2017 - Rekordnézettségű filmet forgatnak róla, és mégis megtörténik II.rész

Dátum: 2017. március 29.
Szerző: Zahorán János pénzügyi tanácsadó

Az amerikai példa már a múlté, hiszen 10 éve történt. Ám nagyon komoly tanulságokat hordoz magában.

W effektus

2007 után mindenki azt mondta, hogy ebből W lesz, ami azt jelenti, hogy először egy nagy visszaesés jön, közepes felpattanás, aztán még egy nagy visszaesés, és onnan egy lassabb kilábalás.

Összeségében ez a jóslat nem jött be. Megvolt a nagy visszaesés, és onnan egy kitartó bika piac indult, és tart kb. 8 éve.

Nincs elég pénzügyi mozgástér a gazdaságban

Nyilván utólag okos az elemző, látszik, hogy amint a FED, a BoJ és a BoE elkezdett fedezetlen pénzt nyomtatni (mennyiségi lazítás – Quantitative Easing), arra rögtön rákaptak a részvénypiacon, és szinte folytonos emelkedő grafikon mellett visszaállt a válság előtti állapot, vagy még annál magasabb állapot is.

Ennek viszont a fizikai életünkben nem volt ilyen hatása

Véleményem szerint itt kezdett elszakadni a tőzsdei kép a valóságtól. A sok jegybanki pénz mind a részvénypiacokra érkezett, ezzel felhajtva az árfolyamokat, de a fizikai életben megmaradtak a problémák, és messze nem olyan rózsás a helyzet még a fejlett országokban sem. Erre néhány példa:

  • Az USA-ban 7% a diákhitelt nemfizető arány
  • Detroit önkormányzati csődben van kb. 5 éve
  • Az EU-ban az összevont jelzáloghitel nem teljesítő arány 7,6%
  • Kínában hatalmas árnyékbankrendszer alakult ki

Mire volt ez jó?

A fejlett piaci jegybankok tulajdonképp nem oldották meg a válságot, de a W effektust a tőzsdék elkerülték. Azonban a jegybanki élénkítés olyan csodaszer, aminek komoly mellékhatásai vannak.

Minden egyes mennyiségi lazításban (QE) kinyomtatott dollár, jen, font és euró azonnal növeli az adott ország államadósságát, amit egyszer majd valamikor valahogyan vissza kell fizetni. (nyilván ezt lehet újabb hosszú távú kötvényre cserélni – prolongálni, vagy épp elinflálni is)

Ezeket a pénzeket 0% vagy nagyon e körüli kamatkörnyezetben nyomtatták, és ez az igazi probléma.

A működési elv

Amikor a gazdaság elkezd rosszul menni (2007-től) akkor a jegybank leviszi 0%-ra az alapkamatot. Mivel a kormányzatok nem nagyon hoztak reformokat, csak megszorításokat, így a gazdaság ugyanúgy próbál működni, mint előtte, azaz a hibás folyamatok ugyanúgy működnek.

Az alacson yjegybanki kamatok maitt nincs tartalék a világ gazdaságában

A jegybank ezt látva „benyúl a zsebébe” és kölcsönad a gazdaságnak. Amikor az kezd jobban menni (napjainkban az USA gazdasága), akkor majd vissza kell adnia azt a pénzt. Igen ám, de közben emelkedik a kamatszint, tehát kamatos értéket kell visszaadni.

A kamatszintek

Jelenleg az USA-ban 0,75 – 1% az alapkamat. Japánban és az EU-ban 0% körüli érték. Ha most esetleg jönne egy komoly krízis, akkor a jegybankoknak semmilyen mozgásterük sincs, ahhoz magasabb kamatszintre lenne szükség. Az pedig azért nem jó, mert a gazdaság nem tudja visszaadni krízis közepette a magasabb kamattal számolt tartozást. --» így elindul a folyamat a végtelen hitel irányába, ami közgazdaságilag nonszensz.

Hogy hat ez a befektetőkre?

Mivel nagyon picike a kamatszint, ezért nyilván a közép- hosszútávú kötvénykamatok is nagyon picikék. Egy befektető ha 10 éves amerikai államkötvényt vesz, akkor a 10 év alatt évente kb. 1,5% kamatot keres.

Ha ugyanezt teszi német államkötvénnyel, akkor minden évben -0,07% kamatot keres.

Emiatt a befektetők elkezdtek irreálisan gondolkodni a kockázatról. Azt látják, hogy a kötvényeken biztos veszíteni fog, akkor inkább vesz – amúgy mesterségesen magas árfolyam mellett – részvényeket, mert ott benne van a nyereség esélye.

A pillanatnyi kockázatokat nem ismerik, ezáltal egyáltalán nincs is beárazva.

Mi okozhat ismét ekkora krízist?

Van 2-3 olyan jelenleg egyáltalán nem beárazott helyzet, ami önmagában komoly pénzügyi krízist idézhet elő. Erről a cikksorozat következő részében írok hamarosan.

Hozzászólok a cikkhez!