Kína – befektetői mumus, vagy lehetőség?

Dátum: 2017. augusztus 21.
Szerző: Zahorán János pénzügyi tanácsadó

A kérdés szándékosan provokatív, hiszen a világ egyik leggyorsabban fejlődő országáról beszélünk. 1980-ban még elszigetelt gazdaságként működött, amikor rájöttek a nyugati cégek, hogy nagyon olcsó munkaerőt kaphatnak Kínában.

Ezért hajlandóak voltak a komplett gyártókapacitásaikat kiszállítani, illetve a know-how-juk egy részébe is betekintést engedni.

honnan ismered fel a kinai árut?

Elindult egy döbbenetes fejlődés, melyet már a piaci kapitalizáció talaján kezdtek kezelni, de teljes és totális szocialista vezetéssel, és egypártrendszerrel. Az ország egy brutális szegénységben élő, nagyméretű lakosság mellett kezdett el gyártókapacitásokat kiépíteni, először külföldi tőkéből, majd amikor a kínai vállalkozók látták, hogy a gyártásban van üzlet, és a nyugat bármit megvesz, akkor hitelből valamint saját tőkéből. Ez hozott az 1996 – 2007 tartó időszakban egy nagyarányú GDP bővülést.

Made in EU?

Ám a válság sok mindent átírt, a nyugat már messze nem rendel annyi terméket, mint korábban, szükség volt a minőség emelésére, és a folyamat a visszájára fordult. Most kínai cégek gyártanak EU területen, hogy made in EU jelzésű termékeiket magasabb áron tudják értékesíteni.

Az a döbbenetes vagyon, amit 15-20 év alatt felhalmoztak, elkezdte külföldön keresni a helyét. A befektetők már nem kínai területen akarnak beruházni, hanem a nyugati országokban.

Ezzel nincs is gond. Ami gond viszont, hogy a hitelállományuk a GDP-jük 280 százaléka, és ennek a nem fizető része (NPL ráta) a hivatalos adatok szerint kb. 1,7 százalék, a nem hivatalos becslések szerint 15-21 százalék.

Ez utóbbi nagyon aggasztó, mert a gazdasági szinten megjelenő pénzeket lakóházakba, és irodaingatlanokba fektették. Az ingatlanok ára masszívan nőtt, így egyre több hitel is megjelent az adásvételek során. A hitelt a válság utáni visszaesés ellensúlyozására is használták, és ezzel sikerült jelentősen eladósodniuk. Most jönne a visszafizetés ideje, de ha arról beszélünk, hogy majdnem három éves GDP került kihelyezésre, melynek a nem törlesztő része 15-21% között lehet. Hmm...

Mikor dőlnek be a hitelek?

Nagyon rövid idő kérdése, hogy valamelyik nagyvárosban megálljon az ingatlanárak növekedése, és azonnal bedőlnek a hitelek. Ez dominóként tud végigsöpörni a kínai és a globalizált pénzpiaci csatornák miatt az összes pénzpiacon.

Miért adósodik el Kína, ha magas a GDP?

Ez az ábra azt mutatja, hogy 2008 vége óta Kína adta a teljes világgazdasági növekedés 54 százalékát (kb. 6.500 milliárd USD értékben)! Ez nem picike teljesítmény, de nézzük úgy a dolgot, hogy ennek arányában kibocsátott kb. 10.000 milliárd USD hitelt. Így már kicsit kedvezőtlenebb a kép. Minden fejlődő gazdaság előbb-utóbb belesétál a rossz hitelek révén az eladósodás csapdájába, majd az abból fakadó krízishelyzetekbe.

Kínában ez most már csak idő kérdése. Utána fantasztikus befektetési lehetőség lesz az olcsó kínai részvénypiac.

Hozzászólok a cikkhez!