40 felett befektetne? Ismerje meg a befektetési alapokat. Második rész

Dátum: 2016. február 15.
Szerző: Hajdú Máté

Befektetési alapokról szóló írásunk első részében bemutattuk a befektetési alapok szerepét és működését,ismertettük azok előnyeit.

Ebben a részben arra térünk ki, hogy milyen összetételű befektetési alapok léteznek, befektetés előtt milyen szempontokat vegyünk figyelembe, hogyan mérlegeljük az előnyöket és hátrányokat.

Mindjárt az elején érdemes két alapfogalmat tisztázni: mit értünk egy befektetési alap nettó eszközértékén, és mi az egy befektetési jegyre jutó befektetési érték.

A Nettó eszközérték egy befektetési alap vagyonának összértékét jelenti. Ezzel szemben, az egy jegyre jutó nettó eszközérték az egy befektetési jegyre jutó értéket mutatja. Ezt kell megszoroznunk az általunk vásárolt darabszámmal, hogy megkapjuk befektetésünk aktuális értékét. Az alapkezelők a zártvégű alapoknál a nettó eszközértéket kéthetente, a nyíltvégűeknél naponta teszi közzé több napilapban, mint a Magyar Tőkepiacban, a Magyar Hírlapban, a Napi Gazdaságban és a Világgazdaságban. A hozam, vagyis a befektetés nyeresége, az egy jegyre jutó nettó eszközérték két tetszőleges időpontja közötti különbségből származik. Sajnos a hozam lehet negatív is, ebben az esetben veszteséget kell elkönyvelnünk az adott időszakra.

Mit jelent az, hogy egy alap nyílt vagy zárt?

A magas kamatot hozó betétek hátránya, hogy a pénzt hosszú időre kell lekötni, így szükség esetén a lejárat előtt ahhoz nem, vagy csak jelentős értékvesztéssel lehet hozzájutni. A nyíltvégű befektetési alapok erre a problémára nyújtanak megoldást. A futamidő alatt az alapkezelő a nyíltvégű alapok befektetési jegyeit bármikor visszaváltja, és esetleg új befektetési jegyeket is forgalomba hoz. Ez azt jelenti, hogy a befektetők ezekbe az alapokba bármikor elhelyezhetik pénzüket, és szükség esetén a befektetett összeget az elért hozammal együtt tetszőleges időpontban felvehetik. Több nyíltvégű befektetési alap befektetési jegye 1 Ft névértékű, ami lehetővé teszi tetszőleges összeg befektetését. Nyíltvégű alapot eddig csak határozatlan futamidőre hoztak létre.

Ezzel szemben a zártvégű befektetési alapok befektetési jegyeit az alapkezelő a futamidő alatt nem váltja vissza, és a jegyzési idő lezárta után új befektetési jegyeket sem hoz forgalomba. Ebből következik, hogy a zártvégű alapok határozott futamidejűek.

Befeketési alapok

Választásnál érdemes az alábbi szempontok alapján mérlegelni:

  • az életkorunk, éves jövedelmünk, az esetleges pénzügyi kötelezettségeink alapján milyen befektetési alap a legkedvezőbb számunkra. Az állampapírba, államkötvénybe fektető konstrukciók jelentik a legbiztonságosabb befektetést, a részvényeket vásárlók esetében felmerülhet a már említett negatív hozam.
  • A kockázatok vállalása növelheti a befektetések hozamát. Azok a befektetési alapok, melyek részvényeket vásárolnak, nagyobb kockázatot jelentenek, míg az állampapírokba és kötvényekbe fektető alapok számára a biztonság az elsődleges. Érdemes megosztani a befektetésre szánt pénzt a különböző összetételű alapok között.
  • A kockázat attól is függ, hogy mennyi időre szól a befektetés, ugyanis a hosszabb futamidő kisseb kockázatot jelent.
  • A befektetési alapok előre nem ígérnek hozamot, így segítséget a tájékozódáshoz csak az alapok múltbeli teljesítménye nyújthat.

A különböző alapok jellemzői

Pénzpiaci alapok

Azoknak érdemes ezt választaniuk, akik várhatóan csak rövid távon tudják pénzüket nélkülözni és a banki betétek nyújtotta biztonságot keresik, de nem szeretnék lekötni pénzüket. Az ideiglenesen felszabaduló és az átmeneti megtakarítások tipikus eszköze. Lekötés nélkül, akár már kis összeggel is vonzó hozamot érhet el, miközben pénzéhez részben vagy egészben bármikor hozzáférhet. A biztonságot mindenek elé helyezve egyes pénzpiaci alapok a likviditáson és a vonzó hozamokon túl már a befektetett tőke védelmét is biztosítják. A pénzpiaci alapokat különösen azoknak érdemes választani, akik még csak most kezdenek ismerkedni a befektetések világával.

Kötvény alapok

Ezek az alapok állampapírokba, vállalati kötvényekbe és egyéb kamatozó értékpapírokba fektetik a befektetők pénzét. Néhány éves időtávon kiszámítható hozamot biztosíthatnak, rövidtávon az állampapírhozamok és a kötvényárfolyamok változása miatt változhat értékük. Leginkább csökkenő kamatkörnyezetben biztosíthatnak magas hozamot, míg növekvő kamatok esetén ideiglenesen romolhat a teljesítményük.

Részvény alapok

Az ilyen típusú alapokat azoknak érdemes választania, akik a tőzsdéken elérhető hozamból szeretnének részesedni egyszerűen és költségkímélően. Normál esetben, minimum 5–10 éves időtávon részvényekkel kimagasló hozamot lehet elérni. A részvények kockázatosabbak a banki betéteknél és az állampapíroknál, azonban hosszabb távon nagyobb hozam lehetőségét hordoznak magukban.

Vegyes alapok

Az "alapok alapja" típusú befektetési alapok portfóliója, jellemzően nem egyedi értékpapírokból, hanem más befektetési alapok befektetési jegyeiből áll. Ezen konstrukción keresztül a kockázatmegosztás még hatékonyabbá tehető, ugyanis az alapban szereplő befektetési jegyek már önmagukban is több különböző értékpapírt foglalnak magukban. Ennek köszönhetően, még egyszerűbben osztható meg az egyedi értékpapírokban rejlő kockázat.

Ingatlan alapok

Az ingatlan alapokba azok azoknak érdemes befektetni, akik a pénzpiaci hozamoknál magasabb hozamot keresnek, fontosnak tartják a biztonságot és minimum egy-két évig nélkülözni tudják pénzüket. Általában az ilyen befektetési alapok célpontjai olyan értékálló ingatlanok, melyek hosszú távú bérleti szerződések révén vonzó megtérülést biztosítanak.

Hozzászólok a cikkhez!

Legyen Ön az első aki megosztja gondolatait a cikkel kapcsolatban!