokról úgy vélik a tudósok, hogy a ráksejtek kialakulását akadályozhatják, mert lekötik azokat az úgynevezett szabadgyököket, amelyek sejtkárosító hatásúak. Hasonlóan hasznos a tea és a vörösbor is, de a dobogóra a kakaó került. Egy csésze kakaóban kétszer annyi antioxidáns van, mint egy pohár vörösborban, és ötször annyi, mint egy bögre fekete teában. Egy a New York-i Cornell Egyetemen végzett vizsgálat pedig azt is kimutatta, hogy miért a kakaóital adja a legjobb egészségvédő eredményt, és nem a csoki? Az ok, hogy a kakaóban nagyságrendekkel kevesebb zsiradék van, mint a csokoládéban.

A forró csoki is kakaóbabból az igazi

Folyékony bűn: alkoholos csokiitalok (4 főre)

Finoman csípős élvezet készíthető mexikói hangulatban, ha 2 vaníliarudat 1 liter tejjel, 2 evőkanál kakaóval, negyed liter vízzel felforralunk, majd 2 evőkanál mézzel és ugyanannyi (nád)cukorral, fél teáskanál cayenne-i borssal, csipet sóval és 4 cl rummal vagy tequilával összekeverjük. Akinek az írek csokija jön be, 6 deci tejet forrósítson fel, adjon hozzá 4 kávéskanál kakaóport, 16 deka csokoládét (tejcsoki is lehet) és kevergesse felolvadásig. Utána töltsön bele 8 cl whiskyt és 1 dl tejszínt.

Csokis lávasüti receptje

Egy édes kitörés: csokoládé vulkán

Az egyszerűen összeállítható csokis vulkánhoz felolvasztunk 175 gramm vajat, hozzátesszünk 250 gramm, legalább 55 százalékos kakaótartalmú csokoládét, míg az is felolvad. Egy másik edényben 75 gramm lisztet összekeverünk 125 gramm cukorral. Ehhez hozzáadjuk az 5 tojás sárgájától elválasztott és felvert fehérjét. A keveréket kiegészítjük a megolvasztott csokoládéval és a vajjal. Kivajazunk, lisztezünk hat, 5 cm magas és 7,5 cm átmérőjű sütőformát, majd beleöntjük a csokoládés elegyünket. 200 Celsius-fokosra felmelegített sütőben 7 percig sütjük desszertünket, amíg csokoládés „kéreg” keletkezik a felületén. Nem szabad túlsütni, így felvágva a belseje krémszerű lávaként tör elő.

Hodnik Ildikó

Hozzászólok a cikkhez!