Befektetnél? Öt jó módszer, ha szeretnél pár milliót megtakarítani

Dátum: 2017. február 16.
Szerző: Hajdú Máté

Ha nincs egyszerre pár milliónk, de szeretnénk összerakni, nem érdemes folyószámlán kuporgatni a pénzt, hiszen számos rendszeres megtakarítási lehetőség van, amely hozammal is növeli a pénzünket. A legtöbb ezek közül viszont vagy rugalmatlan, vagy nem kecsegtet túl magas hozammal, írja a Portfólió.

Összeszedtünk, milyen cél mellett milyen rendszeres díjfizetésű terméket érdemes választani:

 

Lakáscél

Ha lakásra szeretne gyűjteni, továbbra is a lakástakarék lehet a legjobb megoldás, ami 30 százalékos állami támogatást biztosít. Hasonlóan működik alapjáraton egy bankbetéthez: a pénztár biztosít bizonyos százalékú (0,1-3%) kamatot a behelyezett pénzre, erre adják pluszban az állami támogatást, évi 72 000 forint felső határig.

Lakás-takarékpénztári szerződést legalább havi 5000 forint megtakarítása mellett indíthatunk. Jelenleg ez a legmagasabb hozamú, kvázi kockázatmentes befektetési lehetőség. Idén annyi változik, hogy csökkentették a jogszabályban előírt kiutalási időszakot maximumát két hónapra.

A tőkearányos hozamot akkor tudjuk maximalizálni, ha négy évre kötjük a megtakarításunkat, így a teljes tőkére vetített hozam meghaladhatja a 10%-ot is.

Az alábbi táblázatban összeszedtük a lakástakarék-pénztárak különleges feltételek nélküli EBKM-jét, ez tartalmazza már a szerződések jellemzően 1%-os, szerződéses összegre (vagyis tőkére, hozamra, állami támogatásra és felvehető hitelre) vetített szerződéskötési költségét és a 150 forintos havi számlavezetési költséget is.

ltp_ebkm2_20170216.png

 

Megtakarítás és biztosítás

Ha megtakarításunk mellé

  • kockázati biztosítást,
  • tanácsadót,
  • adózási előnyöket (vagy adómentességet) szeretnénk,

jó döntés lehet egy unit-linked, vagy egy vegyes biztosításban rendszeresen félre tenni. Van olyan termék, amit már havi 5000 forint megtakarításával el tudunk indítani, de olyan termék is létezik/létezett, amely legalább havi 50 000 forintos megtakarítást várt el ügyfeleitől.

A kettő közti fő különbség, hogy

  • unit-linked biztosítások esetén saját magunknak kell összeállítanunk eszközalapokból a befektetési portfóliónkat, így potenciálisan nagyobb hozamra és nagyobb volatiltásra is fel kell készülnünk, mint a vegyes biztosításokkal,
  • a vegyes biztosítások szerződésben garantálják, hogy legalább mekkora kamatot fognak évente kifizetni a megtakarításunkra, ez az úgynevezett technikai kamat, amely jelenleg 2,3%-ban van maximálva törvényileg. A pénzünket be is fektetik (jellemzően állampapírokba) és a piaci hozam egy részét (80-100%-át) jóvá is írják a számlánkon. Persze mindebből még lejönnek a költségek.

Ezzel el is érkeztünk a rendszeres biztosítások egyik fő  hátrányához, a viszonylag magas költségekhez, azonban érdemes megjegyezni, hogy ezek a termék jelentősen olcsóbbak lettek az MNB szabályozásának köszönhetően. A témáról „Öngondoskodás 2016. Második rész. Biztosítási szektor etikus kihívásai”  „Biztosítás: messze még a válság előtti jövedelmezőség”,  „Vigyázzon, ne most kössön életbiztosítást. Nagyot bukhat”  című cikkeinkben írtunk.

 

A termékek egymás közti költségeinek összehasonlításához kiváló eszköz a Teljes Költségmutató (TKM), ami megmutatja, hogy egy 35 éves, átlagos éves díjat fizető ügyfélnek mekkora hozamot kell elérnie ahhoz, hogy a termék költségeit meghatározott időtávon ki tudja termelni. Termékekre lebontva a MABISZ oldalán, eszközalapokra lebontva az MNB oldalán találhatjuk meg a biztosítások TKM-értékeit. Megnéztük, melyek a legalacsonyabb TKM10-zel működő termékek jelenleg a piacon, ez a mutató azt mutatja meg, hogy egy tízéves időtartamra indított szerződés mekkora éves hozamáldozattal jár egy legolcsóbb és legdrágább eszközalapba fektető ügyfélnek.

tkm10_unitlink_20170216.png

 

tkm10_rendszeres_20170216.pn

 

Gyerek

A babakötvény 19 éves lejáratú állampapír, ami:

  • inflációkövető kamatozású, ami azt jelenti, hogy ha adott évben beindul az infláció, ezt követő évben a papír kamatbázisa is ennyivel nő, tehát értékálló befektetés,
  • 3 százalékos kamatprémiumot fizet az előző évi infláció fölött (az infláció alapján beárazott sorozatok már 3,4% teljes kamatot fizetnek),
  • a befizetések után 10% éves állami támogatás is jár, ez 60000 forintban van évente maximálva,
  • a befektetésnek sem számlavezetési, sem tranzakciós, sem pedig számlanyitási költsége nincs, 18 évesen a gyermek adómentesen hozzáfér a számlához és annak hozamához.
  • Alaptámogatásként az állam minden most született gyermeknek 42 500 forintos (esetenként ettől eltérő) életkezdési támogatást nyújt, amelyet a Magyar Államkincstárnál (MÁK) vezetett kincstári letéti Start-számlán írnak jóvá.

 

Nyugdíj

Ha szeretne elkezdeni nyugdíjra takarékoskodni, három lehetőség áll előtted, a nyugdíj-előtakarékossági számla, az önkéntes nyugdíjpénztárak és a nyugdíjbiztosítás. Mindhárom esetben igénybe vehető 20 százalék állami támogatás a számlára (NYESZ esetében 100-130 ezer, nyugdíjbiztosítás esetében 130 ezer, nyugdíjpénztár esetében 150 ezer forintos plafonig). Főbb jellemzőik, hogy:

  • A NYESZ esetében találkozhatunk a legbarátságosabb költségszerkezettel, viszont itt saját magunknak kell döntenünk a befektetésünk allokálásáról, a vagyonunk kezeléséről.
  • A nyugdíjpénztárral más dolgunk nincs, mint fizetni a tagdíjat, itt a szolgáltató gondoskodik a vagyonkezelésről, nekünk csak azt kell végiggondolnunk, hogy milyen időtávban szeretnénk befektetni és ennek kapcsán mekkora kockázatot vállalunk.
  • A nyugdíjbiztosítások jellemzően a legdrágábbak a piacon, viszont számos plusz szolgáltatást kapunk cserébe, mint a kockázati biztosítás, a garantált hozam lehetősége (vegyes biztosítások esetén), a tanácsadó segítsége, stb. Január 1-jén lépett életbe az etikus életbiztosítási koncepció is, amely többek közt a (nem csak nyugdíjcélú) termékek költségeit csökkentette, átláthatóbbá tette őket és az eszközalapok kínálatát is összehangolta.

Arról, hogy melyiket és miért érdemes választani, itt írtunk: „Mit tegyek, hogy gazdag nyugdíjas legyek? I. rész Mennyi az annyi?”  és „Mit tegyek, hogy gazdag nyugdíjas legyek? II. rész: Akkor most mibe fektessek?” .

Banki megtakarítási programok

Vannak olyan bankok, amelyek különféle akciókkal serkentik az ügyfeleik megtakarítási hajlandóságát, például:

  • A CIB Malacpersely 0,01%-os kamatot fizet a betétben lekötött pénzre, amennyiben az havi szinten 10 ezer és 5 millió forint közé esik. A számla havonta kamatozik, ami azért jó, mert a hozam is újra befektetésre kerül. Más betétekhez hasonlóan, ennek a számlának sincs költsége.
  • Az Erste Megtakarítási Program elengedi az értékpapírszámlával rendelkező ügyfeleknek a befektetési jegyek vételi költségét, ha legfeljebb napi 100 ezer forintért vásárolnak befektetési jegyeket (NYESZ esetén nincs ilyen határ). Korábban egyébként a bank a számlavezetési költség elengedésével bíztatta ügyfeleit a megtakarításra, ha legalább havi 10 ezer forintért vettek befektetési jegyeket.
  • Hasonló az MKB bank megtakarítási programja is, amelyben rendszeres vételi megbízás keretein belül díjmentesen tudunk befektetési alapokat venni, ha legalább havi 10 000 forintért veszünk befektetési jegyeket.
  • Az UniCreditnél rendszeres "betétes" és "értékpapíros" megtakarítással is találkozhatunk. Előbbi egy 1 hónapos, automatikusan megalakuló forintbetét, ahova havi 5000 forintot legalább félre kell tennünk, kamatozása jegybanki alapkamat -0,5%, plusz 2% kamatprémium elérhető, ha 6 hónapon keresztül folyamatosan teljesítjük az átvezetést, de a maximum 50 000 forintig / hó. Utóbbi legalább 10 ezer forint rendszeres befektetését igényli, a fentiekhez hasonló díjmentes alapos megoldás.

Hozzászólok a cikkhez!

Legyen Ön az első aki megosztja gondolatait a cikkel kapcsolatban!